Alberttól – Zsiborásig
Havasi Sándor
Nem csak Fradi-játékos volt, a Franzstadtban is született… A Kinizsi Húsos csapatából került 1959-ben az Üllői útra. Tizennyolc évesen már az FTC első csapatában szerepelt!
A balszerencse azonban nem kerülte el: több alkalommal súlyos sérüléseket szenvedve, sok-sok mérkőzésről hiányozni kényszerült. Gyógyulását követően nehezen lendült formába, így nem csodálkozott, amikor az FTC kölcsönadta a salgótarjániaknak.
Egy év múlva Lakat Károly hívó szavára visszatért a Ferencvárosba, az aranycsapatba… Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Barabás Ignácz
A Zugló csapatától érkezett 1924 nyarán.
Az 1924/25-ös idényben egy bajnokin őrizte a sérült Amsel helyett az FTC kapuját, ezzel tagja lett az ezüstérmes gárdának. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Mucha József: 75
Az NB II-es Dorogból érkezett. 18 évesen mutatkozott be a Ferencváros első csapatában egy SBTC elleni idegenbeli győztes mérkőzésen. Az 1970-es tavaszi bajnokágban már stabil kezdőjátékos Kalocsay Géza csapatában (a szezon végén a bajnoki döntőben az Ú. Dózsával szemben maradtak alul az oda-, visszavágós párharcban).
A következő, már újra őszi-tavaszi rendszerben lebonyolított bajnokságban az összes mérkőzésen pályára lépett Csanádi Ferenc ezüstérmes együttesében.
1970-ben a Videoton ellen szerezte első élvonalbeli találatát. A Népstadionban 1-0-s FTC vezetésnél történt a 83. percben: Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Dobronyi Béla
A Pannónia FC ifjúsági csapatában kezdte a footballt, itt már együtt játszott a későbbi csapattárs Bródyval és Gorszkyval.
1902 őszén az Erzsébetfalvi TC összeállításában, 1903 tavaszán a Fővárosi TC, ugyanez év őszén a Ferencvárosi TC MLSz. felé lejelentett játékosai közt találkozhatunk a nevével.
1904-ben tagja volt az FTC Szövetségi-díj győztes tartalékcsapatának. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Domonkos László
Hosszú évekig a BTC-ben, majd az MTK-ban (1904-13: 102 bajnoki; egy-egy bajnok- és kupagyőztes csapat tagja) védett, ahonnan válogatott is volt.
Domonkos volt a magyar labdarúgás első nemzetközi szintet elérő kapusa. Mozgása az akrobaták, labdabiztonsága pedig a zsonglőrök ügyességével vetekedett. Bátorsága a vakmerőség határát súrolta. Az angol kapusok mintája nyomán hazánkban új iskolát teremtett. Már nem öklözésre és lábbal való védésre törekedett, hanem lehetőleg megfogta a labdát. Ha kellett vetődéssel hárított (előtte Holics kivételével nem nagyon vetődtek a kapuvédők). Kontinensünk legjobb kapuvédői között tartották számon. Mindössze 24 éves koráig volt válogatott, ennek oka Zsák Károly megjelenésében keresendő. A válogatottban két büntetőt is hárított. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Perecsi Tibor
1960 őszén a DVTK színeiben mutatkozott be az NB I-ben. 1963-ban már a Honvédból került hozzánk.
Nagyon hamar beleilleszkedett a csapatba, biztatóan is kezdett. Rendkívül jó testi felépítése mellett technikailag is megállta a helyét. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Pesti György
1924-ben született Kárpátalján a Munkács melletti Kisannán. Gyerekkorát Szolyván és Munkácson töltötte, itt kezdett el ismerkedni a labdarúgással. A Ferencvárosban debütált az élvonalban, 1944-ben.
Első bajnoki mérkőzésén Salgótarjánban két góllal mutatkozott be! A vidéki csapatok ellen szeretett gólt lőni – középcsatárunk a DVSC elleni Magyar Kupa meccsen is kétszer a kapuba talált… Pár hónapos ferencvárosi pályafutása alatt Magyar Kupa győztes gárda tagja lehetett! Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Strausz László: 70
A váci születésű beállós egy toborzón került az MTK-hoz, a kék-fehéreknél nevelkedett, végül a tartalékcsapat jelentette számára a végállomást a Hungária körúton.
1975-ben, édesapja halála után tért vissza szülővárosába, ahol ‘majd egy évtizeden át játszott a második-harmadik vonalban szereplő csapatban (a katonaság idején a BEM SE játékosa volt).
Párszáz meccsel a lábában, jókora rutinnal, Dalnoki Jenő kívánságára került az Üllői útra 1985 nyarán, huszonkilenc évesen. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Horváth Dezső
Valamikor a 70-es évek vége felé a Csepel SC serdülőjének egyik sorsdöntő bajnoki mérkőzésén nem jelent meg a csapat kapusa, így nem volt mit tenni, a mezőnyjátékosok közül kellett valakinek a háló elé állnia. Az addig csatárként remeklő Horváth Dezsőke magára vállalta a nem könnyű feladatot és sokak ámulatára egész jól védett. Aztán bent is ragadt a kapuban. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Papp Lajos László
Kétlábas, jó fizikumú, gyors, könnyed mozgású hátvéd volt. Nagy tehetségként tűnt fel. A Fradiban egy évtizeden át játszott, egy időben csapatkapitány is volt! Eljutott a dél-amerikai túrákra (1929, 1931), tagja volt a 100%-os bajnokcsapatnak és résztvevője volt legendás KK-meccseknek is.
Mindezt egy 1927-ben történő súlyos lábtörésének köszönhette az egy évvel korábban a válogatottban is bemutatkozó hátvéd. A furcsa tény magyarázata: az FTC helyette Kalmár Jenőt adta kölcsönbe az ETC-nek, és az erzsébetiek éppen a lábtörés miatt nem adták vissza a Fradinak Kalmár Jenőt, aki a Hungáriában folytatta nagyszerű pályafutását. Pedig igazi Fradi nevelés volt… Papp tehát a Fradiban maradt és állandó, megbízható hátvédet nyert vele a Ferencváros. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
