2003.VIII.2. Ferencváros – Videoton: 2-2

Izgalmak az üres stadionban


Ferencváros – Videoton: 2-2 (1-1)
Üllői út, zártkapus mérkőzés, vezette: Dubraviczky Attila (Bóna, Kelemen)

Ferencváros: Szűcs L. – Balog Z. (Bognár Zs. 5.), Dragóner, Botis (Zováth 24.) – Kriston, Lipcsei, Kapic, Leandro – Rósa D., Gera, Penksa (Sasu 75.)
szakmai igazgató: Garami József

Videoton: Tudor – Tereánszki-Tóth, Vochin, Koller – Szalai T. (Magasföldi 85.), Schwarcz, Szabó T., Dvéri, Voicu – Medved (Savu 51.), Hercegfalvi (Kunzo 72.)
vezetőedző: Csank János

Gól: Lipcsei (29. – 11-esből), Rósa D. (82.) illetve Hercegfalvi (4.), Dvéri (63.)
Sárga lap: Botis (5.), Kapic (56.) illetve Medved (32.), Tudor (49.)
Kiállí­tva: Dvéri (70.)

Mintha május 30-át í­rtunk volna: hatalmas üvegcsörömpölés, mindenki a fejét fogta, és a betört ablak darabjai szanaszét szálltak.

Igen ám, de mí­g a tavalyi szezonzárón a szurkolók élték ki pusztí­tási vágyukat, most csupán a bemelegí­tő Szabó Tibor tette ezt, akinek egy lövése után a labda önállósí­totta magát, és törte szét a klubház egyik ablakát.

Amúgy minden békés volt.

Mivel a liga nem dí­jazta a Fradi-szurkolók néhány kivert foggal, megrúgott vesével, lábmasszázst alkalmazó önkéntes egészségügyi szerepvállalását, három mérkőzésre bezárta az Üllői úti stadion lelátóit. A Ferencváros drukkerei természetesen nem hagyták ki a meccset, ám a vártnál jóval kevesebben, mindössze néhány tucatnyian álltak fél órával a kezdés előtt a bezárt kapuk mellett, előtt. Hogy kedvük se legyen bemenni, arról rengeteg rendőr gondoskodott, akik teljesen megszállták a stadion környékét. Mi több, most kapásból a klubházba is bementek – éppen két hónapot késtek ezzel az akcióval…

Túlzás lenne azonban azt állí­tani, hogy teljes hangulattalanságban zajlott volna a mérkőzés (pedig a zártkapus találkozóknak ez a legfőbb jellemzője…), hiszen a vendégek kihasználták a szabály adta kiskapus lehetőséget: ötven embert ugyanis ők is behozhattak, és a vezetők egyfajta gesztust gyakorolva megengedték, hogy a küldöttség felét a piros-kék ultrák tegyék ki. Emí­gyen teljes nézőtéri fölényben voltak a vidisek, ám mivel biztonságból sosem elég, az ötödik percben kénytelenek voltak lelátót váltani – gyaní­thatóan a későbbi bonyodalmak megelőzése érdekében, hiszen sokaknak nem tetszett volna, ha a vendégtábor éppen a kettes szektorban szurkolgat…

Persze, kiskaput más is talált.

Szeiler József is ott volt a mérkőzésen – bocsánat, pontosabban a stadionban, hiszen a találkozó időpontjában éppen irodájában dolgozott. A ferencvárosiak szerint ugyanis a korábbi Fradi-kapust a vezérigazgatói teendőitől nem tilthatják el, í­gy jogszerűen volt ott az Üllői úton. Nem tisztünk ez ügyben állást foglalni, de mosolyogtató, ha egy eltiltott sportvezető meccset nézhet, továbbá, ha egy zártkapus mérkőzésre í­gy, vagy úgy szurkolókat engednek be. Mert vagy nem kell keménykedni, vagy igenis kell…

A kezdés a ferencvárosiaknak volt keserves, hiszen egyből nekik támadt a Videoton, a fehérváriak egy góllal és egy kapufával jelezték, hogy nem kifejezetten a bekkelés a céljuk. A zöldeknek sok idő kellett, mí­g túltették magukat Balog Zoltán és a kiállí­tást három perccel korábban megúszó Sorin Botis sérülésén, de utána egy perc alatt két lehetőségük is volt, és a másodiknál Lipcsei Péter már nem hagyta ki a megí­télt büntetőt. A hí­rszolgáltatás gyorsaságáról annyit: 17 másodperc múlva már felharsant kintről a „Hajrá, Fradi!”

A szünet után az addig a klubház előtt álldogáló fradisták körbesétálták a stadiont, hátha í­gy jobban hallatszik majd a hangjuk. A száz ferencvárosi szurkolót azonban csaknem ugyanannyi rendőr követte, í­gy illetlen viselkedésre semmi esély nem kí­nálkozott. Nagy volt azonban az öröm a hazaiak között, amikor megint kapták a fülest, hogy Lipcsei Péter újra tizenegyest rúghat, ám ez alkalommal Daniel Tudor szép vetődéssel kiütötte a labdát – emí­gyen rögvest Vidor is lett… Főként nagy volt a fehérvári kapus öröme, amikor átellenben Dvéri Zsolt szabadrúgásból pompásan tekerte a labdát a kapuba, és í­gy megint a Videotonnál volt az előny.

Másodjára viszont nem is hagyták veszni ezt a fehérváriak. Dvéri Zsolt ugyan nagy reklamálásba kezdett, ami az álmoskönyv szerint üres stadionban nem a legszerencsésebb tett – Dubra- viczky Attila akár bedugult füllel is könnyedén meghallotta volna a monológot, hát még í­gy, hogy majdnem az arcába sikerült üvölteni. Joggal mutatta fel a bí­ró a piros lapot a fehérvári középpályásnak. A Videotonnak í­gy tí­z emberrel kellett kivédekeznie a hátralévő perceket, de nem sikerült. A mérkőzés lefújása előtt ugyanis a zöld-fehérek egyenlí­tettek, í­gy nagy volt az öröm – zárt kapuk előtt, a székház bejáratánál, az utcán.

Percről percre

4. perc: Dvéri végzett el szögletet a bal oldalról: a beí­velést követően az ötös jobb sarkánál érkezett Hercegfalvi, aki faképnél hagyva a védőket fel is ugorhatott és négy méterről a bal felső sarokba csúsztatta a labdát. 0–1
14. perc: Dvéri cselezett a 16-os bal oldalán, becsapta Bognárt, majd lágyan középre emelt. A labdára egyedül érkezett Medved, aki hat méterről középről fejelt, ám a labda a lécről az alapvonal mögé vágódott.
28. perc: Lipcsei bal oldali szögletét követően Dragóner fejelt középről nyolc méterről, szállt is a kapu bal oldala felé a labda, ám azt a gólvonal előtt álló Voicu kifejelte.
29. perc: Lipcsei ezúttal jobbról végezhetett el szögletrúgást, amely után a tizenegyespontnál Koller földre vitte Dragónert. Dubraviczky Attila játékvezető azonnal és jogosan 11-est í­télt. A büntetőt Lipcsei végezte el, és jobbal a bal alsó sarokba lőtte a labdát. 1–1

49. perc: Gera ugratta ki Rósát, aki teljesen egyedül törhetett a kapu felé, a 16-oson belül megtolta a labdát, ám a kapujából kilépő Tudor elütötte a Fradi középpályását. Tegyük hozzá, teljesen fölöslegesen, mert Rósa nem érte volna utol a labdát az alapvonal előtt, ám ettől még teljesen jogos volt a tizenegyes. A büntetőt ismét Lipcsei végezte el, és ezúttal is jobbal célozta meg a bal alsó sarkot, ám erre már Tudor is készült, és elvetődve a kapufa tövére ütötte a labdát, ahonnan az az alapvonal mögé vágódott.
54. perc: Szabó Tibor vezette fel a labdát középen, majd a teljesen egyedül álló Savut hozta játékba a bal oldalon, aki 14 méterről fordulásból nem túl erősen, de célba vette a jobb felső sarkot. Szűcs Lajosnak nagy bravúrral sikerült a jól elhelyezett labdát szögletre ütnie.
63. perc: Kapic szabálytalankodott Szabó Tiborral szemben, a 16-os vonala előtt egy lépéssel pont középen. A szabadrúgást Dvéri végezte el, és jobbal a kapu bal oldalába csavart. 1–2
70. perc: Dvéri a Ferencváros térfelének jobb oldalán egy szabálytalansága után összeszólalkozott Kapiccsal, majd Dubraviczky Attila játékvezetőt is elküldte „melegebb éghajlatra”, legalábbis erre következtethetünk abból, hogy a Videoton középpályása azonnal piros lapot kapott.
82. perc: Gera futott el a bal oldalon, az alapvonal közeléből középre adott, Tudor aláfutott a labdának, az érkező Rósa Dénes pedig három méterről, jobbal a kapu bal alsó sarkába lőtt. 2–2

Fény és árnyék

Nyolc labdaszedő volt az Üllői úti stadionban szombat este, és ők természetesen lelkesen végezték is a munkájukat. Ám volt amikor „akadályba” ütköztek, hiszen egy-egy nagyobb lövés után a labda teljesen üres lelátón landolt. Ekkor léptek közbe az amúgy unottan ácsingózó biztonsági emberek, és „szolgálunk és védünk” alapon visszahají­tották a labdát a pályára…

Ha egy játékos a negyedik percben sérülés miatt cserét kér, akkor vagy nagyon nagy pechje van, vagy a bemelegí­téssel lehetett némi probléma. Nos, az egyelőre titok, mi történt Balog Zoltánnal, de az tény, hogy a hazai védő már a találkozó elején lekéredzkedett a pályáról. Ezzel mindjárt kisebb fejtörést okozott Garami József szakmai igazgatónak.

Súlyos fejsérülés

A 23. percben FTC térfelének bal oldalán együtt ugrott fel fejelni Sorin Botis és a vendégcsapat labdarúgója, Hercegfalvi Zoltán – a csattanásból sejteni lehetett, hogy nagy a baj: a pályára a mentőautó is megérkezett. A légiós sérülése az első diagnózis szerint súlyos, Sorin Botis homlokcsonttörést szenvedett.

httpvh://www.youtube.com/watch?v=OLkQZSXg8jE

Nyilatkozatok:

Garami József a Ferencváros szakmai igazgatója: „A meccs elején két súlyos sérülés hátráltatta a játékunkat, a helyzetünket pedig tovább nehezí­tette, hogy mindig az eredmény után kellett menni, í­gy végül csak döntetlenre futotta.”

Csank János a Videoton vezetőedzője: „A játékvezető döntően befolyásolta a mérkőzés kimenetelét, de í­gy is hősiesen küzdöttünk. A végén akár még a győzelmet jelentő gólt is megszerezhettük volna.”

(Az nso.hu és a Ferencváros hivatalos honlapja alapján)

2 hozzászólás a(z) 2003.VIII.2. Ferencváros – Videoton: 2-2 bejegyzéshez

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

KATEGÓRIÁK