2002.VIII.18. Ferencváros – Matáv-Sopron: 2-0

Tököli Attila: mindig eredményes


Ferencváros – Sopron: 2-0 (1-0)
Üllői út, 8.178 néző, vezette: Sápi Csaba (Bukovics, Veres)

Ferencváros: Szűcs L. – Vukmir, Dragóner, Gyepes – Kriston, Lipcsei, Kapic (Szili 83.), Szkukalek – Gera (Andone 88.), Tököli (Jovic 82.), Leandro
szakmai igazgató: Garami József

Sopron: Farkas – Fehér, Szabados (Orabinec 69.), Horváth R., Tóth A. – Komódi, Pintér, Somogyi – Sira (Majoros 58.), Tiber, Tóth M.
vezetőedző: Bognár György

Gól: Tököli (34.), Gyepes (68.)
Sárga lap: Gera (64.)

Hogy a hét vagy talán az év futballszenzációjának kapcsán aktuálisak legyünk, az Üllői úton is pályára lépett egy futballista, aki gólt lőtt az angol Manchester Unitednek, bár a jelenlévők közül aligha emlékezett arra bárki is, hogy a soproniak védője, Szabados József egykoron hasonló bravúrt vitt véghez, mint a zalaegerszegi Koplárovics Béla szerda este…

Az összeállí­tásokat böngészve feltűnt, hogy Bognár György, a vendégek trénere nem ijedt meg, amikor ki kellett jelölni a csapatot: három csatárt (Tóth Mihályt, Tiber Krisztiánt és Sira Istvánt) is a pályára vezényelt, igaz, közülük csak Tóth Mihály volt ezen az estén ék, a másik két futballista a középpálya széléről próbált felzárkózni a támadásokhoz. A Ferencváros összeállí­tása semmilyen meglepetést nem okozott, mondhatni, a zöld-fehér hí­vek által megszokott tizenegy futballista kezdett. A mérkőzés egyik érdekes kérdése lehetett, hogy mi a jobb: játékban lenni, de csak három napot pihenni egy nemzetközi kupamérkőzés után, avagy két hétig készülni erre az összecsapásra – a Sopronnak ugyanis elmaradt az előző bajnoki mérkőzése, í­gy volt idő ráhangolódni az Üllői úti találkozóra.
Úgy tűnt, az előbbi „módszer” a célravezető.

A negyvenedik másodpercben, Gera Zoltán labdaszerzése után, újabb fél perc múlva egy újabb soproni védelmi hibát követően, majd a harmadik minutumban, Lipcsei Péter lövésénél is könnyen gólt szerezhetett volna a Ferencváros, és a vendégek óriási szerencseként könyvelhették el, hogy nem kerültek azonnal jelentős hátrányba. Ebből is kiderülhet, hogy igencsak élénken kezdődött a találkozó, a ferencvárosiak agresszí­ven letámadták a vendégcsapat labdát birtokló játékosát, s ez a határozott harcmodor többször is sikeresnek tűnt, még úgy is, hogy a ferencvárosiak nem tudtak élni a lehetőségeikkel. Körülbelül tí­z perc kellett ahhoz, hogy a Sopron felvegye a mérkőzés ritmusát, megnyugodjon, és megpróbáljon futballozni. Komódi László és Somogyi József próbálta szervezni az akciókat, és bár a labdát általában a földön tartva kulturált passzokkal igyekeztek előrejutni, ez nem volt könnyű feladat, mert Tóth Mihályt igencsak őrizték a ferencvárosi védők, í­gy leginkább csak oldalra tudtak passzolni a soproni játékszervezők.

Aztán szokatlan jelenet következett: a publikum megtapsolta az egyik asszisztenst. Sápi Csaba játékvezető ugyanis nem vette észre, hogy Tököli Attilát a mezénél fogva húzták vissza, ám Bukovics József jelezte a szabálytalanságot – az más kérdés, hogy miután a bí­ró meghallgatta segí­tőjét, labdaejtéssel folytatódott a találkozó. A közönség értetlenkedni kezdett, s ekkor egy ideig Sápi került a figyelem középpontjába, de szerencsére nem sokáig, mert a Fradi játéka lekötötte a hazai szurkolókat; a publikumot, amely már gólt kiáltott, ám túlságosan korán, mert Leandro óriási helyzeténél Farkas Balázs bravúrral védett.

Látható volt, hogy a Fradi jelenleg talán leghatásosabb fegyverével próbálkozik, nevezetesen azzal, hogy a pálya középső részéről Lipcsei Péter vagy Adem Kapic a védők mögé belőtt labdával próbálja helyzetbe hozni Tököli Attilát vagy Gera Zoltánt. Ezzel az elképzeléssel sokszor nem tudtak mit kezdeni a soproniak, próbálták lesre állí­tani a zöld-fehér támadókat, de ennek a felfogásnak van egy óriási veszélye: hiába megy sokszor jól, elég egyetlen hiba… így született meg a Ferencváros első gólja. A találatnál három nevet kell kiemelni: a jó ütemben indí­tó Lipcsei Péterét, az akciót higgadtan befejező Tököli Attiláét (a csatár a jelek szerint akkor rúg gólt Fradi-mezben, amikor pályára lép…) és Horváth Róbertét, akire – mielőtt reklamálni kezdett volna – Sápi játékvezető határozottan rámutatott: ő volt az, aki beragadt.

Nem volt meglepő, hogy megszületett az FTC vezető gólja, mert az egyébként addig is jó iramú mérkőzést végig a vendéglátók irányí­tották. Feltűnő volt, hogy a fővárosiak szinte minden párharcot megnyertek, í­gy a soproniaknak szemernyi esélyük sem volt arra, hogy megdolgoztassák Szűcs Lajost, a Ferencváros kapusát.

Kevés jót lehet elmondani a második félidő első néhány percéről. Rengeteg volt a hiba, a rossz indí­tás, a pontatlan passz, igencsak sokat bosszankodhattak a nézők, akik ebben a játékrészben először Szkukalek Igor szólójánál pattanhattak fel a helyükről. A légiós úgy futott el a bal oldalon, mint az AEL Limassol ellen csütörtökön, ám a sprintnek ezúttal nem lett gól a jutalma. Mindenesetre a kihagyott helyzet amolyan jeladásnak is felfogható volt, hiszen nem sokkal később, Tököli Attila kitűnő beadása után Gera Zoltán csak néhány centimétert tévesztett. Ekkor érezni lehetett, hogy a fradisták tisztában vannak azzal: az egygólos előny kevéssé megnyugtató, ezért kell szerezni még egyet, ha nyugodtan akarnak futballozni a folytatásban. Meg is született ez a bizonyos második gól, igaz, addig a Sopron birtokolta többet a labdát, a vendégegyüttes sokkal többet mutatott, mint az első félidőben, más kérdés, hogy azt a produkciót nem volt különleges bravúr felülmúlni.

Gyepes Gábor találata után úgy festett, megroggyannak a vendégek, hiszen nem sok hiányzott a harmadik találathoz. Tököli Attila ugyanis szenzációs mozdulattal hozta helyzetbe Lipcsei Pétert, ám az FTC csapatkapitánya nem tudott túljárni a soproni kapus eszén. Persze az is lehet, hogy a harminckilencszeres válogatott középpályás szavahihetőségére ügyelt: Lipcsei ugyanis, amint azt vasárnapi számunkban olvashatták, 2–0-s ferencvárosi sikert tippelt.

Percről percre

3. perc: Kapic emelt be jobbról, mí­g középen, a védők gyűrűjéből Gera fejjel továbbcsúsztatta a labdát a balösszekötő helyén az ötös magasságában érkező Tökölinek, aki az elé belépő Szabados és Fehér Zoltán miatt nem lőhetett, ezért egy szép csellel tisztára játszotta magát, és visszagurí­tott a második hullámban érkező Lipcseinek. Az FTC csapatkapitánya 16 méterről, középről, jobbal a jobb oldali kapufa mellé bombázott.
10. perc: Dragóner í­velt előre Leandrónak, aki a soproni térfél közepén futtában vette át a labdát, majd a Szabados mellett kilépő Tökölit szöktette. A ferencvárosi gólfelelős a védőktől szorongatva, 15 méterről, éles szögből, ballal tüzelt, és alig hibázta el a jobb felső sarkot.
29. perc: Az első soproni helyzet lehetett volna: négy vendégjátékos vezette rá a labdát Dragónerre és Gyepesre, ám hiába volt a számbéli fölény, a jobb oldalon végigrobogó Sira Gyepes szorí­tásában nem tudta középre adni a labdát, sőt kivezette az alapvonalon túlra.
32. perc: Gera harminc méter hoszszú indí­tása után Szkukalek a tizenhatos vonalánál középen a levegőben látványos mozdulattal tette ballal maga elé a labdát, és fordult egyből kapura, ám Farkas Balázs együtt élt a játékkal, s kapujából messzire kifutva, kivetődve felszedte a labdát a középpályás lábáról.
34. perc: Lipcsei mértani pontosságú labdájával Tököli lépett ki a jobbösszekötő helyén, tí­zméternyi sprint után nyolc méterről éles szögből ballal laposan a kapus mellett a jobb alsó sarokba bombázta a labdát. 1–0

53. perc: Lipcsei ugratta ki a jobbösszekötő helyén a leshatárról beinduló Kristont, aki aztán kisodródva a jobbszélről középre lőtte a labdát, ám ezt túl vehemensen tette, hiszen az erős passz után a labda térden találta az érkező Tökölit, és onnan a játéktéren kí­vülre pattant.
56. perc: Sira í­velte be a labdát a jobb oldalról, a tizenegyespontnál Komódi csukafejessel próbálkozott, ám kí­sérlete után a labda két méterrel elkerülte Szűcs Lajos kapujának bal oldalát.
59. perc: Tököli tőle szokatlan módon vonalszélsőként jeleskedett a bal oldalon: végigfutott a vendégtérfélen, majd az oldalvonal mellől pontosan centerezett a kapuval szemben érkező Gerához, aki a levegőbe felugorva három védő közül jobbal belepiszkált a labdába, amely előbb a kifutó Farkas Balázs lába, majd a bal oldali kapufa mellett suhant el centiméterekkel.
68. perc: Jobb oldali kisszöglet után Lipcsei jobbal beemelte a labdát középre, Somogyi hét méterre a kaputól combbal lekezelte a labdát, ám mielőtt felszabadí­thatott volna, a mellette posztoló Gyepes a levegőből jobbal a kapu bal oldalába bombázott. 2–0
70. perc: Tököli a kapunak háttal állva mesterien pörgette át a labdát a védők felett az üres területre befutó Lipcseinek, a csapatkapitány rávezette a labdát a kapusra, és futtából tí­z méterről ballal tüzelt, ám a labda az elvetődő Farkas Balázs lábáról szögletre pattant.

Fény és árnyék

Kriston Group 27 – ez a felirat virí­tott az egyik transzparensen, amelyet a ferencvárosi szurkolók kifeszí­tettek. Mindez csak azért érdekes, mert Kriston Attilát, a Ferencváros középpályását hónapokon, sôt éveken át szidta saját közönsége, ám a jelek szerint pedig nemcsak megszokták Kristont a drukkerek, hanem meg is kedvelték. Ám arra nem is olyan régen kevesen fogadtak volna, hogy Kriston Attila egyszer a népszerû Fradi-játékosok közé sorolandó lesz majd…

A soproniakat talán nem lepte meg a tény: az Üllôi úton csak magukra számí­thattak. A vendég Matáv kispadján ugyanis többen foglaltak helyet, mint amennyien a vendégszektorba jegyet váltottak vasárnap este. Meglehet, a soproni csapat eddigi eredménytelensége, avagy a két város közötti jókora távolság az oka az igencsak mérsékelt érdeklôdésnek, ám nem lehetett túl jó érzés a vendégjátékosok számára, hogy nem akadt tí­z soproni drukker, aki elkí­sérte volna ôket a fontos bajnokira.

httpvh://www.youtube.com/watch?v=5qCc2HlfUxU

Nyilatkozatok:

Garami József (Ferencváros): – Változatos mérkőzés volt, nagyon sok helyzetet dolgoztunk ki, és úgy érzem, hogy a kettő–nullás győzelmünk teljesen megérdemelt.

Bognár György (Sopron): – Papí­rforma-eredmény született. Ebben a bajnokságban most játszottunk a legjobban, ám sajnos ezen az estén ez most csak ennyire volt elegendő a kitűnően futballozó Ferencváros otthonában.

Szűcs Lajos: – Elsősorban a csapat győzelmének örülök, de természetesen nagyon boldog vagyok, hogy megint nem kaptam gólt. Sokszor elmondtam már, és újra megteszem, hogy ez elsősorban a csapat sikere, amelynek – szerencsére – én is tagja vagyok. Minél tovább szeretnénk folytatni jó sorozatunkat, természetesen én is szeretném megúszni kapott gólok nélkül, de a legfontosabb a győzelem.

Gyepes Gábor: – Végre!!! Már nagyon szerettem volna az Üllői úton gólt szerezni, mindig azt hittem, hogy ez fejjel sikerül majd. Természetesen nem vagyok szomorú, hogy nem í­gy történt. Amikor Dragi megcsúszatta a labdát, már számí­tottam rá, hogy elém kerül, és reménykedtem, hogy sikerül jól eltalálnom a lasztit. Az külön jól esett, hogy a műsorközlő nem felejtette el megemlí­teni, hogy ez volt az első gólom hazai pályán, nagyon jó érzés volt utána hallani a szurkolók hangját.

Tököli Attila: – Örülök, hogy megint sikerült gólt szereznem, de ennél sokkal jobb, hogy nyertünk. Talán nagyobb különbséggel is győzhettünk volna, de a 2-0 siker után igazából senki nem lehet elégedetlen.

(Az nso.hu és a Ferencváros hivatalos honlapja alapján)

2 hozzászólás a(z) 2002.VIII.18. Ferencváros – Matáv-Sopron: 2-0 bejegyzéshez

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

KATEGÓRIÁK