“Ó kapitány…kapitányom!…” – 15.
Kapitányi visszatérés, riói karnevállal…
Illovszky Rudolf első (megbántottság, sértettség miatti) lemondása után 1967 decembere és 1970 júniusa között olyan mélyrepülésbe kezdett a magyar válogatott, amelyre a sportág hazai történelmében addig talán még soha nem volt példa.
A helyzet súlyosságáról elég annyit mondani, hogy 1969. december 3-án, egy Marseille-ben rendezett világbajnoki pótselejtezőn 4:1-re kikapunk Csehszlovákiától, amely azt jelenti: a világbajnokságok történetében először nem jutott ki a magyar csapat a soros tornára.
Addig csak akkor hiányoztunk, ha mi magunk nem akartunk részt venni. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
2015.III.29. EB selejtező, Magyarország – Görögország: 0-0
Félig tele vagy félig üres? Jött a „papírforma” 0-0 a görögök ellen
Felemás félidők, felemás érzelmek: a magyar válogatott továbbra is a csoport 3. helyén.
A magyar labdarúgó-válogatott gól nélküli döntetlent játszott Görögországgal Európa-bajnoki selejtezőn az Üllői úton. Mindkét félidő második felében a mieink alakítottak ki nagyobb helyzeteket, ugyanakkor a második félidő eleje egyértelműen a görögöké volt. Magyarország öt, illetve négy ponttal lemaradt Romániától és Észak-írországtól, Görögország viszont továbbra is hatpontos távolságban van a Dárdai-legénységtől.
Emlékezetes Fradimeccseim 17., avagy mi békít meg egy sógort
“CSAK EGY MECCSET JÁTSZOTTAK DE ANNYI MECCSEMLÉK VAN, AHÁNYAN LÁTTÁK.”
Emlékezetes Fradimeccseim – bevezető a második részhez
“CSAK EGY MECCSET JÁTSZOTTAK DE ANNYI MECCSEMLÉK VAN, AHÁNYAN LÁTTÁK.”
2015.III.25. Ferencváros – Magyar Válogatott Keret: 0-6 (edzőmérkőzés)
Válogatott: Bogdán a Fradiban, U20-asok a Dárdai-csapatban
A nemzeti együttes összecsapott a Ferencvárossal, a végeredményt rejtély övezi.
A magyar labdarúgó-válogatott szerda délután az új Üllői úti stadionban zárt kapus felkészülési mérkőzésen csapott össze a Ferencvárossal. A találkozón több csavar is volt: az Angliában légióskodó Bogdán Ádám a zöld-fehérek kapuját védte, míg Dárdai Pál csapatában több U20-as játékos is feltűnt.
Emlékmű avatás
VVK 50 – A kupasiker 14 legszebb pillanata
Az ötvenes évekre a világ labdarúgását “felügyelő” FIFA kezdte kinőni a korlátait. Az egyes földrészek nagyobb önállóságot akartak, szerettek volna kontinens viadalokat rendezni válogatottjaik és klubcsapataik számára, melynek eredményeként 1954-ben megalakult a FIFA európai regionális szervezete, az UEFA. Eddig az időszakig Európában egyedül a Közép-európai Kupa létezett (a Fradi 1928-ban és 1937-ben is megnyerte a KK-t illetve az Újpest ugyancsak kétszer végzett az élen), de a labdarúgás rohamos fejlődésével – melyhez hozzájárultak Európa történelmi eseményei is 1940 és 1956 között – egyre nagyobb igény jelentkezett olyan Európai kupákra, mely már nem egy szűk “régió-t” (Közép-Európa) foglal magában, hanem Angliától az akkori Szovjetunióig mindenkit, aki tagja az UEFA-nak. Először a bajnokcsapatok Európa-kupája (BEK) illetve Vásár Városok Kupája (VVK) került megrendezésre 1955-ben (érdekesség, hogy a VVK, később az EVK még a FIFA égisze alatt született meg és csak az 1971/72-es kiírástól került az UEFA ellenőrzése alá már UEFA-kupa néven), majd 1960-tól a kupagyőztesek viaskodtak a KEK sorozatban. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Feljegyzések a fotelból – Intelem, libacomb és egy tökéletes vasárnap
A magyar labdarúgás történetében a Ferencváros-MTK mindig is örökrangadónak számított. Azt persze én is tudom, hogy erre a “titulusra” elsősorban a két csapat 112 éves múltja adja az érvet, és főleg a 20-as és a 30-as évek összecsapásai, melyek igazi társadalmi események voltak akkoriban. Azokban az években nem csak a pályán, de a kulturális életben is “összecsaptak” a hívek és olyan glosszák jelentek meg a sajtókban, melyeket a mai, egy kissé túlérzékeny világunkban nem is jelenhetnének meg. A történelem viharai ezt a fajta előcsatározást végleg kiírták a kulturális életből, gondoljunk csak az MTK vesszőfutására a 40-es években, a Fradi helyzetére az 50-es években, melyek bár összekapcsolták a két csapat sorsát, még sem tudott idővel visszatérni az örökrangadók társadalmi “fillingje”. Ettől függetlenül voltak olyan baráti közösségek, ahol nem feledték a két csapat közötti “különbséget”. Ilyen volt nagypapám is, akinek szomszédja, üzlettársa (vagyis helyesebben seftelő társa a hatvanas évekből) MTK szurkoló volt. Mivel a két öreg szinte naponta ugratta egymást, így az örökrangadók előtti és utáni tréfák természetesek voltak a családban. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
2015.III.22. Ferencváros – MTK: 2-0
Philipp Bönig: 35
A Bayern München csapatában nevelkedett német balhátvéd a bajorok második csapatáig jutott és szerepelt az U16-os, valamint az U19-es német utánpótlás válogatottakban is.
Felnőtt pályafutását az MSV Duisburg-ban kezdte, majd 2003-tól a VFL Bochum csapatát erősítette, ahol 140 Bundesliga-mérkőzésen játszott. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
HOZZÁSZÓLÁSOK