2002.X.25. Ferencváros – Siófok: 4-0
Két hazai játékos is duplázott
A „nagy” Fradi és a „kis” Fradi csendben, békés hangulatban csapott össze. Nem voltak sokan a lelátón, igaz, péntek volt, munkanap, és a tél már itt kukucskált a Nagyvárad térnél. A „nagy” Fradinál akadtak ugyan hiányzók, ám erősnek tűnik a zöldek kerete, van kikből válogatnia Garami József mesteredzőnek. A „kis” Fradi, azaz a Siófok ugyancsak erősnek tűnt, ami az újonc esetében azt jelenti, hogy Csank János számíthatott a legtöbb alapemberére.
Ferencváros – Siófok 4-0 (1-0)
Üllői út, 5.506 néző, vezette: Szarka Zoltán (Boda, Heibl)
Ferencváros: Szűcs L. – Vukmir, Dragóner, Gyepes – Bognár Zs.(Balog Z. 72.), Lipcsei, Kapic, Szkukalek – Gera, Leandro (Szili 69.) – Tököli
szakmai igazgató: Garami József
Siófok: Csernyánszki – Juhász, Pantic, Kuttor, Koller – Grósz (Sipeki 46.), Erős (Soós 75.), Gaál – Schultz, Filipovic (Usvat 46.), Fülöp
vezetőedző: Csank János
Gól: Lipcsei (25., 77.), Szili (86., 90.)
Sárga lap: Lipcsei (48.) illetve Pantic (71.), Erős (71.)
A vendégek keretében mellesleg öt olyan futballista is van, aki játszott korábban az FTC színeiben, mégpedig Koller Ákos, Juhász Tamás, Schultz Levente, Fülöp Zoltán és az ez alkalommal sérülés miatt a lelátóra kényszerült Németh Gábor. Aztán ki ne tudná, hogy Csank mester éppen a zöld-fehér melegítőt cserélte kék-sárga mackófelsőre. Ismerősök jöttek tehát a péntek esti szürkületben az Üllői útra, abban a reményben, hogy a Siófok csapata újra bebizonyítja majd, hogy az előkelő helyezése korántsem a véletlen műve. Ilyesmiről is beszélgettek az emberek a meccs előtt, ám a fő témát egy korábbi meccs jelentette, egészen pontosan az ominózus találkozót követő váratlan incidens. A Fradi-szurkolókat igencsak felháborította, hogy a legutóbbi Videoton–FTC zárt kapus bajnoki után a rendőrség teljesen indokolatlanul lépett fel Pozderka Tiborral, a Ferencváros Szurkolók Szövetsége vezetőjével szemben, aki baráti, gratuláló kézfogásra indult Szűcs Lajoshoz. Mindezt azért érdemes ismét szóba hozni, mert amúgy is feszült a hangulat a ferencvárosiak és a rendőrség között Simon Tibor brutális meggyilkolása óta, az ilyen akciók pedig csak fokozzák az ellentétet.
De térjünk vissza a futballra, bár az első félidőben ebben sem volt túl sok öröme a zöld-fehér publikumnak, és ez még akkor is igaz, ha a csapat egygólos vezetéssel vonult be szünetre. A meccs egy Tököli-lehetőségfélével kezdődött, ám a folytatás már nem a válogatott csatárról és csapatáról szólt. A Siófok hosszú-hosszú percekre a saját térfelére szorította a házigazdákat, labdarúgói meglepően (bár egyre inkább el lehet hagyni ezt a meglepő kifejezést a Siófokkal kapcsolatban…) magabiztosan és pontosan adogattak. Csank János mindig nagy taktikus hírében áll, ráadásul alaposan ismeri a Fradit, így most is kifundált valamit. A kék-sárgák a középpályán egyszerűen lefutották és rendszeresen megelőzték a zöldeket. Bizony többet birtokolta a labdát a Balaton-parti együttes, és a legnagyobb ziccer is a vendégek előtt adódott, ám Fülöpben talán megdobbant a korábbi Fradi-szív, és elrontotta az elronthatatlant. A közönség egyre türelmetlenebbül figyelte csapata álmosító produkcióját. A ferencvárosiak keveset futottak, labda nélkül alig-alig mozogtak, és a csatársoruk gyakorlatilag láthatatlannak tűnt.
Amíg legutóbb a válogatottban a Gera Zoltán, Tököli Attila kettős a San Marinó-i védelemmel harcolt, addig most, már Fradi-mezben a gólyalábakon mozgó Alekszandar Pantics vezérelte siófokiakkal szemben küzdött.
Nem sok sikerrel. Nem véletlen jegyezte meg az egyik Fradi-szurkoló, hogy bizony az eltiltott Kriston Attila hiányzik a jobb szélről… Egyenrangú felek küzdöttek a pályán, és a Fradinak szerencse kellett a vezető gól megszerzéséhez. Lipcsei Péter lövése után Grósz Róbert lábai között talált utat a labda Csernyánszki Norbert hálójába.
A második félidőben megpróbálta utolérni ellenfelét a Siófok. A vendégek a szünetet követően is bátornak tűntek, és előretolt állásaik ott voltak egészen a Fradi-kapu közelében. Mindhiába. írhatnánk azt a frappáns közhelyet, hogy igazságtalan játék a futball, csakhogy itt azért sokkal több mindenről van szó. A Siófok, úgy tűnik, nem elég felkészült arra, vagy talán nem annyira szerencsés, hogy győzzön az Üllői úton. Mert ebben a meccsben sokáig még ez a lehetőség is „benne volt”. Ehelyett súlyos vereséget szenvedtek a vendégek, s ezt az eredményt nehéz megmagyarázni. Mondhatják annak, aki nem látta a találkozót, hogy 60 percig leginkább az történt a pályán, amit ők akartak, ez már senkit sem érdekel, mindenkiben az marad meg, hogy a Fradi kiütötte az őszi idény kellemes színfoltját jelentő újoncot. Amikor Lipcsei Péter másodszor is bevette Csernyánszki kapuját, eldőlt a mérkőzés. A vendégek egyszerűen feladták a harcot, beletörődtek a vereségbe, és hibát hibára halmoztak, így szerezhetett Szili Attila csereként két látványos gólt (bár nem töltött fél órát a pályán, ezért kaphatott osztályzatot lapunktól), és tette megalázóvá a Csank-csapat vereségét.
Furcsa meccs volt ez, a hazai szurkolók végül boldogan mehettek haza, ám az alighanem mindenkinek az eszébe jutott: ez a teljesítmény a Stuttgart elleni UEFA-kupa-meccsen még a szép búcsúhoz is kevés lenne.
Apropó, Stuttgart. Pénteken a német ARD televíziós társaság forgatott a Fradiról, és megkérdezték Csankot, akinek fotóját a falon kifüggesztett, bajnokcsapatot ábrázoló tablón látták, mire számít a VfB ellen. Igencsak meglepődtek, amikor a tréner mosolyogva mondta, hogy már nem ő a zöldek edzője…
Percről percre
4. perc: Schultz került a jobb oldalon a védők mögé, éles szögből váratlanul lőtt, ám a labda nem a kapuban, hanem az oldalhálóban kötött ki.
12. perc: Gaál indította Fülöpöt a balösszekötő helyén. A csatár nagyszerű ütemben lépett ki a védők között, már csak Szűcs Lajossal állt szemben, ám a hazaiak kapusába lőtte a labdát.
25. perc: Lipcsei indította Gerát a balösszekötő helyén, a csatár az alapvonalig cselezte magát, majd megfordult, és lágyan középre adott. Tököli egyből lepasszolta a labdát Lipcseinek, a csapatkapitány pedig 17 méterről, középről, jobbal úgy rúgta meg azt, hogy a labda elsuhant Grósz lába között, sőt érintette is a siófoki játékost, majd a bal alsó sarokban kötött ki. 1–0
59. perc: Szkukalek végzett el szabadrúgást bal oldalról, a siófoki térfél közepétől. Gerához ívelte a labdát, aki remek mozdulattal vitte el Koller mellett a labdát, majd 17 méterről, jobbal lőtt. A labda centiméterekkel ment el a jobb kapufa töve mellett.
70. perc: Kapic emelte a labdát a nagy lendülettel előre futó Gera elé, ő egyből Tökölihez passzolt. A legutóbbi gólkirály már a tizenhatoson belül járt, amikor megpróbálta a jobbösszekötő helyén érkező Szilihez passzolni a labdát, az azonban Panticsban elakadt. A ferencvárosi csatár szerencséjére visszakerült hozzá a labda, de nem tudott élni a kínálkozó lehetőséggel, Csernyánszki ugyanis mentett Tököli elől.
77. perc: Szili nagyszerű ütemben ugratta ki Tökölit középen, aki már csak a vendégek kapusával állt szemben. Oda rúghatta volna a labdát, ahová akarja, ám ő Csernyánszkit találta el. A kipattanó labdát Gera szerezte meg, az alapvonal közeléből lágyan középre ívelt, Lipcsei pedig nagyszerű mozdulattal fejelte a labdát a tehetetlen Csernyánszki mellett a kapu jobb oldalába. 2–0
86. perc: Szili kapta meg a labdát a tizenhatos előtt. Csinált egy cselt, majd jobbal lőtt, a labda pedig a jobb kapufa tövéről vágódott a túlsó oldalon a hálóba. 3–0
90. perc: Gera, Gyepes, majd ismét Gera volt a labda útja. A nagy kedvvel futballozó ferencvárosi csatár balról középre adott, Szili pedig ezúttal bal lábbal, 16 méterről úgy lőtt a kapuba, hogy a labda Csernyánszkit is érintette. 4–0
Fény és árnyék
Jóllehet a Ferencváros ezen a délutánon messze volt csúcsformájától, azért Seppo Eichkorn, a VfB Stuttgart pályaedzôje már most tisztelettel beszélt a magyar csapatról. A találkozó félidejében kijelentette, hogy a Ferencváros nehezen lendült játékba, de több futballistára, elsôsorban Lipcsei Péterre nagyon kell figyelniük. Hát még akkor mit nyilatkozhatott volna a német szakember, ha Gera Zoltán, Tököli Attila vagy mondjuk Leandro jobban csipkedi magát.
Azért erre figyelhettek volna az illetékesek. Köztudomású, hogy a leglelkesebb Fradi-szurkolók elkísérik kedvenceiket bármilyen sporteseményre. Ezért is volt furcsa, hogy pénteken 18 órakor kezdte bajnoki mérkôzését az FTC labdarúgó- és nôi kézilabdacsapata is, egymástól mintegy kilométernyi távolságra az Üllôi úton és a Népligetben. Nem csoda, hogy a kézilabdacsarnokban lézengtek a drukkerek, igaz, az Üllôi úton sem volt tolongás.
httpvh://www.youtube.com/watch?v=G1GFUz3n7Ec
Nyilatkozatok:
Garami József a Ferencváros szakmai igazgatója: – Az első félidőben jól futballozott a Siófok, a mi játékunkban viszont sok volt a hiba. Szünet után feljavult a teljesítményünk, és a helyzetek alapján megérdemelten győztünk.
Csank János a Siófok vezetőedzője: – Jól kezdtünk, ám egy balszerencsés gólt kaptunk. Szünet után fölénk kerekedett a Fradi, ekkor már nem tudtuk felvenni a ritmust, és szokásunkhoz híven góliszonyban szenvedtünk, ráadásul a hazaiak kíméletlenül kihasználták védelmi hibáinkat.
Seppo Eichkorn, a VfB Stuttgart pályaedzője: – A Ferencváros különösen a második félidő hajrájában játszott jól, és ezt a rúgott gólok is bizonyítják. Azt gondolom, hogy a mai meccsből túl sok következtetést nem lehet levonni a csütörtöki UEFA Kupa mérkőzésre, hiszen a Siófok más taktikával lépett pályára, mint ami tőlünk elvárható, ezen kívül egy bajnoki találkozó és egy nemzetközi kupameccs alapvetően különbözik egymástól. Azt gondolom nem kell magyaráznom, hogy Lipcsei játéka tetszett a legjobban, és annak ellenére, hogy már nem igazán fiatal, őt tartom a Ferencváros legjobb játékosának.
Lipcsei Péter: – Örülök, hogy ismét nagy arányú győzelmet arattunk, ráadásul megint nem kaptunk gólt. Egy hét alatt hat pont és 7-0 a termésünk, ami szerintem imponáló teljesítmény. Örülök, hogy ismét eredményes tudtam lenni, és kétszer is betaláltam, bár igaz, hogy az első gólomhoz kellett egy kis szerencse is. Sajnálom, hogy begyűjtöttem a harmadik sárga lapomat, de azért nem kesergek nagyon, mivel garami József mérkőzésekkel ezelőtt azt kérte tőlem, hogy a Siófok elleni meccsünkig húzzam ki újabb sárga nélkül. Most a Békéscsaba ellen hiányzom majd, de remélem a csapat nélkülem is képes lesz az újabb győzelemre. Persze előtte még ott lesz a Stuttgart elleni UEFA Kupa derbi, ahol nagyon szeretnénk győzni. Az igazi csoda persze az lenne, ha a németek ellen is folytatnám a gólgyártást. A magam részéről mindenesetre mindent megteszek majd!
Szili Attila: – Örülök, hogy sikerült gólokkal bizonyítanom, hogy jogos volt a pályára lépésem. Most hallottam, hogy a sportnapilap kivételt tett velem, mivel általában csak azokat a játékosokat osztályozzák, akik 30 percig pályán vannak, de nekem most 20 percnyi játék után is adnak osztályzatot. Azt nem tudom, hogy hányast, de most nem is foglalkozom ezzel. A két gólnak és a győzelemnek nagyon örülök. Remélem, hogy a Stuttgart ellen is hasonlóan eredményesek leszünk.
Az NB I. állása:
1. MTK Hungária 12 9 1 2 29-13 28 pont
2. Ferencváros 12 8 2 2 24- 9 26
3. Győri ETO 12 7 2 3 25-15 23
4. Újpest 12 7 1 4 28-19 22
5. Debrecen 12 6 4 2 28-21 22
6. Zalaegerszeg 12 5 3 4 23-20 18
7. Siófok 12 5 3 4 16-16 18
8. Sopron 12 3 3 6 16-21 12
9. Dunaferr 12 3 3 6 18-24 12
10. Videoton 12 2 5 5 10-18 11
11. Kispest-Honvéd 12 1 3 8 15-32 6
12. Békéscsaba 12 1 – 11 15-39 3
Góllövőlista:
11 gólos: Illés (MTK)
10 gólos: Sumudica (Debrecen)
8 gólos: Kenesei (ZTE)
7 gólos: Horváth F. (Újpest), Kovács Z. (Újpest), Tóth M. (Sopron), Zavadszky (MTK)
6 gólos: Alex (Dunaferr), Piroska (Kispest), Tököli (FTC)
(Az nso.hu és a Ferencváros hivatalos honlapja alapján)
2 hozzászólás a(z) 2002.X.25. Ferencváros – Siófok: 4-0 bejegyzéshez