2005.IX.17. Ferencváros – Kaposvári Rákóczi: 1-1

Újabb szégyenteljes hazai eredmény az Üllői úton

Kiesési rangadó! Bizony a magyar bajnoki cí­mek rekordere (az FTC 106 év leforgása alatt 28-szor volt aranyérmes) és az elmúlt évad egyik meglepetéscsapatának találkozója a jelen állás szerint az alsóházi helyezésekről dönthetett. Ennek, no meg az Üllői úton uralkodó közismert viszonyoknak köszönhetően újfent gyenge érdeklődés mellett játszott a Ferencváros.

Nyilatkozatok:

Oláh Lóránt: – Sohasem titkoltam, hogy szí­vesen játszanék a Ferencvárosban, és nem tagadom azt sem, hogy nyáron nagyon szerettem volna a Fradiba igazolni. Kapcsolatban is voltam a vezetőkkel, hogy végól a szerződés aláí­rására miért nem került sor, az elég bonyolult. Az azonban remek érzés, hogy Kaposváron mennyire hálásak a szurkolók a maradásomért. Bár nem tudom, a szombati mérkőzés után, melyik tábor, mit mond majd rólam… Amennyiben jól játszom, a kaposváriak véleménye aligha változik, ha azonban nem megy majd a játék, valószí­nűleg megjegyzik, hogy jobb lett volna, ha ezen a meccsen már a hazai csapatban szerepelek…

Jovánczai Zoltán: – A Fradi ellen minden csapat, minden játékos felszí­vja magát, í­gy voltunk ezzel mi is. Kettőzött erővel és lelkesedéssel készültünk. A legfontosabb azonban talán az volt, hogy elhittük, hogy lehet keresni valónk az akkori bajnok ellen – és tényleg volt.

A mérkőzés:

A kezdősí­pszó előtt kisebb ünnepségre került sor a pályán. A Ferencvárosi Torna Club Elnöksége, nyugdí­jba vonulása alkalmából az FTC Aranydiploma kitüntetést adományozta a 77 esztendős Rózsa Lajos utánpótlásedzőnek. A szakember Tepszics Ignáctól, az FTC Labdarúgó Rt. cégvezetőjétől és Rakonczai András utánpótlás edzőtől vette át az elismerést jelentő aranydiplomát és az ajándékot, egy gyönyörű kristály futballabdát.

Ferencváros – Kaposvári Rákóczi: 1-1 (0-1)
Üllői út, 4.666 néző, vezette: Sápi Csaba (L. Tóth L., Ví­gh T.)

Ferencváros: Szűcs L. – Balog Z., Lipcsei, Botis – Erős G., Budovinszky , Tőzsér (Csepregi 52.), Laczkó Zs. – Rósa D., Bartha (Borbély 46.) – Jovánczai (Nógrádi 71.)
vezetőedző: László Csaba

Kaposvár: Balajcza – Zahorecz, Petrók, Mező – Finta, Bank, Szakály P. (Hegedűs T. 61.), Máté P., Pintér A. (Kovácsevics 46.) – Nagypál (Oláh 73.)  – Zsolnai
vezetőedző: Prukner László

Gól: Laczkó (62.) illetve Nagypál (16.)
Sárga lap: Tőzsér (28.), Botis (44.), Lipcsei (60.), Balog Z. (67.) illetve Hegedűs T. (66.), Zahorecz (90.)
Kiállí­tva: Balog Z. (90.)

Az a csapat, amelyben nem is olyan régen még peremembernek számí­tott Sorin Botis, most azonban vastapsot kapott a nézőktől – ő legalább visszatért, mégpedig a hátvédsorba, amelyben Lipcsei Péter és Budovinszky Krisztián állt mellette.

Szükség is volt a megerősí­tett védekezésre, mert a találkozó elején a nyugodtan, higgadtan futballozó, a játékát remekül megszervező Kaposvár birtokolta többet a labdát. Némi meglepetésre Oláh Lóránt csak a kispadon kapott helyet, de nem úgy tűnt, mintha hiányzott volna: Nagypál Tibor intelligensen irányí­totta csapata játékát, és nem is volt igazán nagy meglepetés, hogy a somogyiak a vezetést is megszerezték.

A gólhátrányba kerülő Fradi megpróbált áttelepülni az ellenfél térfelére. Lipcsei Péter és Budovinszky Krisztián helyet cserélt, Rósa Dénes pedig egészen elöl, a támadók között próbált helyzetbe kerülni, de mintegy fél óra után arra kellett rádöbbenni: a Ferencváros még nem is vezetett támadás.

Tanácstalanság, ötlettelenség, zavar és közöny jellemezte a ferencvárosi játékosokat, akik közül a félidő végén Rósa Dénes két lövéssel tűnt ki, de egyik sem volt olyan veszélyes, hogy az együttes egyenlí­thessen. Mindeközben a Kaposvár továbbra is okosan, Finta Zoltán és Pintér Attila révén a széleket is kihasználva próbált akciókat vezetni – és ezzel egyszersmind jobban is futballozott a hazai csapatnál…

A hátrány tudatában a Fradi természetesen azzal a szándékkal lépett ki az öltözőből, hogy mielőbb egyenlí­tsen, hogy aztán később megnyerhesse a mérkőzést. Bartha László helyett Borbély Csaba lépett pályára, és úgy tűnt, László Csaba elképzelései szerint alakulhat ez a játékrész, hiszen most már egyre többet zajlott a küzdelem a kaposvári térfélen, és egyre többször jutottak el a kapuig Lipcsei Péterék.

Hiába…

A Ferencváros futballja továbbra is nélkülözte az ötletet. Ennek ellenére sikerült egyenlí­tenie, igaz, a gól nem csupán a kaposváriakat, hanem a villanyújság kezelőjét is megzavarta, gólszerzőként ugyanis Csepregi Richárdot tüntették fel, de erre azt mondhatjuk, ez legyen a legnagyobb tévedés az Üllői úton, és persze még az is előfordulhat, még a klub dolgozói sem ismerik az ifjú játékosokat.

A hajrába fordulva az FTC egyértelműen átvette a játék irányí­tását, úgy tűnt, az előnyét sokáig őrző vendégcsapat elégedett az egy ponttal is, az inkább csak a védekezésre figyelő Rákóczi-játékosok kimondottan ritkán tudták átvinni a labdát a felezővonalon.

Az utolsó pillanatokban tizenegyesgyanús eset borzolta a kedélyeket, de Sápi Csaba játékvezető nem könyörült meg a ferencvárosiakon. A végén a fővárosiak legjobbja, Rósa Dénes dönthetett volna, de ordí­tó helyzetben nem találta el a labdát, í­gy maradt a döntetlen, meg a bosszúság a hazai szurkolóknak, akik még Balog Zoltán kiállí­tása miatt is nehezteltek a játékvezetőre.

Továbbra is várat magára tehát az FTC szezonbeli első győzelme, az egykori sikercsapat még mindig kí­nlódik, szenved, mí­g a vendég Kaposvár alighanem örül az egy pontnak, amelyért azért becsülettel megdolgozott.

Nyilatkozatok:

László Csaba: – Hetek óta hatalmas nyomás nehezedik ránk, hiszen több helyütt megkérdőjelezték a szakmai vezetést, illetve személyemet. Az első félidő a Kaposváré volt, a szünetben azonban sikerült felrázni a csapatot, egyenlí­tettünk, az pedig már nem rajtunk múlt, hogy végül nem tudtunk fordí­tani. Immáron nem először fordult elő, hogy csak a második félidőre „ébredtünk fel”. így volt Zalaegerszegen és sajnos most is.

(Az nso.hu és a Ferencváros hivatalos honlapja alapján)