Alberttól – Zsiborásig
Kohut Vilmos
A villámgyors szentlőrinci legény, már 16 esztendősen a SZAC középmagyar kerületi bajnokságban szereplő első csapatában vitézkedett. A zömök, erőteljes játékos szélvészgyors elfutásaival és hatalmas erejű lövéseivel vívott ki magának Európa szerte nagy hírnevet. Bal lábbal a legváratlanabb helyzetekből is olyan erővel és pontossággal lőtt, mint talán senki más. Az alapvonal közvetlen közeléből az úgynevezett Kohut-szögből szédületes erejű, szemmel alig követhető lövéseket zúdított a kapura. Ezeknek a bombáknak olyan neves áldozatai voltak, mint a csehszlovák Planicka, az osztrák Hidden, az olasz Combi… Kohut fáradhatatlan harcos, nagy küzdő volt, az utolsó leheletéig hajtott, legyen szó bármilyen tétű mérkőzésről. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Fodor Tibor: 60
Békéscsabán lett élvonalbeli játékos, majd Győrből szerződött az Üllői útra. Az ekkor már rutinos középpályás egy bajnoki bronzéremmel és közel 200 NB I-es találkozóval a háta mögött, 34 évesen érkezett a Ferencvároshoz. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Henni Géza
A jó alakú, nyúlánk játékos adottságai és képességei alapján a legjobb magyar kapusok méltó utódjának mutatkozott. Könnyed, villámgyors mozgása, ruganyossága (ha szaltózott, lábával a felső kapufát is elérte), kitűnő reflexei, labdabiztonsága és bátorsága vetélytársai fölé emelték Grosics Gyula feltűnéséig. Hajlamos volt azonban pózolásra, ami gyakran hibák forrásává vált.
Füsi János: 80
Egykori csatárunk 1967-ben igazolt az Üllői útra a Postástól.
Az Egyetértés ellen mutatkozott be az első csapatban, de jellemzően a tartalékcsapatban lépett pályára.
Bő 2,5 év után tétmeccsen is pályára léphetett az „egyben”: 1969 októberében a Győr ellen góllal debütált az élvonalban.
Vörös Béla
A tehetséges kapus két bajnoki szezonban állt a Fradi rendelkezésére Géczi mögött.
Tagja volt az 1972. évi MNK győztes csapatnak továbbá az UEFA kupában az elődöntőig menetelő együttesnek.
A Wolverhampton elleni mérkőzések során ő állt mindkét találkozón a kapuba. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Magda Béla
Ügyesen szerelő, kitűnőn passzoló, megbízható, taktikailag is képzett, fegyelmezett labdarúgónak bizonyult. A védelemben és a támadásban azonos értékű játékot nyújtott. Különösen pontos, ötletes átadásaival tűnt ki. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Matkovich Ferenc
„Az FTC új balszélsője. Az FTC balszélső csatárhelyén új játékost fog kipróbálni. A debutáns Matkovich, az ifjúsági csapat crackje lesz, akitől Héger posztján sokat remélnek az FTC hívei.” – olvasható a Sporthírlap 1920. február 26-i lapszámában
Lisztes Krisztián: 50
Krisztián pályafutásáról egy regényt lehetne írni, hiszen abban a 25 évben, amit „hivatalosan” a pályán töltött benne van minden: felfedezés, kaland, sérülés, siker és könnyek. Egy olyan korban volt a magyar labdarúgás egyik legfényesebb csillaga, amikor a szurkolók már lassan el is felejtették, hogy milyen érzés egy olyan labdarúgót látni a pályán aki szinte egymaga képes eldönteni egy mérkőzést és aki olyan cseleket és trükköket tud bemutatni, amiért érdemes meccsre járni, amiért érdemes rajongani és imádni ezt a csodálatos játékot. Ettől függetlenül pályafutása nem tudott kiteljesedni, közbeszólt a magyar labdarúgás színvonal esése (a 90-s években egyedül az 1996-os olimpián vettünk részt, de VB-re és EB-re nem jutottunk ki), valamint egy súlyos sérülés. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Kocsis György
Már gyermekként egy nagy jegenyefáról figyelte a találkozókat az Üllői úti pályán.
Egy kicsit később, már futballistaként került a Ferencváros kötelékébe egy kis csapatból, a pesterzsébeti EMTK-ból.
Dékány Pofi helyére érkezett és három éven át megbontathatatlan párost alkottak Vilezsál Oszkárral a fedezetsorban. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Szkukalek Igor: 50
Huszonöt esztendősen került a Fradihoz a cseh Drnovice csapatából. Csank Jánosnál, majd Garami Józsefnél is a középpálya bal oldalán szerepelt. Az első két idényben a csapat alapembere volt.
A harmadik szezonjától folyamatosan kiszorult a csapatból. Ebben sérülései valamint Leandro leigazolása, majd Huszti visszatérése is közrejátszott. Pintér Attilánál már csak csereként lépett pályára, majd László Csabánál már csak felkészülési találkozókon illetve egy pécsi kupamérkőzésen kapott lehetőséget.
2002 augusztusában ment a legjobban a játék Igornak. A rendkívül hasznos mezőnymunkája mellett a góllövésből is kivette a részét, előbb a Honvéd (4-0), majd az UEFA kupában az AEL Limasszol (4-0) ellen is a kapuba talált. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
