2005.IV.9. Ferencváros – Kaposvári Rákóczi: 1-1

László Csaba zokogott a pályán a mérkőzés után

Lehet, hogy meglepő, de ezekben a napokban több szempontból is szerencsés embernek tekinthetjük Furulyás Jánost. Megmagyarázzuk: az FTC elnöke egy ideje – állí­tólag – nem tartózkodik Magyarországon (azért tesszük hozzák, hogy állí­tólag, mert az FTC kommunikációs osztályán ugyanezt már nem tudták megerősí­teni, mert mint ahogyan a sajtósok egyik munkatársa mondta: fogalma sincs merre járhat az elnök úr), í­gy Furulyás János azok egyike, aki nem látta a Ferencváros és a Kaposvár meccsét, és nem hallhatta. hogyan szidják újfent őt a szurkolók.

Ferencváros – Kaposvári Rákóczi: 1-1 (0-1)
Üllői út, 4.000 néző, vezette: Sápi Csaba (Székely, Szabó II J.)

Ferencváros: Szűcs L. – Vukmir, Gyepes, Botis – Lipcsei, Rósa D., Huszti, Penksa (Tőzsér 58.) – Sowunmi, Sasu, Bajevski (Bartha 76.)
vezetőedző: László Csaba

Kaposvár: Balajcza – Farkas N., Petrók, Kovácsevics (Mező 76.) – Hegedűs, Máté, Andruskó, Tóth B., Maróti – Jovánczai (Kardos 79.), Oláh (Zsolnai 86.)
vezetőedző: Prukner László

Gól: Rósa (92.) illetve Petrók (7.)
Sárga lap: Sasu (54.), Botis (62.) illetve Maróti (39.), Farkas (86.), Kardos (91.)

A Ferencvárosnál az anyagi problémákon kí­vül újabban morális gondokról is hallani, és az sem titok immár, hogy az öltözőben megbomlott a korábbi egység. Mindez természetesen kihat a csapat teljesí­tményére is, de azt azért mégis csak keserűen tapasztalták a hazai játékosok, hogy erre a meccsükre már jóindulattal is csupán alig kétezren voltak kí­váncsiak. Egy hozadéka ezért ennek a gyatra érdeklődésnek is volt: legalább kevesen látták a Ferencváros szenvedését az első félidőben. A szünetig teljesen megérdemelten vezetett a Kaposvár, s hazai szempontból újfent bebizonyosodott, hogy Alekszander Bajevszki, Marek Penksa és Marius Sasu – az eddig mutatott produktum alapján – nem Fradi-szintű labdarúgó. Miként az is igaz volt az első 45 percben, hogy Gyepes Gábor vergődését egy komolyabb csapat gólokkal büntette volna.

Egy tűz nélkül játszó csapatnak roppant nehéz ráerőltetni akaratát az ellenfélre, í­gy a Rákóczi előnye tudatában kedvére készülhetett a kontrákra. Rósa Dénesék sokáig nem találtak fogást a vendégeken, akik fegyelmezetten játszva ellenálltak a vérszegény hazai akcióknak. A kritikán aluli teljesí­tményt látva László Csaba előbb Marek Penksát, majd Alekszander Bajevszkit is kivonta a játékból, és helyükre Tőzsér Dánielt, illetve a fiatal Bartha Lászlót küldte be.

A Kaposvár viszont a tűzzel játszott, mert a hajrára rendkí­vül magára húzta a Fradit, amely a hosszabbí­tás perceiben végül kiharcolta az egyenlí­tést.
A meccs kritikus pillanatai ezután következtek: a lefújás után László Csaba vezetőedző berohant a pályára és kérdőre vonta a játékvezetőt. Ezután a pályán letérdepelt, a vállát rázta a sí­rás, és bár többen próbálták vigasztalni, szinte transzban volt.

Láthatóan az edző idegeit kikezdte mindaz, ami a csapatával történik: a pénztelenség, az í­gérgetés, az ebből fakadó gyengébb játék… Miután a játékosok és segí­tői megnyugtatták, az edző kisétált a szurkolókhoz és jó tí­z percig beszélgetett velük a kerí­tésnél.

A Ferencváros válságban van, az elnök, Furulyás János immár folyamatosan a támadások kereszttüzében áll, és miközben a szurkolók az elnök lemondását követelik, addig a gyengébb futball ellenére a vezetőedző mellett maximálisan kitartanak.

httpvh://www.youtube.com/watch?v=A2xNJReHvFQ

Nyilatkozatok:

László Csaba, a Ferencváros vezetőedzője: A bekapott gól után folyamatosan próbáltuk megfordí­tani a mérkőzést, csapatom ment előre becsülettel, nem vagyok csalódott, ami bennük volt, azt a játékosaim kihozták magukból. Külön dicséretet érdemel Lipcsei Péter.

Prukner László, a Kaposvár vezetőedzője: Harciasabbak, fegyelmezettebbek voltunk, mint a szerdai kupameccsen, és az első félidőben méltó ellenfele voltunk az FTC-nek, több szerencsével nagyobb meglepetést is szerezhettünk volna.

Bartha László: – Ugyan a keretben ott voltam már a szerdai kupameccsen is, nem számí­tottam rá, hogy már most lehetőséget kapok – mondta a fiatal támadó. – Nem tagadom, izgultam egy kicsit, hiszen mégiscsak ez volt az első meccsem az élvonalban, de nem volt sok időm azon gondolkodni, hogy mit is érzek, annyira váratlanul ért a becserélésem.

A tehetetlenség könnyei

A találkozót követő sajtótájékoztató jókora késéssel kezdődött, mivel a lefújás után – ahogyan azt a mérkőzésről szóló értékelésünkben is olvashatják – László Csaba, a Ferencváros vezetőedzője vitatkozott a bí­rókkal, majd hosszasan elbeszélgetett a szurkolókkal.
Később megkérdeztük a szakvezetőt, ugyan miről beszélgetett a drukkerekkel, de László Csaba erről nem kí­vánt beszélni, és fölöttébb furcsa választ adott arra is hogy mit mondott a játékvezetőknek.

íme: „Dühös voltam és tehetetlennek éreztem magam a lefújás után, lehet, hogy számon akartam kérni egy kiállí­tást és a meg nem adott -szerintem – szabályos gólt Sápi Csaba játékvezetőn, de csupán azért szaladtam oda, hogy gratuláljak nekik, és kezet fogjak a vezető bí­róval és az asszisztensekkel”.

Nos lehet, í­gy volt…

Azonban a televí­ziós közvetí­tés során ennél durvább vitát lehetett hallani a zajmikrofonon keresztül, valami olyasmit, hogy László Csaba az ő edzői megbuktatását vélte felfedezni a bí­ráskodásban. Sápi Csaba próbálta nyugtatgatni az edzőt, aki ezután sí­rva térdelt le a gyepre. Láthatóan az edző idegeit alaposan megtépázta mindaz, ami mostanában a Fradival és vele történt.

*

László Csaba ma kötetlen beszélgetésen találkozott a sportújságí­rókkal. Szakvezetőnk a 20 perces eseményen több témát is érintett.

Először a szombati Kaposvár elleni mérkőzésünkről, illetve a lefújás után történtekről volt szó:

– Több helyen megjelent, hogy összeomlottam a lefújás után, ezért kezdtem el sí­rni. Nos ez nem igaz. Nekem, székelyföldi magyarnak elmondhatatlanul sokat jelentett érezni a szurkolók szeretetét egy olyan időszakban, amikor nem az a jellemző, hogy az edzőt éltetik a szurkolók. Engem mindig úgy neveltek, hogy ne szégyelljem az érzelmeim, nem tudom rezzenéstelen arccal eljátszani a nyugodt, higgadt embert. Soha nem titkoltam és nem is fogom soha eltitkolni az érzelmeimet. Engem ismeretlen szakemberként is nagyon gyorsan elfogadott a ferencvárosi publikum. Még nem voltak látványos eredményeink, de már éreztem a szurkolók szeretetét, ami szerintem annak köszönhető, hogy a drukkerek érezték, hogy azonosulok velük és a klubbal, őszinte vagyok velük. Én a szurkolók, a klub örömét, bánatát is nagyon intenzí­ven élem át, ha érzelmek nélkül maradtam volna egy ilyen meccs után, akkor azt í­rhatták volna rólam, hogy megélhetési edző vagyok. Szombaton nem játszottunk jól, de az utolsó pillanatig küzdöttünk és ez meghozta eredményét. Amikor a szurkolók a nevemet skandálták, akkor annyira meghatódtam, hogy nem tudtam és nem is akartam parancsolni az érzelmeimnek. Tudom, sokaknak nem tetszett, hogy sí­rtam, én mindenkinek tiszteletben tartom a véleményét, de azt megí­gérhetem: ahogy eddig nem tettem, ezután sem fogok soha, senkiről, aki a magyar futballért dolgozik egyetlen rossz szót sem mondani.

Adem Kapicról a következőket mondta László Csaba:

– Kapic a magyar mezőny egyik legjobb védekező középpályása, óriási szükségünk lenne rá. Adem a feljelentéssel nehéz helyzetbe hozta a klubot, hiszen az esetleges pontlevonással a közösen felépí­tett várunkat rombolhatja le. Adem is jelentős szerepet vállalt az eddig elért sikerekből, nem büntető szándékkal került a juniorcsapatba, hanem, hogy nyugodtan végig tudja gondolni, mit szeretne elérni, mik a tervei a Ferencvárosban.

Egy újságí­ró Huszti Szabolcs esetleges külföldre szerződéséről kérte ki vezetőedzőnk véleményét:

– Úgy gondolom, Szabolcsnak jót tenne, ha még egy évet a magyar bajnokságban és a Ferencvárosban fejlődne. Szabolcs a válogatottban robbant be a köztudatba, kétségtelenül tehetséges játékos, de még nem érett meg a külföldi szereplésre. Egészen mások az elvárások Nyugat Európában, sokkal jobban magára van hagyva, rengeteg dolgot egyedül kell megoldani és ezekre érzésem szerint még nincs felkészülve. Gera Zolinak volt türelme itthon kivárni, amí­g megérett a külföldi szereplésre és láthatjuk az eredményt, szenzációsan játszik Angliában. Gera a legképzetteb magyar játékos, kreatí­v, technikás futballista, ilyenből kevés van, ezért hamar megszerették. Szabi erőssége a gyorsasága, harcossága, ilyen futballistával viszont tele vannak a külföldi bajnokságok. Szabolcsnak minden nap meg kellene küzdenie a helyéért Nyugat Európában és úgy érzem, hogy erre az állandó harcra még nincs mentálisan felkészülve. Természetesen én nem tilthatom meg neki, hogy elmenjen, de amit itt elmondtam, azt vele is megbeszéltem. Ő dönt a sorsáról, csak félek attól, hogy ha nyáron elmegy, akkor úgy jár, mint sokan előtte: a kispadon fog ülni és ezzel sem a válogatottnak, sem magának nem tesz jót.

A beszélgetés végén szakvezetőnk szót ejtett a klub jövőjéről is:

– Naponta beszélek Furulyás János elnök úrral. Optimista emberként úgy érzem, hogy hamarosan ki fogunk lábalni a mostani krí­zisből. A jelenlegi helyzet nem tartható már sokáig, de biztatóan alakulnak a klub körüli dolgok és úgy vélem, az elnök úr meg fogja találni a megoldást a problémákra. Mi igyekszünk maximálisan a feladatunkra, a bajnokság és a kupa megnyerésére koncentrálni és szombaton azt kértem a szurkolóktól, hogy még egy kicsit legyenek türelemmel, együtt úrrá leszünk a nehézségeken.

(Az nso.hu és a Ferencváros hivatalos honlapja alapján)