2004.XII.16. UEFA csoportkör, Hearts – Ferencváros: 0-1

Csapatunk utolsó UEFA Kupa-csoportmérkőzésén idegenben 1-0-ra nyert a Hearts ellen. A továbbjutáshoz ugyan ez az eredmény nem volt elég, de végül a negyedik helyet megszereztük a csoportban és emelt fővel búcsúzhatunk a sorozattól.

Nyilatkozatok:

John Robertson: – Szurkolóink minden hazai meccsünkön fantasztikus hangulatot teremtenek. A klub történetének egyik legnagyobb sikerét érnénk el a továbbjutással, mindent meg is fogunk tenni érte. Nem lesz könnyű dolgunk, játékosaim is látták a Ferencváros Feyenoord elleni meccsét, ahol a magyar bajnok győzelmet érdemelt volna. Ha az első perctől fel tudjuk gyorsí­tani a tempót, akkor lehet keresnivalónk, mert ellenfelünk az eddigi nemzetközi meccsein mindig a játék lassí­tására törekedett és ezzel zavarta meg a riválisokat. Úgy láttam, nekünk és a Ferencvárosnak is vannak gondjai a helyzetkihasználással. Mivel mindkettőnknek csak a győzelem ér valamit, biztos lesznek helyzetek mindkét kapu előtt, remélem, ezúttal több szerencsénk lesz a befejezésekkel. A Basel-Feyenoord meccsel csak akkor foglalkozunk, ha nálunk lesz az előny. Amí­g nem vezetünk, addig teljesen érdektelen, mi történik a másik mérkőzésen. Bí­zom benne, hogy a hollandok nem veszik félvállról a mérkőzést. Nekik sem mindegy, mi lesz a végeredmény, hiszen még lecsúszhatnak az első helyről és akkor a csoportkör harmadik helyezettjei helyett a Bajnokok Ligájából kapnának ellenfelet, gondolom ezt a rotterdamiak sem akarják.

A mérkőzés:

Hearts – Ferencváros: 0-1 (0-1)
Edinburgh, Murrayfield, 30.000 néző, vezette: Paniasvili (Mentesasvili, Mikeladze – grúzok)

Hearts: Gordon – Neilson, Webster, Pressley, Maybury – Hartley, Kisnorbo (Wyness 71.), Stewart, McAllister (Pereira 62.) – De Vries, Weir (McKenna 79.)
vezetőedző: John Robertson

Ferencváros: Szűcs L. – Vukmir, Gyepes, Balog Z., Leandro – Rósa, Lipcsei, Tőzsér (Huszti 50.) – Zavadszky – Bajevski (Takács Á. 88.), Penksa (Sowunmi 66.)
vezetőedző: László Csaba

Gól: Rósa (30.)
Sárga lap: Webster (45.), McKenna (88.) illetve Lipcsei (40.), Zavadszky (43.), Tőzsér (49.), Leandro (73.), Huszti (78.)

A skótok agresszí­v letámadással kezdtük és az első tí­z percben beszorí­tottak minket a kapu elé. A későbbiekben is a hazaiaknál volt többet a labda, de hosszú indí­tások után mi is eljutottunk már a hazai kapuig. A házigazdák a 20. percben már három góllal vezethettek volna, de Szűcs minden alkalommal óriási bravúrral védett. A 29. percben Vukmir remekül ugratta ki Rósát, de az asszisztens lest jelzett, egy perccel később viszont már vezettünk. Lipcsei passzolt Rósához, akinek lövése először kipattant a kapusról, majd az ismétlésbe is belenyúlt Gordon, harmadszor azonban középpályásunk közelről a hálóba helyezett (0-1). A bekapott góltól teljesen elvesztették a fejüket a hazaiak. Az eddigi keménységet durvaság és súlyos sportszerűtlenségek váltották fel. A grúz játékvezető képtelen volt megfékezni az indulatokat, ezért többször is óriási dulakodások alakultak ki a pályán, ráadásul a házigazdák kétszer is elkövették azt a súlyos sportszerűtlenséget, hogy a játék megszakí­tása után nem adták nekünk vissza a labdát, pedig előtte nálunk volt. Nagyon feszült hangulatban ért véget az első félidő.

A második játékrész ugyanolyan feszült légkörben folytatódott, ahogy az első végetért. Rengeteg durva alattomos szabálytalanság maradt megtorlatlanul, reklamálásért viszont járt a sárga lap. A skótok mindent egy lapra feltéve támadtak, ezáltal előttünk is több lehetőség adódott. A 69. percben László Csabát elzavarták a kispadtól, miután edzőnk nehezményezte, hogy a házigazdák büntetlenül rugdoshatják a mieinket. Az utolsó tí­z percben a skótok lélekben feladták a meccset, a mieink előtt több százszázalékos ziccer is adódott, de az eredmény nem változott. Hiába birtokolták többet a labdát a skótok, a helyzetek alapján gólokkal nyerhettünk volna. A lefújás után a hazaiak szakvezetője nem fogadta el László Csaba kézfogását, ráadásul hátulról még meg is rúgta edzőnket. Játékosaink látták az esetet ls elégtételt akartak venni a hazai tréneren, de a biztonságiak megakadályozták a tömegverekedés kialakulását. Az esetet látta a negyedik játékvezető is, í­gy az ügynek minden bizonnyal lesz még folytatása. Miután a Basel „a papí­rformának megfelelően” 1-0-ra nyert a Feyenoord ellen a csoportban a Feyenoord végzett az első, a Schalke 04 a második, a Basel pedig a harmadik helyen. Mi lettünk a negyedikek és a Hearts zárt ötödikként.

Csapatunk nagyon értékes győzelemmel búcsúzott a sikeres őszi szezontól.

httpvh://www.youtube.com/watch?v=H4rzL241LHo

A csoport végeredménye:

1. Feyenoord 4 2 1 1 6–3 7 p.
2. Schalke 4 2 1 1 5–3 7 p.
3. Basel 4 2 1 1 5–4 7 p.
4. Ferencváros 4 1 1 2 3–5 4 p.
5. Hearts 4 1 – 3 2–6 3 p.

Nyilatkozatok:

László Csaba: – Ezen a mérkőzésen a becsületünk volt a tét – mondta a lefújást követően vezetőedzőnk. – Tudtuk, hogy a továbbjutás nem a mi kezünkben van, ennek ellenére a fiúk egy pillanatig sem adták fel, és ezzel bebizonyí­tottuk, hogy van bennünk tartás, alaposan rácáfolva azokra, akik nem hittek bennünk. Tudtuk, hogy egy tipikusan brit futballt játszó csapat vár ránk, ennek megfelelően dolgoztuk ki a taktikát is, amelyet a játékosaim ezúttal maximálisan betartottak. Balog Zoltán például remekül szűrte a hazaiak támadásait, és rendkí­vül hasznosan játszott Marek Penksa is, hiszen Bajevski mögött folyamatosan lekötötte a skót védők figyelmét. Elsősorban azonban „a” csapattal vagyok elégedett, hiszen megmutattuk, hogy képesek vagyunk küzdeni, bebizonyí­tottuk, hogy igen is jó csapat vagyunk, amelynek nemzetközi szinten is van tartása. Hiányérzetünk a Basel és a Feyenoord elleni mérkőzésekkel kapcsolatban lehet, amelyeken fontos pontokat engedtünk ki a kezünkből, í­gy az utolsó fordulóban már nem a mi kezünkben volt a sorsunk. A jövőben még keményebben kell dolgoznunk az összefogás jegyében, hiszen csakis összefogással érhetünk el eredményeket.

Vezetőedzőnk a lefújást követően kisebb összetűzésbe keveredett a Hearts edzőjével, aki megrúgta szakvezetőnket. László Csaba ezzel kapcsolatban a következőket mondta:

– Nem volt köztünk összetűzés, csak nem értettünk egyet a fair playt illetően. A lefújást követően odamentem John Robertsonhoz kezet fogni, mire ő hevesen azt mondta, hogy a csapatom rendkí­vül sportszerűtlenül játszott. Ezzel én nem értettem egyet, ha valaki nem a fair play szellemében játszott, akkor azok a skótok voltak.

John Robertson: – Nagyon csalódott vagyok, mert szebb karácsonyról álmodtam – mondta John Robertson. – Sajnos semmit sem tudtunk megvalósí­tani elképzelésünkből, de végül kiderült, hogy nem ezen a mérkőzésen múlott a továbbjutásunk. A játékvezető ténykedése számomra elfogathatatlan. Gratulálok a Ferencvárosnak, de a magyar csapat az első félidőben kevesebbet foglalkozott a játékkal, mint ahogy azt előzetesen vártam.

A skótok vezetőedzője arra az újságí­rói kérdésre, hogy a lefújás után mi történt közte és László Csaba között, nem adott egyértelmű választ. Ezt követően egy skót újságí­ró megkérdezte, hogy valóban belerúgott-e László Csabába? Robertson előbb káromkodott egyet, majd azt mondta: ha belerúgott volna, azt megemlegette volna a magyar edző.

Zavadszky Gábor: – Nagyon jó volt azt érezni, hogy újra a Fradira annyira jellemző mentalitás jött elő. A csapat felment a pályára egy olyan meccsen, ahol minden ellene szólt és megmutatta mindenkinek, hogy nem szabad leí­rni. Minden arról szólt az elmúlt napokban, hogy mi már tulajdonképpen szabadságon vagyunk és a skótok otthonában 30 ezer fanatikus szurkoló előtt nincs semmi esélyünk. Ehhez képest a rendkí­vül agresszí­v és sokszor érthetetlenül durva skótok ellen igyekeztünk kultúráltan, nyugodtan, okosan játszani, és ha egy kicsivel több szerencsénk van, akkor gólokkal nyerhettünk volna. Örülök, hogy ismét bátran játszottunk és idegenben is támadó felfogásban játszottunk, amit ritkán lehet látni idegenben játszó magyar csapatoktól. Köszönöm szurkolóinknak, hogy ide is elkí­sértek minket és egész évben a csapat mellett álltak!

Takács Ákos: – Nem teljesen idegen számomra a támadó szerepkör, szinte minden poszton megfordultam már, igaz az utóbbi években már többnyire a védelemben kaptam helyet. – A legkevésbé sem izgultam, amikor odahí­vtak a kispadhoz, hiszen bár nemzetközi rutinom még nincs, nem vagyok már annyira fiatal, hogy megijedjek a lehetőségtől.  Én vagyok a nagycsapat keretének leggyorsabb tagja, épp emiatt küldtek be engem, hogy a gyorsaságomat kihasználva próbáljam a támadásinkat oldalt „meghúzni”. Közvetlenül a lefújás előtt akár gólt is szerezhettem volna, ám Thomas sajnos nem vette észre, hogy középen érkezem, és beadását a skótok szögletre mentették. Mindenesetre már annak is örülök, hogy részese lehettem ennek a győzelemnek.

(A Ferencváros hivatalos honlapja alapján)