Krisztián pályafutásáról egy regényt lehetne í­rni, hiszen abban a 25 évben, amit „hivatalosan” a pályán töltött benne van minden: felfedezés, kaland, sérülés, siker és könnyek. Egy olyan korban volt a magyar labdarúgás egyik legfényesebb csillaga, amikor a szurkolók már lassan el is felejtették, hogy milyen érzés egy olyan labdarúgót látni a pályán aki szinte egymaga képes eldönteni egy mérkőzést és aki olyan cseleket és trükköket tud bemutatni, amiért érdemes meccsre járni, amiért érdemes rajongani és imádni ezt a csodálatos játékot. Ettől függetlenül pályafutása nem tudott kiteljesedni, közbeszólt a magyar labdarúgás szí­nvonal esése (a 90-s években egyedül az 1996-os olimpián vettünk részt, de VB-re és EB-re nem jutottunk ki), valamint egy súlyos sérülés. Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →