Alberttól – Zsiborásig
Havasi Sándor
Nem csak Fradi-játékos volt, a Franzstadtban is született… A Kinizsi Húsos csapatából került 1959-ben az Üllői útra. Tizennyolc évesen már az FTC első csapatában szerepelt!
A balszerencse azonban nem kerülte el: több alkalommal súlyos sérüléseket szenvedve, sok-sok mérkőzésről hiányozni kényszerült. Gyógyulását követően nehezen lendült formába, így nem csodálkozott, amikor az FTC kölcsönadta a salgótarjániaknak.
Egy év múlva Lakat Károly hívó szavára visszatért a Ferencvárosba, az aranycsapatba… Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Varga Zoltán
A vereséget ki lehet heverni, de ha feladja az ember, magából is elveszít valamit. Talán éppen a következő győzelem feltételeit.
Az ötvenes évek elején gyerekzsivajtól hangos a belvárosi Károlyi-kert. Tízen-húszan játszanak naphosszat egymás ellen, két csapatban, és a gyerkőcök között feltűnik egy nyolc-kilenc éves forma vékonyka kisfiú. Ördöngösen bánik a labdával, a rendszerint ott bámészkodó úr meg is szólal egy nap: „Nini, ott a kis Puskás!”
A kis Puskás hamarosan már nem a Károlyi-kertben, hanem a Ferencvárosi TC edzésein bukkan fel Hajabács Géza csapatában. Az FTC ifjúsági együttesében Németh Miklós és Rátkai László között középcsatárt játszik. A zöld-fehérek leglelkesebb hívei már ekkor gyakran hasonlítják a kis Varga mozgását, cseleit a klub hajdani sokszoros válogatott játékosához, Kocsis Sándoréhoz.
1957 szeptemberében az alábbi sorok jelentek meg Lakatos György tollából a Képes Sportban: Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Hegyes Lőrinc
A BMTE jobbszélsője 1946 őszén igazolt az Üllői útra.
Az első ferencvárosi évében kapott több lehetőséget, az 1947/48 évi ezüstérmes csapatban már csak kétszer lépett pályára. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Szigeti Ferenc
Egy kis falusi csapatból, Türjéről ifistaként került az FTC-be. A Fradi ifi bajnokcsapatában már gólkirály volt, az ifjúsági válogatottban is bemutatkozott. A tehetséges centercsatár – ekkor még Schmidt néven – nagy jövő előtt állt és az Üllői úti utánpótlás egyik gyöngyszemének számított.
Hat meccsen már a felnőtt csapatban is bemutatkozott és 10 gólt lőtt! Ezután a Megyeri útra csábították (10 bajnoki mérkőzés / 2 gól) … Ettől kezdve átok ült rajta.
Lábtörésekkel, sérülésekkel teli pályafutása dunaújvárosi (34 NB I-es bajnoki / 10 gól) kitérő után 1957-től az Üllői úton folytatódott. Nem sokáig, hiszen az 1959-es lábtörése után visszavonult az élvonalból.
A 32 mérkőzésen 42 gólt szerzett az Üllői úti csapatban! Pályafutásának furcsa fintora, hogy ez a gólerős játékos edzőitől egyetlen bajnoki szereplésre sem kapott bizalmat!
Gellei Imre: 75
A balszélsőként játszó Gellei a másodosztályig jutott játékos pályafutása során. 1977-től kezdett edzősködni Keszthelyen, a csapatot az NB II-be juttatta fel.
Élvonalbeli pályafutását Zalaegerszegen kezdte, 1983-tól három szezonon át irányította a kék-fehéreket. Pályafutásának további fontosabb állomásai (196-87: Rába ETO, 1988-90: Siófok, 1991-92: Vasas, 1992-94: MTK, 1995-99: Vasas, 2001-03: szövetségi kapitány, 2003-05: ZTE, 2005: Nea Salamancia (Ciprus) 2005-07: Ferencváros, 2007-10: Paks). Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Csanádi Ferenc
Játékosként a Fradi II. csapatában viselte az egyesület mezét.
Visszavonulása után különösen a Fradi ifiknél edzősködött sikerrel, bajnokságokat és kupagyőzelmeket arattak.
Az ifik mellett külföldön is tevékenykedett. A ’60-as évek elején Guineában szövetségi edzőként dolgozott, majd 1968-69-es években szövetségi kapitánya volt a kongói válogatottnak. Csapatával megnyerte az Afrikai Nemzetek Kupáját 1968-ban. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Hungler János
Az FTC saját nevelésű játékosa, majd válogatottja és csapatkapitánya. Az alacsony „Csungi” lendületes, határozott, de könnyed, elegáns mozgású, nyugodt hátvéd volt. Jó rúgótechnika, gyors helyzetfelismerés, ügyes helyezkedés és imponáló gyorsaság jellemezte a játékát. Néha azonban kockázatos megoldásokra is vállalkozott, könnyelműsködött. Takács I. Gézával az FTC történetének egyik legkiválóbb védőpárosát alkották. Pályafutását a sikerek sorozata jelezte. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Kővágó Ferenc
Egykori csatárunk egyik Nagy Bélához írt levelében így emlékezett pályafutásáról:
– 1900-ban Budapesten, a Franzstadtban születtem. 1917-ben kerültem be az ifi II. majd az Ifi I-be. 1919-20-ban barátaim invitálására az MTE csapatába igazoltam át. 1921-ben (szerk: 1919 decemberében) visszatértem a Fradiba, s hosszabb ideig a felnőtt második csapatban szerepeltem. Később néhány mérkőzésre betettek az első csapatba is, s ezt emlékezetem szerint gólokkal háláltam meg. A Fradi spanyolországi túráját azonban Klement intéző egyszer kijelentette, hogy ezentúl csak művelt, érettségizett játékosok játszhatnak az FTC-ben. Ennek a kijelentésnek már másnap éreztem a komolyságát. A madridi mérkőzés után kineveztek sérültnek, s bizony nagyon elkeseredtem. Amikor hazajöttünk a túráról, nem is szóltam a vezetőségnek sérelmemről, de az Üllői úti pálya felé sem néztem többet. Igaz, nem is hívtak…
dr. Géczi István
A ferencvárosi kapuskirály, aki nem túl sokszor védett a válogatottban (no persze, akadt konkurenciája is bőven…), a Ferencvárosban viszont annál gyakrabban. Összesen 309 bajnokin őrizte a zöld-fehérek hálóját, ami a mai napig klubcsúcs a kapusok között. Vörös, azaz dr. Géczi István sallangmentes őre volt kapujának, emellett, bár első ránézésre mackós benyomást keltett, rendkívüli gyorsaság, hihetetlen ruganyosság és átlagon fölüli bátorság jellemezte. Az már abszolút országos rekord, hogy – Juhásszal egyetemben – pályára lépett a Fradi történetének mindhárom újkori nemzetközi kupafináléjában. Azaz az 1965-ös és az 1968-as VVK-döntőben, meg az 1975-ös KEK-döntőben is. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Fenyvesi József: 85
1962 nyarán, az NB III-as Kiskunhalasról került a Ferencvároshoz.
Fenyvesi II. József szintén szélső poszton szerepelt az FTC-ben. Bátyja, Fenyvesi Máté volt a bal-, Ő a jobbszélső…
Első gólját a győrieknek rúgta egy forró hangulatú Üllői úti bajnoki mérkőzésen. Azután két nagyon fontos gól következett. A Vasas elleni 2:2-es rangadón a Népstadionban, majd Salgótarjánban. Ott a Fenyvesi-testvérek két góljával lett matematikailag is bajnok a Fradi. Fenyvesi II. szerezte a második, a győztes gólt! Egy kattintás ide a folytatáshoz....
