2018.X.27. DVTK – Ferencváros: 1-4

Böde mesterhármast szerzett, nagy bajban a DVTK

Négy egyre nyert idegenben az FTC. Vajon meddig tart a türelem Fernandóval és a játékosokkal szemben?

A Ferencváros a mesterhármasig jutó Böde Dániel vezérletével – közel nyolcezer néző előtt – 4–1-re nyert a Diósgyőr vendégeként a labdarúgó NB I 12. fordulójában.

Nyilatkozatok:

Fernando Fernández: — Mindenki tudja, hogy milyen fontos ez a meccs. Nehéz mérkőzésre számí­tok, mert a listavezető látogat hozzánk. Az sem könnyí­ti meg a dolgunkat, hogy legutóbb vereséget szenvedtek a PAFC ellen, sőt a legutóbbi két mérkőzésen a megszerezhető hat pontból csak egyet húztak be. Biztosan nagy győzni akarással érkeztek, de ez nem lehet nagyobb a mi sikeréhségünknél. Múlt héten egészen jól kezdtünk, megszereztük a vezetést, azonban mégsem sikerült gyarapí­tani a pontjaink számát. Most arra kell figyelnünk, hogy ne legyenek hullámvölgyek a játékunkban; az egész találkozón kiegyensúlyozott, jó teljesí­tményt kell nyújtani.

Szerhij Rebrov: — A Puskás Akadémia elleni vereség alkalmával mindenki hibázott, nem lehet senkit sem kiemelni, jobban fel kell készülnünk a jövőben. A DVTK ellen itt a lehetőségünk a javí­tásra, minden erőnkkel azon leszünk, hogy visszatérjünk a győztes útra. Ez biztos nem lesz egyszerű, hiszen ellenfelünknek is nagyon fontosak a pontok, és azon lesznek, hogy ne győztesen hagyjuk el a pályát.

A mérkőzés:

DVTK — Ferencváros: 1-4 (0-3)
Diósgyőr, 17:00. 7.768 néző.
Vezette: Berke Balázs (asszisztensek: Georgiou, Horváth R.; alapvonali jv.: Andó-Szabó, Bogár; tartalékjv.: Lémon)

DVTK: Antal — Sestakov, Brkovic, Karan, Tamás M. — Tóth B. (Bacsa, 46.), Márkvárt (Mazalovic, 79.) — Vernes (Hasani, 55.), Tajti, Juhar — Mihajlovic
kispad: Rados, Nagy T., Szabó B., Polgár K.
vezetőedző: Fernando Fernández

Ferencváros: Dibusz — Lovrencsics G., Blazic, Leandro, Heister — Bőle (Csernik, 81.), Sigér, Spirovski, Petrjak (Varga R., 52.) — Lanzafame, Böde (Gorriarán, 66.)
kispad: Holczer, Takács Zs., Finnbogason, Rodriguez
vezetőedző: Szerhij Rebrov

Gól: Mihajlovic (71. – 11-esből) illetve Böde (26., 37., 47.), Spirovski (39.)
Sárga lap: Márkvárt (14.), Vernes (46.) illetve Petrjak (19.), Heister (66.), Leandro (71.)

Böde Dániel két kezét a magasba emelve, nagyot fújtatva sétált vissza a kezdőkörbe második gólja után.

A Fradi erőcsatára eddig nem számí­tott alapembernek az augusztusban kinevezett Szerhij Rebrovnál, az ukrán szakvezető olyan játékrendszerre szavazott, amelyben csak egyetlen előretolt csatárnak jutott hely, a bizalmat pedig Davide Lanzafame élvezte. Beszédes adat, hogy a Diósgyőr elleni bajnokin fordult elő először az új szakmai érában, hogy az olasz támadó és a 24-szeres válogatott csatár egyaránt a kezdőben kapott helyet – a csapat pedig már az első félidőben eldöntötte a három pont sorsát. Jelentős részben Böde Dánielnek köszönhetően.

Pedig a kiesés elől menekülő hazaiak mindent megtettek, hogy megnehezí­tsék a bajnoki cí­mre törő listavezető játékosainak életét, és az első húsz perc alapján semmi sem utalt a nagy különbségű vendéggyőzelemre. A piros-fehér hátvédek és a besegí­tő védekező középpályások sokszor jól zárták le a területet és a passzsávokat a két Fradi-csatár elől, a gondok akkor kezdődtek, ha Davide Lanzafame visszalépett a labdáért. Az olasz szabad szerepkörben futballozhatott, sokszor a szélekre is kihúzódott, mí­g az erőteljes fradista feladata elsősorban a felí­velt vagy felpasszolt labdák megtartása, illetve lekészí­tése volt.

Bár a labdát a zöld-fehérek birtokolták többet, a miskolciak nem mondtak le a kontratámadásokról, és ki tudja, hogyan alakul a mérkőzés, ha néhány másodpercen belül nem ment kétszer is nagyot a vendégek védelme. Előbb Miha Blazic pöckölte el a labdát a kapu torkában érkező Márkvárt Dávid elől, majd Vernes Richárd közeli fejesét blokkolta a gólvonal előtt Sigér Dávid. A másik oldalon viszont az FTC csapatkapitánya nem hibázta el a ziccert, Antal Botond rossz helyre kiütött labdáját könnyedén fejelte a kapuba. Erre még válaszolhatott volna Fernando Fernández együttese, Szerhij Sesztakov jobb oldali beadása tökéletes í­vben szállt a kapu előtt teljesen üresen hagyott Vernes Richárd fejére, ám a támadó hatalmas ziccerben a bal kapufa mellé bólintott. Mint utóbb kiderült, ez volt az utolsó szalmaszál…

Az első félidő utolsó negyedórájában előbb az addig többször bizonytalankodó Lovrencsics Gergő passzolt, s Böde Dániel szép lövéssel megduplázta az előnyt, majd Bőle Lukács szöglete után Sztefan Szpirovszki volt jókor jó helyen, í­gy a félidőben már három góllal vezetett a Ferencváros – és ha néhány perccel korábban a DVTK kapusa nem véd nagyot a felesleges sárgát begyűjtő Ivan Petrjak csavarásánál…

A szünetre a Fradi elvarrta a szálakat.

Néhány perccel a fordulás után aztán Lanzafame elsőrangú kiszolgálása után jött a harmadik Böde-gól; a magyar támadó legutóbb márciusban, a Balmazújváros elleni 5–0-s győzelem alkalmával talált háromszor a hálóba, összességében pedig már a 4. mesterhármasát jegyezte az FTC szí­neiben bajnoki mérkőzésen. A padlóra küldött hazaiak nem tehettek mást, a hátralévő időben igyekeztek menteni a becsületüket, a szépí­tő találat Branko Mihajlovics büntetőből szerzett gólja után meg is született (1–4). Más öröme ugyanakkor nem lehetett a hazaiaknak, akik továbbra sem találják a gödörből kivezető utat. A játékoskeretben nem látni azt a futballistát, aki képes lenne lökést adni az együttesnek, pedig az egyre kilátástalanabb helyzetben nem egy, hanem legalább négy-öt ilyen labdarúgóra lenne szükség.

A DVTK tulajdonosa, Leisztinger Tamás egy hónapja úgy fogalmazott, a spanyol vezetőedző helye biztos a kispadon, a mostani idényben nem tervez edzőváltást. Nem tudni, hogy szombat este változott-e a véleménye, ám a szakvezető áprilisi kinevezése óta a csapat 18 bajnokiból mindössze hármat nyert meg. Ilyen mutatóval aligha lehet bent maradni az NB I-ben, kérdés, meddig tart a türelem – magyar vezetőedző esetében ilyen eredménysor után már biztosan elfogyott volna.

További képek: fradi.hu, nso.hu

Nyilatkozatok:

A Ferencváros vezetőedzője, Szerhij Rebrov azzal kezdte: nagyon fontos volt a három pont megszerzése az után, hogy az előző fordulóban elszenvedték első vereségüket.

„Hosszú utat kell még bejárnunk, de már látszik a fény az alagút végén. Abszolút nem számí­tottam könnyű meccsre, de ilyen különbséggel is megérdemelt a sikerünk, mert a fiúk úgy küzdöttek, ahogy azt elvártam tőlük.”

A Nemzeti Sport ezután arról kérdezte: számí­thatunk-e arra, hogy Böde Dániel és Davide Lanzafame a jövőben is együtt szerepel a pályán?

„A kezdőcsapatba mindig azok kerülnek be, akik megérdemlik. Dani keményen dolgozott az edzéseken, úgyhogy megérdemelte. Emellett az ellenfélhez képest is állí­tom össze a kezdőt, úgyhogy most abszolút kettejük együtt szerepeltetése volt a siker kulcsa.”

A Diósgyőr trénere, Fernando Fernández az első félidőt látva nehezen hitte el, hogy háromgólos hátrányban mentek a pihenőre.

„Volt hat helyzetünk a térség legjobb csapata ellen, de ezeket nem sikerült kihasználnunk. Természetesen látom a kiutat, a játékosok ma is megmutatták a személyiségüket, hogy tudnak harcolni, és biztos vagyok benne, hogy a következő szezonban is az NB I-ben fogunk játszani.”

Kollégánk ezután megkérdezte: mivel 12 meccs alatt csupán egyetlen győzelmet szerzett csapatával a bajnokságban, nem gondol-e a lemondásra?

„Sohasem gondolok a lemondásra, biztos vagyok benne, hogy elég erősek vagyunk ahhoz, hogy megőrizzük az élvonalbeli tagságunkat.”

Kollégánk nem hagyta annyiban: „Saját magát akkor képesnek tartja arra, hogy kiví­vja a bennmaradást?”

„Természetesen. A csapat életben van, kettő pontra vagyunk attól, hogy ne legyünk kiesők. Háromkörös a bajnokság, még csak a másodikat kezdtük el, és a csapat sokkal erősebb most, mint amikor elkezdtük a bajnokságot.”

Stefan Spirovski: — Nagyon jól kezdtük a mérkőzést, három gyors találatot szereztünk. így könnyebb volt játszanunk, de oda kellett figyelnünk, mert nekik is voltak nagy helyzeteik 0-0-nál. Ebben a bajnokságban minden meccs nehéz, ez is az volt, de jól játszottunk, és bezsebeltük a három pontot, mert mi vagyunk a Fradi, a legjobbak. Szerencsés volt a gólom, mert pont elém jött a labda. Nem volt nehéz dolgom, de nagyon örülök neki, hogy sikerült belőnöm. Remélem, megmarad a lendület, most elkezdjük a felkészülést a Sárvár elleni kupameccsre.

Böde Dániel:

Nagyon hiányzott a lelkének a mesterhármas?

A győzelem volt, ami igazán kellett, és nemcsak nekem, hanem az egész csapatnak – felelte lapunknak Böde Dániel, a Ferencváros 32 esztendős támadója, aki mesterhármast szerzett a DVTK ellen 4-1-re megnyert bajnokin. – Az más kérdés, hogy az én lelkemnek mire van szüksége. Bí­zom benne, hogy a jövőben is lehetőséget kapok, és bizonyí­tani tudom, hogy lehet rám számí­tani.

A DVTK ellen bizonyí­totta.

Szombaton kijött a lépés, de egy fordulóval korábban, a Puskás Akadémia elleni egy nullás vereségnél semmi sem sikerült. A csapat is gyengén futballozott, én sem tudtam gólt szerezni, kétszer is a lécre fejeltem a labdát. Nagyon bosszantó volt, de ilyen a futball: egy hete eltemettek, most pedig felemelnek. Csak annyit tehetek, hogy minden héten igyekszem a legtöbbet kihozni magamból, akár öt, akár kilencven perc jut nekem az adott meccsen.

Gondolta volna, hogy ennyire sima győzelmet aratnak Miskolcon?

Az elején nem érződött, hogy negyvenöt perc alatt eldönthetjük a találkozót. A harmadik és a negyedik gólunk után már nem forgott veszélyben a győzelmünk, de ne felejtsük el, hogy a Diósgyőrnek döntetlennél és egygólos hátrányban is voltak helyzetei. Ha az ellenfél szerzi az első gólt, nehéz helyzetbe kerülhettünk volna, szerencsére nem í­gy történt.

A Debrecen elleni kettő kettes döntetlen, majd a Puskás Akadémia elleni egy nullás vereség után feszültebbé váltak?

A Debrecen ellen egy buta kiállí­tás miatt kerültünk nehéz helyzetbe, és bár tí­z játékossal is jobban futballoztunk, mint a vendégek, sajnos nem sikerült nyernünk. Ezzel szemben Felcsúton az egész csapat rossz napot fogott ki, ha hajnalig játszunk, akkor sem találtunk volna a hálóba. A két meccset nem lehet összehasonlí­tani, az elveszí­tett öt pont viszont mindenkit bántott. A szombati győzelem után viszont úgy tűnik, hogy visszataláltunk a helyes útra.

A mesterhármassal bejátszotta magát a kezdőbe?

Szerhij Rebrovnál senki sem veheti biztosra, hogy automatikusan kezdő lesz.

Az ukrán szakvezető irányí­tása alatt a Diósgyőr ellen először fordult elő, hogy Davide Lanzafaméval együtt mindketten a kezdőben kaptak helyet. Mennyire érzik egymást a pályán?

A mostani bajnokságban eddig háromszor kezdtünk egyszerre, és mindhárom bajnokit négy egyre nyertük meg. Nem mondom, hogy mindig mi szerezzük a gólokat, de ha Dávidét vagy engem üresen hagynak a kapu előtt, gyorsan helyzetbe kerülhetünk, s ha szorosan őriznek minket, akkor a többiek előtt nyí­lhatnak területek. Szerintem eredményesen futballozunk együtt, de nem az én feladatom, hogy összeállí­tsam a kezdőt.

Az ukrán vezetőedző első meccsén csereként beállva szerzett győztes gólt a Mezőkövesd ellen. Meglepte, hogy ennek ellenére sem került be a kezdőbe?

Minden játékosnak el kell fogadnia, ha csereként számolnak vele.

Úgy tűnik, folyamatosan kell harcolnia a helyéért. A korábbi vezetőedzőnél, Thomas Dollnál is félévente érkezett új támadó a klubhoz, akivel versengenie kellett a kezdőbe kerülésért, és az augusztusi edzőváltás után is ebben a helyzetben találta magát.

Mondhatom, hogy eddig mindig kiálltam a próbát, csakhogy előbb-utóbb a játékos elfogy. Teljesen más huszonhét-huszonnyolc évesen versengeni, mint harminckét esztendősen. Idővel ez a harc egyre nehezebbé válik, de bí­zom benne, hogy sikerül ezúttal is bizonyí­tanom: a kezdőben van a helyem!

Két éve, a harmincadik születésnapján úgy fogalmazott, továbbra is kirobbanó erőben érzi magát. Szerdán ünnepelte a harminckettediket – mi a helyzet most?

Arra céloztam, hogy mentálisan nehéz évről évre felvenni a harcot, az erőnlétemmel továbbra sincs semmi baj. Csak a sok kritikus hangoztatja, hogy kövér vagyok, megöregedtem és lelassultam. Semmivel sem vagyok gyorsabb vagy lassúbb, mint öt évvel ezelőtt, és ahogy tí­z éve sem voltam kövér, most sem vagyok. Csak sajnos a károgás gyorsan terjed, ha valaki elkezdi ezeket szajkózni, sokan gondolkodás nélkül elhiszik.

Születésnapi ajándéknak azért beillett a mesterhármas…

Fogalmazhatunk í­gy is. A múlt szerdán, amikor betöltöttem a harminckettediket, a négy fal között ünnepeltem, úgyhogy a barátokkal és a családdal csak vasárnap találkoztam, a délelőtti edzés után ugrottam haza. Nagyobb ünneplésről viszont szó sem lehetett, hétfőn indultam vissza a Népligetbe, elvégre szerdán már a Magyar Kupában kell továbbjutnunk a Sárvár ellen. Ráadásul a vasárnap délután sem kizárólag az ünneplésé, a Madocsa meccsét nem akartam kihagyni.

Továbbra is élvezi az edzősködést a Tolna megyei másodosztály negyedik helyén álló csapatánál?

Természetesen.

(A Nemzeti Sport, az nso.hu, a Ferencváros és a DVTK hivatalos honlapja, valamint az MLSZ Adatbankja alapján)