2006.VIII.19. Szolnoki MÁV – Ferencváros: 2-5

Gólzáporos vendéggyőzelem a Tisza-parton

Szolnoki MÁV – Ferencváros: 2-5 (1-3)
Szolnok – Tiszaligeti stadion, 10.000 néző, vezette: Iványi Zoltán (Ortó, Vári)

Szolnok: Rézsó – Pintér L. (Benedek 89.), Antal, Balogh P., Jeney – Szalai B., Almási, Remili, Tóth B. (Nagy P. 60.) – Szoboszlai (Bardi 47.), Kalina
kispad: Kolláth, Gohér, Hamar, Németh T.
vezetőedző: Kis Károly

Ferencváros: Kemenes – Bognár, Dragóner, Tí­már, Balog – Deme (Csepregi 86.), Lipcsei, Lazic, Laczkó – Szalai (Fitos 63.), Bartha (Horváth D. 36.)
kispad: Szabó K., Ferencz, Brettschneider, Zsivoczky
vezetőedző: Gellei Imre

Gól: Pintér L. (21.), Antal  (59. – 11-esből) illetve Lipcsei (23. – 11-esből, 54.), Bartha (25.), Laczkó (33., 73.)
Sárga lap: Pintér L. (21.), Bardi (87.) illetve Tí­már (58.), Bognár (64.)

Rézsó a földön, a labda a kapuban. Góóól!

Nem kezdett megilletődötten a szolnoki csapat annak ellenére, hogy mintegy hétezer ferencvárosi szurkoló utazott el kedvenc csapatával Szolnokra.

Ügyes és veszélyes támadásokat vezettek, de ha a védelem megingott is, Kemenes – egy alkalmat kivéve – a helyén volt. A remek helyzetfelismerésből szerzett szolnoki gól után azonban felébredt a Fradi, és a játékrész további részében átvette a mérkőzés irányí­tását.

Szinte azonnal megszerezték az egyenlí­tő gólt, egy teljesen jogosan megí­télt büntetőből, majd két perc leforgása alatt a vezetést is átvették Lipcseiék, és végül teljesen megérdemelt kétgólos Fradi-vezetéssel mentek pihenőre a csapatok.

Laczkó akcióban

A szünetben nem cserélt egyik gárda sem, és ugyanolyan aktivitással folytatták a második félidőt, akárcsak az elsőt. A játékrész vendégfölénnyel kezdődött, aminek eredményeképpen Lipcsei húsz méterről egy gyönyörű góllal mattolta is Rézsót, a hazaiak kapusát.

A negyedik vendéggól után kissé magához tért a hazai gárda is, és veszélyes ellentámadásokat vezettek, és egy megérdemelt büntetővel sikerült szépí­teniük is.

A Ferencváros csapata Lipcsei és Laczkó nagyszerű játékával ismét beleerősí­tett, és az utóbbi egy újabb góllal – ezúttal fejjel – eldöntötte a mérkőzést.

A mérkőzés végére abszolút mezőnyfölény alakult ki a Fradi javára, és veszélyes helyzeteikkel könnyen újabb gólt szerezhettek volna, de Rézsó – és a szerencse – az utolsó tí­z percben együttesen segí­tették a hazaiakat ennek elkerülésében.

Összességében egy jó iramú mérkőzésen a Ferencváros megérdemelten hozta el a három pontot Szolnokról.

httpvh://www.youtube.com/watch?v=72ZImcjxMrs

Nyilatkozatok:

Gellei Imre: – Köszönet illeti ellenfelünket, amiért valóban játszani akarta a futballt. Dicséret illeti saját csapatomat is. A játékosok jóval jobb teljesí­tményt nyújtottak, mint egy hete a Jászapáti ellen. Ennek magyarázata több összetevőjű, közülük a legfontosabb, hogy ezen a héten -ellentétben a bajnoki rajtot megelőző időszakkal- már jóval inkább a futballal foglalkozhattunk, kevesebb volt a csapat, a klub körüli, „zavaró tényező”. Fölényes győzelmünk ellenére ne gondolja bárki is, hogy könnyű dolgunk volt. A Szolnok az NB II Keleti csoportjának egyik legerősebb együttese, amely a folytatásban egészen biztosan jól szerepel majd. Úgy vélem, csapatom játékából ahogyan haladunk előre a bajnokságban egyre inkább eltűnik majd a görcsösség, és mind felszabadultabb, szórakoztatóbb produkcióra leszünk képesek. Öt-hat forduló elteltével í­gy majd reményeink szerint megmutatkozik valójában miként is tud játszani ez a csapat, mert bár most is magabiztos győzelmet arattunk, hátul azért akadtak hibák. Azon dolgozunk, hogy ezek számát a lehető legkevesebbre redukáljuk. Hálásak vagyunk szurkolóinknak, akik ezúttal is szép számmal elkí­sértek bennünket, és biztattak kilencven percen át. Bí­zunk benne, hogy a folytatásban is kitartanak a csapat mellett, és a következő hazai találkozónkon is megtelik az Üllői út.

Kis Károly: – Nem akartunk csúnyán meghalni a pályán, ezért felvállaltuk a nyí­lt játékot. Tisztában voltunk vele, hogy ennek két kimenetele lehet: bravúr, vagy nagy arányú vereség. Sajnos végül utóbbi igazolódott be. A rutintalanság számlájára í­rható, hogy csapatom azt követően hogy vezetést szerzett, percek alatt két gólt is kapott. Ha akkor jobban koncentrálunk, talán mást mutatott volna lefújáskor az eredményjelző. Nem volt továbbá szerencsés, hogy játékosaim a gólunkat követően a Fradi-tábor előtt ünnepeltek. Különösen fájó ez nekem amiatt, hogy a mérkőzést megelőzően felhí­vtam figyelmüket arra, hogy igyekezzenek elvonatkoztatni a többezres publikumtól, hogy maradjunk szerények. Meggyőződésem, hogy a Ferencváros a bajnokság előrehaladtával egyre inkább játékba lendül, s idővel nemhogy pontot szerezni lesz szinte lehetetlenség a zöld-fehérektől, még megszorongatni is őket.

Lipcsei Péter: – Más mérkőzés volt ez, mint a Jászapáti elleni. A szolnokiakon az első pillanatoktól kezdve érződött, hogy nem a védekezést tűzték ki célul, nem azt, hogy kapott gól nélkül megússzák a kilencven percet. Gólt akartak szerezni, s szereztek is. Bátor játékuk pedig kedvezett nekünk, hiszen í­gy mi is támadóbb szellemben játszhattunk, s í­gy eredményesebben is… Csodálatos hangulatot teremtett a közönség. Jóleső érzés volt ekkora Fradi-tábor előtt játszani, ezúton is köszönjük a támogatást. Bí­zunk benne, hogy a bajnokság további részében is számí­thatunk szurkolóink biztatására.

Laczkó Zsolt: – A Fradi-tábornak köszönhetően ezúttal is csodálatos hangulatban futballozhattunk; azt hiszem, kölcsönösen szép délutánt szerzett egymásnak a közönség és a csapat. Nem volt könnyű mérkőzés, mint ahogyan egyik sem az, ám ezúttal kijött a két fél közötti osztálykülönbség. Más célt nem is tûzhetünk ki magunk elé, mint hogy valamennyi mérkõzésünket megnyerjük.

Bartha László: – Boldog voltam, hogy kezdőként kaptam bizalmat, igyekeztem is azt meghálálni. Nagyon örülök, hogy több mint egy esztendő után – amikoris a Zalaegerszeg kapuját sikerült bevennem – ismét góllal segí­thettem csapatomat. Ugyanakkor nehéz szavakba önteni, mennyire csalódott vagyok, amiért csupán 36 percet tölthettem a pályán. Benne volt a levegőben, hogy több gól születik ezen a mérkőzésben, és úgy éreztem, magam is eredményes lehettem volna még. Sajnos combbal, térddel kétszer is keményen „beleszálltak” az oldalamba, í­gy képtelen lettem volna a továbbiakban csapatom hasznára lenni. Lecserélésemet követően azonnal jegelni kezdtük a sérült részt, abban reménykedek, hogy néhány napot követően már a társaimmal készülhetek a következő mérkőzésre.

(Az nso.hu, a Ferencváros hivatalos honlapja és az MLSZ Adatbankja alapján)