Sajnos nem sikerült: kikaptunk Budapesten a szlovákoktól
Sokkal jobban bánt helyzeteivel északi szomszédunk, így három ponttal távozott a Groupama Arénából.
A magyar labdarúgó-válogatott hazai pályán 2–1-es vereséget szenvedett Szlovákiától a 2020-as Európa-bajnokság selejtezőjének E-csoportjában. A mieink gólját Szoboszlai Dominik szerezte szabadrúgásból.
MAGYARORSZÁG — SZLOVÁKIA 1-2 (0-1)
Budapest, Groupama Aréna, ~22.000 néző.
vezette: Antonio Mateu Lahoz (asszisztensek: Devís, del Palomar; tartalékjv.: Fernandez – spanyolok)
MAGYARORSZÁG: Gulácsi — Lovrencsics G. (Bese, 30.), Baráth, Orbán, Kádár — Kleinheisler (Holender, 85.), Nagy Á. (Pátkai, 65.) — Dzsudzsák, Szoboszlai, Sallai — Szalai Á.
kispad: Dibusz, Kovácsik, Lang, Korhut, Németh K., Sigér, Varga R., Nagy Do., Holman
Szövetségi kapitány: Marco Rossi
SZLOVÁKIA: Dúbravka — Satka, Vavro, Skriniar, Hancko — Lobotka — Rusnák, Kucka (Gregus, 85.), Hamsík, Mak (Haraslín, 86.) — Bozeník (Duris, 77.)
kispad: Greif, Rodák, Bénes, Valjent, Duda, Bero, Hrosovsky, Mazán, Safranko
Szövetségi kapitány: Pavel Hapal
Gól: Szoboszlai (50.) illetve Mak (40.), Bozeník (56.)
Sárga lap: Szoboszlai (6.), Dzsudzsák (19.), Szalai Á. (53.), Baráth (54., 90+5.), Nagy Á. (59.), Pátkai (69.) illetve Satka (12.), Vavro (41.)
Kiállítva: Baráth (90+5.)
Az embert kirázta a hideg… Ahogy a kezdő sípszó előtt Dzsudzsák Balázs és társai összeölelkeztek a pályán, s kört alkotva buzdították egymást, közben a több mint húszezer magyar megállás nélkül tapsolt, ugrált, az pontosan olyan volt, amilyet az ember megálmodott a szlovákok elleni kulcsfontosságú ütközet előtt. A kispadok előterében Marco Rossi sem tudott egyetlen pillanatra sem leülni, elegáns szürke öltönyében azonnal az oldalvonal mellett termett, és már a harmincadik másodpercben heves kézmozdulatokkal irányította labdarúgóit.
A szövetségi kapitány nem húzott tizenkilencre lapot, azt a kezdőcsapatot küldte pályára, amelyet alighanem már napokkal ezelőtt megálmodott. Ez azt jelentette, hogy az elmúlt időszakban sérüléssel bajlódó Nagy Ádámot „összedrótozták” az orvosok, vállalta a játékot a hétfő esti Európa-bajnoki selejtezőn. Ahogy arra számítani lehetett, Marco Rossi az általa legfontosabb csapatrésznek tartott védelmet igyekezett megszilárdítani, így Kádár Tamást kivezényelte a védelem bal oldalára.
Egyáltalán nem volt meglepő, hogy a kapitány által kihagyhatatlan futballisták (Szalai Ádám, Willi Orbán, Kádár Tamás) mellett a fiatal Szoboszlai Dominik, valamint a hosszú sérülése után immár százszázalékos erőállapotú Sallai Roland is ott volt a pályán, miközben az olasz szakvezető szétnézve a stadionban nyugtázhatta, a tizenkettedik ember is teljes erőbedobással a csapat mögé állt, hiszen megállás nélkül szólt a biztatás. A találkozó pedig pontosan úgy kezdődött, ahogy várni lehetett. Keményen, harciasan, feszülten.
Az első odarúgást Marek Hamsík kapta, a szlovákok irányítójának a magyar „őserő”, Kleinheisler László pakolt oda, jellemző volt, hogy negyedóra sem telt el az összecsapásból, a játékvezető máris mindkét oldalon kiosztott egy-egy sárga lapot.
A spanyol Antonio Mateu Lahoz alighanem így szerette volna elejét venni a keményebb rugdosódásnak. Jó hír volt ugyanakkor, hogy nemcsak keménység terén, hanem támadás tekintetében is jobban kezdett a magyar válogatott, többségében a szlovákok térfelén volt a labda, és ha lőtávolon belülre értünk, a futballisták bátran próbálkoztak is. Előbb Kleinheisler, majd Szoboszlai, aztán Szalai kísérletezett távolról, érezhető volt, hogy ez is a taktika része – mihelyst oda kerültünk, érkezett a lövés. A szlovákok kapusa, Martin Dúbravka többnyire a biztos megoldást választotta, ahelyett, hogy megfogta volna a labdát, általában oldalra ütötte.
Pavel Hapal szövetségi kapitány együttesén érezhető volt, hogy nem szeretne fejjel rohanni a falnak, nyilván abból a meggondolásból, neki a döntetlen sem rossz eredmény, egyáltalán nem erőltette a támadójátékot, jobbára kontrákból próbált veszélyeztetni.
A félidő vége aztán nekünk egyértelműen rosszul (sőt pocsékul…) alakult, előbb kidőlt a védelem jobb oldaláról Lovrencsics Gergő, aki egy sprint és lövés után a csípőjéhez kapott, és nem tudta folytatni a játékot, majd – kis túlzással – a semmiből megszerezte a vezetést Szlovákia. Hiba csúszott a védekezésünkbe, a bal oldalunk rövid ideig üresen maradt, s ez azt eredményezte, hogy a teljes védekezésünk elcsúszott, és az oldalról a kapu elő lőtt labda után előnyhöz jutottak a vendégek (0–1). Ez aztán igazi hideg zuhany volt!
A szünetben mindenki arról beszélt, milyen jó lenne egy korai gól, mennyire fontos lenne, hogy Nagy Ádámék viszonylag rövid idő alatt egyenlítsenek – és szerencsére jött is a gól. Illetve, dehogy volt az szerencse… Szabadrúgáshoz jutott a válogatott, az elmúlt években biztosak lettünk volna benne, hogy a labda mögött álló Dzsudzsák lövi el a labdát, ám a csapatkapitány ezúttal átengedte a lehetőséget, a 18 esztendős Szoboszlai Dominik pedig úgy tekerte a labdát a jobb felsőbe, mintha legalább nyolcvan válogatott fellépés lenne a lábában. 1–1
Csakhogy nem tudtuk kihasználni a lélektani előnyt. Időnk sem volt lendületbe jönni, hat perccel később újra kihagyott a figyelem hátul, a szlovákok Baráth Botond hibáját használták ki Róbert Bozeník révén, mindent kezdhettünk elölről, illetve egygólos hátrányból (1–2). Ideges volt a csapat, az év legfontosabb mérkőzésén tömött lelátók előtt vezettek a szlovákok, s ez azt eredményezte, hogy hiába mentünk előre, hiába harcoltunk, olykor hajmeresztő hibák csúsztak a játékunkba. A védelem legbiztosabb láncszeme, Willi Orbán is kihagyott, olyan hibát láthattunk a rutinos védőtől, amilyet címeres mezben eddig még nem, megköszönhettük a vendégeknek, hogy nem döntötték el a három pont sorsát.
Fogyott az idő, aligha olyan utolsó harminc percre készültünk, amikor rohanni kell az eredmény után, és már az egyenlítés is nagy tett lett volna. Bosszankodhattunk, hiszen a szlovák csapat kihasználta a hibáinkat, és olykor a szerencse is mellé állt. A hajrában ugyanis ment előre a magyar válogatott, Szalai és társai próbálkoztak, de ahogy fogytak a percek, úgy lettek egyre idegesebbek, úgy fogyott a türelmük. A találkozó hajrájára jó lett volna egy-két friss csatárt pályára küldeni, ám a kispadon nemigen volt ilyen típusú labdarúgó, Rossinak ebből a szempontból meg volt kötve a keze.
A szurkolók előtt le a kalappal, hiszen az utolsó percig űzték, hajtották a mieinket, ám az eredmény nem változott. Nagy lehetőséget szalasztott el a magyar válogatott, öt kör után a csoport élén állhatott volna, és bizakodva várhatta volna a folytatást. így sincs veszve semmi, de immár – újabb – bravúrokra lesz szükség az Európa-bajnoki részvételhez.
1. Horvátország | 5 | 3 | 1 | 1 | 10–5 | +5 | 10 |
2. Szlovákia | 5 | 3 | – | 2 | 9–7 | +2 | 9 |
3. MAGYARORSZÁG | 5 | 3 | – | 2 | 7–6 | +1 | 9 |
4. Wales | 4 | 2 | – | 2 | 4–4 | 0 | 6 |
5. Azerbajdzsán | 5 | – | 1 | 4 | 5–13 | –8 | 1 |
További képek: mlsz.hu, nso.hu, Sas Gábor, Sportfotók
Nyilatkozatok:
A Magyarország–Szlovákia (1–2) Eb-selejtezőt követően Marco Rossi, a magyar válogatott szövetségi kapitánya arról beszélt, nem tartja igazságosnak a végeredményt, és a játékvezetői tévedések ismét minket hátráltattak.
„A játékosaimat elismerés illeti. Játszottunk olyan jól, mint a szlovák válogatott. Mi nem tudtuk a helyzeteket értékesíteni, az ellenfél viszont ki tudta őket használni – összegzett a lefújást követően a magyar válogatott szövetségi kapitánya. – Ez nem az első mérkőzés, hogy játékvezetői hibákkal kell szembesülnünk. Túl megy egy határon, hogy méteres lest nem vesznek észre, de ez nem feltétlenül a játékvezető hibája, a segítőit kell elmarasztalni. Ugyanakkor remek csapattól szenvedtünk vereséget, nagyon jó játékosai vannak a szlovák csapatnak, ezért is mondtam a játékosoknak, mindent megtettek, emelt fővel hagyhatják el a pályát.”
„Szerencsétlenek voltunk, mert három kényszerű cserénk volt. Lovrencsics, Kleinheisler, Nagy Ádám, sőt még Sallai Roland is cserét kért, de négyet nem lehet cserélni” – beszélt Rossi a sérültekről.
„Botondot tapasztalatlanságból állították ki. Volt már egy sárga lapja, és mondani akart valamit a bírónak, amiért megkapta a második sárga lapot is, így a pirosat is. Ez butaság volt. Tanulnia kell ebből” – tért ki a kapitány a meccs végén történt jelenetekre, Baráth kiállítására.
„Sajnos azt a két meccset veszítettük el, amelyet a legjobban szerettük volna megnyerni. De még sok mérkőzés van hátra. Ahogy az azeriek a horvátokat meglepték, mindent meg kell tennünk Splitben és Walesben is, hogy meglepetést szerezzünk. Hinnünk kell abban, hogy a labdarúgás istene kárpótol minket, és bár most mindent feketében látok, még nincs minden veszve”– tekintett előre Rossi.
A Magyarország–Szlovákia (1–2) Eb-selejtezőt követően a vendégek szövetségi kapitánya, Pavel Hapal annak örült, hogy a horvátok elleni vereség után néhány nappal sikerült bizonyítaniuk, többre képesek.
„Más stílusra törekedtünk, mint a horvátok ellen, és ezt sikerült is megvalósítanunk, úgy gondolom, nagyon jó meccset játszottunk” – kezdte az értékelését a szlovák válogatott cseh szövetségi kapitánya, Pavel Hapal, aki kérdésre válaszolva megindokolta a horvát meccs után a kezdőcsapatban történt változásokat, majd egy érdekes „számmisztikára” is felhívta a figyelmet. Szeptember 9-e van, kilenc gólt szereztek eddig az Eb-selejtezőkön, és a kilences számú játékosuk is betalált.
„Pontosabban játszottunk, mint a horvátok ellen. Türelmesek voltunk, kihasználtuk a helyzeteket, jól játszottak a fiatalok, Dúbravka kapus kiemelkedőt nyújtott, így még az is belefért, hogy Róbert Mak kihagyott egy nagy ziccert. Meg tudtuk mutatni a horvát vereség után, hogy mire vagyunk képesek. Remélem, minden szurkoló szerencsésen hazajut majd” – fogalmazott Hapal.
Az NSO-tól arra is kíváncsi voltunk, mi a véleménye a hangulatról azok után, hogy az első meccset követően azt nyilatkozta, családapaként meggondolta volna, kihozza-e a fiát a mérkőzésre.
„A fiam nem volt itt, mert holnap iskola, de innen is üdvözlöm. Csodálatos hangulatú, jó meccs volt, látszik, hogy a magyar emberek is szeretik a futballt.”
„Jelen pillanatban nem vagyok a legjobb állapotban – mondta Lovrencsics Gergő a szlovákok elleni mérkőzés után, amelynek a 30. percében sérülés miatt le kellett cserélni. – Sajnos minden lépéskor érzek fájdalmat, de bízom benne, hogy a holnapi MR-vizsgálat nem fog nagy problémát kimutatni. Nem volt olyan szúró fájdalom, ami nagyobb aggodalomra adna okot, de nem kockáztathattunk, hiszen minden mozdulatnál éreztem. A szlovákok a jobb oldalunkon erőltették a játékot, ami meg is lepett minket kicsit, de álltuk a sarat, nem tudtak olyan helyzetet kialakítani, ami életveszélyes lett volna.”
(A Nemzeti Sport, az nso.hu, valamint az UEFA hivatalos honlapja alapján)
Vélemény, hozzászólás?