1981.V.23. Ferencváros – Nyíregyháza 3-1
Amikor megláttam, hogy szerkesztőtársam a következő bajnokink muzeális beharangozójára egy 1981-es mérkőzésről szóló újságot „szerzett” meg, egyből az jutott eszembe, hogy ez biztos nem csak a véletlen műve. Mikor utána néztem a Nyíregyháza elleni bajnoki múltunknak, egyből rájöttem, hogy már az komoly fegyverténynek számított, hogy sikerült a könyvtárak mélyéből egy olyan újságot elővadászni, mely a pénteki ellenfelünk egyik régebbi mérkőzéséről szól.
A Nyíregyháza azon kevés NB1-es csapatok közé tartozik, akikkel nagyon kevés bajnoki mérkőzést vívtunk, mindösszesen tizenkilencet, ráadásul a nyírségi alakulat éppen az 1980/81-es bajnoki szezonban szerepelt először az élvonalban. Először rá is csodálkoztam a dátumra, hiszen bár elég sok évet töltöttem el az átkos rendszerben, így utólag meglepett, hogy a kommunista rezsimnek annak idején nem volt fontos egy kelet-magyarországi nagyváros focija.
Nekünk, Fradistának az 1980/81-es szezon nagyon kellemes emlékeket kell, hogy ébresszen. Bajnoki cím öt év után, az Ebedli, Nyilai Mucha középpályás sor, és természetesen Nyíl gólkirálysága és ezüstcipője.
Nyilasi első gólja
Amikor 1981. május 23.-án fogadtuk a Nyíregyháza csapatát, a tabella élén állt a csapat. Még öt forduló volt hátra és bár a sorsolásunk kedvezőnek látszott (Nyíregyháza, Békéscsaba, Volán, PMSC, Kaposvár) feszülten készültünk a mérkőzésre. A Nyíregyháza újoncként (Temesvári Miklós edzősége alatt) meglepetésre elég stabil középcsapatnak számított, amiről a 24 ezer (!) néző az első félidőben meg is győződhetett. Egy szervezetten védekező csapattal találtuk szembe magunkat, amit az első félidőben nem is tudtunk feltörni.
A fordulat a második félidőben következett be, gondolom Novák Dezső is felemelhette a hangját, vagy csak megtalálta a Nyíregyháza gyenge pontjait, hiszen Nyilasi Tibor két góljával elég gyorsan ünnepi karnevállá változott a Szentély. Rab góljával háromra nőtt az előny és bár a mérkőzés hajrájába szépített a Nyíregyháza, a csapat tovább robogott a bajnoki cím felé vezető úton.
1981 tavaszán mindenki úgy gondolta, ezzel az évtized elején megszerzett bajnoki címmel, egy olyan sikersorozat fog elindulni, ami utoljára a hatvanas éveket jellemezte. Arra senki sem számított, hogy éppen az ellenkezője fog bekövetkezni és lesz olyan két olyan évünk (1983-1985) ami 110 éves történelmünk egyik legkellemetlenebb időszaka volt, hiszen 1985-ben csak egy hajszál választotta el a csapatot a kieséstől.
Nyilasi második gólja
A másik érdekesség, már szorosan összefügg a jelennel. 1981-ben 3:1-re nyertünk, 2009. augusztus elején meg sajnos 3:1-re kikaptunk a nyírségi fővárosban, egy olyan mérkőzésen, amit egy Zete elleni diadal előzött meg és ahol mindenki azt várta, hogy a csapat folytatja az őszi menetelést. Helyette törés állt be és onnantól kezdve az edzőcseréig több keserűség ért minket, mint öröm.
A tavaszi szezon nem kezdődött rosszul, győzelem a Haladás ellen és egy igazságtalan döntetlen a Zete ellen. 1981-ben, biztos győzelmet arattunk a Szentélyben. Most mindenki abban bízik, hogy a mostani csapat is meg tudja ismételni az akkori teljesítményt.
Még akkor is, ha a mostani Fradiban nem játszik Nyilasi Tibor.
Harcos erényeket csillogtatott Nyíregyháza az Üllői úton, pedig a Ferencváros mintegy húszezer főnyi közönsége buzdította csapatát. A vidéki csapat azonban jól megszervezte védekezését és Szendrei kapus is jól védett, az első félidőben mindent hárítottak a vendégek, ezért nehéz második negyvenöt perc várt a bajnoki címre törő zöld-fehérekre. Hogy nehéz, az nem is kifejezés, ugyanis a második játékrészben egyszer, még 0-0-ás állásnál Fecsku ígéretesen és egyedül tört a hazai csapat kapujára, de Judik szabálytalankodásának és Kakas jó ütemű közbelépésének révén kimaradt a legnagyobb nyíregyházi gólhelyzet. És ekkor már látszott, csakis a gólkülönbség kérdéses, a hazai győzelem nem maradhat el.
Izgalmas, jó mérkőzést vívott a két csapat, és ez a hazai csapat szellemes játékán kívül a fegyelmezett, de sportszerű vendégeket is dicséri. A hibátlanul működő Palotainak (aki szerdán különben a BEK-döntőt vezeti Párizsban) alig kellett beavatkoznia, észrevétlen maradhatott. Igaz, egy alkalommal Ebedli reklamálni próbált, de a példát mutató Nyilasi közbelépett, és arrébb küldte elégedetlenkedő csapattársát.
A Ferencváros szép győzelmével megőrizte kétpontos előnyét és hátralevő mérkőzéseit ismerve, kijelenthetjük, ezt a bajnokságot már csak valami hatalmas baklövés árán veszítheti el a zöld-fehér gárda.
Zsengellér Zsolt, Képes Sport
***
30. forduló: 1981. május 23, Üllői út, 16.145 néző
FTC: Kakas — Jancsika, Judik, Rab, Takács — Ebedli, Nyilasi, Major — Mörtel, Szokolai, Pogány
Cs: Koch, Murai
G: Nyilasi 2, Rab
Edző: Novák Dezső
A mérkőzés előtt Losonci Tibor és Havasi Mihály társaságában Nyilasi Tibor látogatott be az edzői öltözőbe. Kezében néhány szál fehér szekfűt szorongatott és a csokor zöld-fehér szalaggal volt átkötve. Tibi a csapat és az egyesület munkatársai nevében adta át Nováknak, aki ezen a szombaton ünnepelte névnapját…
És győzelemmel ünnepelte. Az első félidő ugyan gólnélkül végződött, de érezni lehetett, hogy a meg-meg újuló ferencvárosi támadások előbb-utóbb góllal végződnek. Az 55. percben megtört a jég. Pogány nagy vágtával lefutott az alapvonalig, onnan átívelte a labdát — és a jókor érkező Nyilasi 8 m-ről a kapuba fejelte a labdát. És a közönség buzdításától kísérve egyre másra futottak a ferencvárosi támadások. A 62. percben Major húzót el, majd középre adta a labdát. Szokolai ügyesen továbbperdített s a nagy iramban érkező Nyilasi az ötösrő) a kapuba vágta a második gólt.
Ezután egy kicsit „kiengedett” a Fradi és ezt a nyíregyháziak majdnem ki is használták. Czeczeli 18 méterről zúgó kapufalövéssel riasztotta a ferencvárosi szurkolókat. De aztán nem volt ok az ijedelemre. A 74. percben, a csak néhány pillanattal korábban beállt Murai energikusan húzott kapura, lefutotta a védőket, majd élesen belőtte a labdát. Rab torpedóként robbant a beadásra és éles fejessel küldte a labdát, szinte milliméterekkel a léc alá a sarokba. Látványos, nagyszerű gól volt! Óriási volt az öröm pályán, nézőtéren egyaránt.
Rab látványos fejesgólja
A nagy lendülettől a gólszerző is majdnem a kapuba esett, tekintete még a labdát követi, de kezét már örömmel emeli …
Egy mérkőzésen három gólt egész eddigi NB 1-es pályafutása alatt még nem kapott a szilárd védelméről híres nyíregyházi gárda! Az utolsó percekben egy kicsit halkult a vastaps, mert a vendégek is betaláltak Kakas kapujába.
A lényegen azonban ez már nem sokat változtatott: nagy küzdelemben értékes 2 pontot szerzett a ferencvárosi csapat. Érezték ezt a nézők is, akik — kedves szokás szerint még a mérkőzés után fél órával is — szinte körülállták a klubházat és éltették az immár civilben távozó ferencvárosi labdarúgókat.
Nagy Béla. (Az 1980/81-es szezon fotói: Pozsonyi Lajos / Magdics László)
4 hozzászólás a(z) 1981.V.23. Ferencváros – Nyíregyháza 3-1 bejegyzéshez