Bruszt helyett örömfoci – Nyilas Elek a Fradiról
Arról, hogy milyen Fradit szeretne látni a pályán:
„Az előző szezonban azt láttam, hogy harcos, alázatos Fradi szerepel a bajnokságban, ám az együttes valamelyest híján van kreatív játékosoknak. Az Albert-stadion közönsége azonban korábban megszokta, hogy látványos játékkal nyer a csapat, szóval azt szeretném, ha a kétségtelenül eredményes szerepléshez játékosság és technika is párosulna. Csütörtökön kint leszek a stadionban, akkor kiderül, milyenek az új fiúk, mert hallani ezt-azt, de én már csak olyan vagyok, hogy a saját szememnek hiszek. Világsztárok nyilván nem jönnek a magyar bajnokságba, ugyanakkor kérdés, ilyen rövid idő alatt mennyire képesek beilleszkedni a közösségbe, megszokni egy másik kultúrát. Az örmény ellenfelet nem ismerem, száz százalékra nem is vehető a továbbjutásunk, ráadásul a nemzeti öntudat különösen hajtja a riválist, játékosai harcként fogják fel az összecsapást. Ettől függetlenül tovább kellene lépni, aztán jöhet az Aalesund. A norvégok ellen a szívem több esélyt ad a Fradinak, az eszem azt mondja, maradjunk az ötven-ötven százaléknál.”
Arról, hogyan ítéli meg az igazolásokat:
„Most mondhatnám Messit, de mi van, ha negyven gólt rúg, miközben negyvenegyet kapunk? Nálam a legfontosabb láncszem egy olyan védekező középpályás lenne, aki szerel, labdát szerez, de a védősorból rápasszolt labdát is tökéletesen megjátssza. Örülök Lisztes Krisztián visszahozatalának, Noha harmincöt esztendős, futballtudása és emberi kvalitásai alapján is képesnek tartom Lisztes Krisztiánt arra, hogy a gyepen és az öltözőben is vezére legyen a mai Fradinak.”
Arról, mit vár a 2011/12-es bajnoki szezontól:
„A mai magyar labdarúgásban ahol egy kis rend van, látszik a koncepció és anyagi biztonság mutatkozik, a dobogó minden további nélkül elérhető, sőt még a bajnoki cím is.”
(Nemzeti Sport írásának felhasználásával)
2 hozzászólás a(z) Bruszt helyett örömfoci – Nyilas Elek a Fradiról bejegyzéshez