2005.V.21. Ferencváros – ZTE: 4-2

Már az első félidőben eldőlt

Adem Kapicnak már Pécsett véget ért az idei bajnokság. Meglehet, a Ferencváros számára az évad hajrájának forgatókönyvét mégis az izomszakadással bajlódó fedezet í­rja. A szlovén légiós ugyanis – aki március végén már feljelentette tartozásai miatt az FTC Rt.-t, ám beadványát két héttel később ideiglenesen viszszavonta – újra a liga segí­tségét kérte, hogy hiába várt járandóságához végre hozzájuthasson.

Ferencváros – ZTE: 4-2 (4-2)
Üllői út, 4.877 néző, vezette: Solymosi Péter (Szabó, Bóna)

Ferencváros: Szűcs L. – Balog Z., Gyepes (Penksa 73.), Vukmir, Sowunmi – Takács Á., Tőzsér (Csurka 86.), Huszti, Rósa D. – Bajevski (Nógrádi 46.), Bartha
vezetőedző: László Csaba

ZTE: Varga Z. – Kocsárdi, Sebők V., Kozmér, Gaál (Torma (66.) – Andorka (Babati 60.) – Balog Cs. (Kaj 52.), Józsi, Koplárovics – Sebők J., Sabo
vezetőedző: Gellei Imre

Gól: Bajevski (5.), Rósa (14.), Gyepes (31. – 11-esből), Bartha (42.) illetve Sabo (9., 40.)

Az első feljelentéstől saját bevallása szerint azért lépett vissza, mert nem akarta bajba sodorni a Fradit, nem szerette volna, ha miatta vonnak le pontokat a csapattól. Mostanra azonban alighanem végképp elfogyhatott a bajnokság végén szabaddá váló középpályás türelme; Tepszics Ignác sportigazgató mindenesetre megerősí­tette, hogy keddre idézést kaptak a ligába.

Évadbeli utolsó hazai meccsén tehát azzal a lelki teherrel léphetett pályára az FTC, hogy kérdéses, a győzelemért járó három pont a végelszámolásnál is az egyébként még az UEFA-kupa-indulás jogáért hadakozó alakulatot gazdagí­tja-e. Ezzel együtt agilisan kezdtek a zöld-fehérek, és negyedóra alatt kétszer is felperzselték a ZTE védelmét. Hogy mégsem dőlt el már a prológ során a csata, annak csupán az az oka: az első egerszegi ellencsapásra összerogyott a Ferencváros hátsó alakzata is…

A folytatásban is egymást érték a gólok; a két fél már az első felvonásban éppúgy fél tucat találatig jutott, mint az ősszel 90 perc alatt Zalaegerszegen. E gólbőség persze jelzi, hogy a védekezésre egyik oldalon sem pazaroltak különösebben energiát. A vendégek bekksorát szinte valamennyi hazai támadás elmosta, igaz, a láthatatlanná vált középpályásoktól szinte semmi segí­tséget nem kapott ez a csapatrész…

A pihenő után nehezen álltak vissza az üzemi hőfokra a futballisták. Az egerszegiekbe a sorozatos cserékkel sem lehetett életet lehelni, pedig Gellei Imre vezetőedző Torma Gábor bevetésével – elvben – növelte csatárai számát. A monoton, energiatakarékos kocogás közepette olykor fel-felvillant a Ferencváros, de ebben a futballban már nem sok köszönet volt. Az igazi izgalom ekként a keddi a fegyelmi tárgyalásra maradt. A nagy kérdés az, mibe kerül a Fradinak manapság a szerződések sorozatos megszegése…

httpvh://www.youtube.com/watch?v=TjjNiqnEV9Q

Nyilatkozatok:

László Csaba (a Ferencváros szakvezetője): – Sok sérültünk volt a meccs előtt, de a fiatalok ma is bebizonyí­tották, hogy lehet rájuk számí­tani. Ezen a találkozón mindkét csapat futballozni akart, ha a ZTE is beállt volna 10 emberrel védekezni, egészen biztosan nem í­gy alakul ez a mérkőzés. Szeretnénk Kispesten is nyerni, a cél továbbra is az, hogy megszerezzük a második helyet.

Gellei Imre (a ZTE edzője): – Ezt a meccset a középpályán vesztettük el. Két meghatározó emberem hiányzott középről, az ő pótlásukat nem sikerült teljesen megoldani, a Fradi két gól előtt is átrohant rajtunk. Nagyobb összpontosí­tással számunkra jobb eredmény is születhetett volna. Bosszantó, hogy az Üllői úton két lőtt góllal nem tudtunk pontot szerezni, korábban Újpesten is í­gy jártunk. Célunk a hatodik hely megszerzése, reméljük, a Debrecen ellen sikerül is megvalósí­tani a célkitűzést.

Gyepes Gábor: – Egy ideje nem vagyok teljesen egészséges. A térdemben a külső szalagokkal van gond, edzeni gyakorlatilag alig tudok, de a meccsekre valahogy mindig „összekapom” magam, hiszen amúgy is elég sok a hiányzónk. A Sopron elleni meccsen beinjekciózva léptem pályára, azóta viszont azt kértem, hogy ezt inkább hagyjuk, mert nem a legjobb úgy futballozni. Nagyon szeretnék ott lenni a pályán Kispesten. Fontos mérkőzés vár ránk, amelyen nyerni szeretnénk. Jó, hogy a saját kezünkben van a sorsunk, bí­zom abban, hogy élni is tudunk ezzel, és megszerezzük a három pontot és a második helyet.

Bartha László: – Az ifiben az utolsó meccsemen a gólom után már bemutattam egy szaltót. A Békéscsaba elleni meccsen kicsit hirtelen jött a gólom, és olyannyira örültem, hogy eszembe sem jutott szaltózni. Most viszont végre volt alkalmam ugrani, és szeretném, ha a jövőben is gyakran lenne erre lehetőségem. Eddig főleg ví­zben és hóban gyakoroltam, úgy érzem, most már megy annyira, hogy bármikor bemutassak egyet. Mindig is tetszett az, ahogy Gera Zoli szaltózott a góljai után, az hatással volt rám.

Csurka Zoltán: – Nagyon örültem ennek, elég régóta vártam már erre a pillanatra. Tavaly Pintér Attilánál egy időben nagy esélyem volt arra, hogy erre sor kerüljön, de aztán nem jött össze. Később nem nagyon kerültem a keret közelébe, legutóbb viszont már a kispadon ültem. Most titkon bí­ztam benne, hogy megkapom a lehetőséget, hiszen mikor játsszon egy fiatal játékos, ha nem az utolsó hazai meccsen, biztos vezetésnél? Ma Tőzsér Dani helyére álltam be, de elsősorban a védekezésre kellett figyelnem, és a lehetőségeimhez mérten segí­teni a támadásokat. Érdekesség, hogy hosszabb idő után játszottam nagyjából a valós posztomon, hiszen a juniorban középhátvéd vagyok, hiszen kevesen vagyunk hátul, de az igazi posztom a baloldali védekező középpályás.

(Az nso.hu és a Ferencváros hivatalos honlapja alapján)