1911.II.12. FTC – MTK 2:1

SH-19101225-07Annak ellenére, hogy az MTK-val nagyon sok emlékezetes mérkőzést ví­vtunk, beharangozó muzeális lapszemlém következő állomásának egy majd’ száz éves mérkőzést választottam. Természetesen nem véletlenül. Amikor először kezembe vettem a virtuális újságot, és átolvastam az akkori tudósí­tást, egyből tudtam erről a mérkőzésről í­rni kell, mert olyan tanulságokat fogalmaztak meg benne, melyek még ennyi idő után is nagyon aktuálisak.

Kezdjük azzal, hogy 1911-ben, éppen az MTK ellen avatták fel a stadiont. Erről í­gy í­rt a sajtó:

„Az bizonyos, hogy irigységgel szemlélheti mindenki a legujabb football pályát. De ha igazságosak akarnak lenni az emberek, be kell látniok, hogy sok esztendő keserves munkájának az eredménye ez.”

„Azt mondják, hogy tulnagyok a méretek. A játékosok egy-egy lefutásnál kifulladnak. Amire csak azt lehet felelni, hogy tessék alapos tréninget tartani.”

SV-19110211-11

A lényeg az utolsó mondaton van. Már száz esztendeje is tudták, csak úgy lehet eredményeket elérni, ha nem csak a mérkőzéseken, de az edzéseken is a maximumot adják a játékosok. A vasárnapi örökrangadó fontossága miatt remélem, hogy most úgy készülnek, hogy a mérkőzés után senkinek se jussanak eszébe az 1911-ben megfogalmazott intelmek.

„Azt is hánytorgatják, hogy a tribün messze esik a játéktól, az emberek csak kis gömböknek látszanak, s a játék finomabb részeit nem élvezni.”

„Nem arról a haszonról beszélünk, ami a FTC kasszájába folyik. Az talán nem is lesz olyan sokatérő, mint ahogy azok képzelik, akik kivülről nézik a dolgokat.”

Az FTC pálya avatásán: középen, szőrmegallérral, Mattyók Aladár tervező, bal szélen Takács István főpallér

Úgy látszik az anyagi kérdések már akkor is fontos szerepet játszottak, de a kilátogató szurkolókat már akkor is főleg a csapat teljesí­tménye foglalkoztatta:

„Sok sötét drukk. Vajjon mi lesz az eredmény. Pedig sejthető lett volna: az új pálya olyan energiát öntött az FTC-ba, annyira átérezték azt a kötelességet, hogy veszteségen kezdeni nem szabad…”

„Tény, hogy az FTC csapata még erősen sinyli az előző hosszu szezónt. Áll ez különösen a csatársorára.”

Amennyiben a kedves olvasó úgy véli, hogy a kiragadott idézetek utalásokat tartalmaznak a jelen kor számára, az bizony nem a véletlen műve. Azt persze nem állí­tható, hogy 1911-ben már tudták előre, hogy mit fog hozni a jövő, hogy vajon az átadott stadion túléli-e a történelem vérzivataros éveit, de azt igen, hogy azok a gondolatok és érzések melyek akkoriban megfogalmazódtak, mindmáig érvényesek.

— Lalolib —

* * *

Az első bajnoki mérkőzés a FTC és a MTK között a FTC. üllői úti uj pályáján fog megtartatni. Az uj pálya már teljesen készen áll a mérkőzésre és holnap délelőtt fog a sajtó képviselőinek és a megbí­zottaknak bemutattatni. Az a körülmény, hogy ez a mérkőzés lesz az első bajnoki küzdelem a tavaszi fordulóban s hogy az uj pálya első nagy matchen épen két vezető csapatunk találkozik, még csak fokozhatja a közönség érdeklődését. Az uj pálya nagy befogadóképessége mellett nem kell attól félni, hogy a közönség az elhelyezés tekintetében kielégí­tve nem lesz, mert az uj pálya bőségesen elég hellyel rendelkezik és a pálya minden pontjáról a mérkőzések minden mozzanata élvezhető lesz. A mérkőzés nagy fontossága és a küzdő egyletek kimagasló klasszisa a első nap sikerét teljesen biztosí­tja.

(Sport-Világ, 1911. február 11.)

A Ferencvárosi Toma Klub sporttelepe. Nemcsak Magyarország, hanem az egész kontinens legpompásabb sporttelepe a F. T. K.-nak az Üllői-ut és a Hungária-ut sarkán épült uj versenypálya. A sporttelep megnyitása február 12-én lesz a F. T. K. —M. T. K. bajnoki mérkőzése keretében, a sajtó képviselőinek pedig febr. 12-én délelőtt 11 órakor fogják bemutatni a testi kultúra gyönyörű uj hajlékát.

*

A ferencvárosi uj sporttelep. A Ferencvárosi Torna Klub uj sporttelepét vasárnap adják át rendeltetésének. A pályához vezető közlekedési vonalakról a F. T. K.—M. T. K. bajnoki mérkőzésének holnap megjelenő plakátjain közölt térkép fogja tájékoztatni a közönséget. A sporttelep egyik tribünje 44 páholyra és 356 számozott ülőhelyre van beosztva. A páholyülés ára 3 korona, a föntartott helyre szóló jegy ára 2 korona 50 fillér. Ezek a helyek öt szakaszra oszlanak és mindegyik belépőjegyen föl van tüntetve, hogy melyik szakaszra szól. A páholyokba és a számozott helyekre a Hungária-ut felől van a bejáró. Itt is kell megváltani a tribünre szóló jegyet is, a melynek ára 1 korona. Ezek a jegyek a tribün előtt félkörben épült lépcsős terraszra is érvényesek. Az olcsóbb helyekre az Üllői-ut felől lehet bejutni. A második hely ára 60 fillér, az elkülöní­tett ifjúsági helyé 40 fillér. A pályán a rend föntartásáról közegei utján Mattyók Alajos mérnök, pályaigazgató gondoskodik.

(Budapesti Hí­rlap, 1911. február 8-9.)

Az Üllői-uti pályát szerdán hitelesí­tette a Magyar Labdarugók Szövetsége. A pálya hossza 115 méter, szélessége 64 méter lesz. (Később 68 1/2 méterre fogják kiszélesí­teni a pályát.) A székesfőváros is szerdán délután adta meg a használhatósági engedélyt.

*

I. osztályú bajnokság. Üllői-uti pálya: FTK.—MTK. délután 3 órakor. Biró: Havas Lajos. Előzőleg a második csapatok mérkőznek a szövetségi dí­jért. Délelőtt 11 órakor az uj pálya bemutatása a sajtó képviselőinek

(Pesti Napló, 1911. február 11-12.)

1911. február 12., 15:00, Üllői út, FTC – MTK 2:1 (2:0)
vezette: Havas Lajos (BAK)
nézőszám: 10 000
FTC: Fritz – Rumbold, ? – Weinber, ?, ? – Szeitler, Weisz, Koródy, Schlosser, Borbás dr.
MTK: Domonkos – Nagy F., Révész – Biró, Kürschner, Kertész III. – Sebestyén, Kertész I., Kertész II., Farkas, Szántó
Gól: Schlosser (29., 31. – utóbbit 11-esből) illetve Farkas (55.)

Homloktérben áll a Ferencvárosi Torna- Klub Ullői-uti pályájának megnyitása alkalmából megtartott bajnoki mérkőzés a Ferencvárosi Torna- Klub és a Magyar Testgyakorlók Köre csapatai között. E találkozás egyébként is izgatta a kedélyeket, mert a magyar bajnokság élén álló két csapat mérkőzése a helyezést is befolyásolta, ezúttal azonban a közönség azért is nagy tömegekben kereste fel a nevezetes match szí­nhelyét, hogy a FTK. uj pályáját megtekintse.

A közönség szigorú bí­ró. És dacára a követelményeknek, melyeket támaszt, ezúttal teljes megelégedéssel konstatálta, hogy ámbár a sporttelep csak félig kész állapotban fogadta be a publikum ezreit, a nagyarányú sporttér gyönyörű és kényelmes alkalmatosság, melyen a kí­nálkozó és nyújtott élvezet rövidesen hatványozni fogja az egész sportnak és a hazai testedzésnek népszerűségét.

7000—8000 főre tehető közönség lepte el az Üllői-ut és a Hungária-körut keresztezésénél létesí­tett pompás pályát A mintegy 80 méter hosszú és 12 méter magas nagy tribün körülbelül 4500 ember befogadására alkalmas. A nagy tribün éppen a József főherceg lovassági laktanyával szemben épült és földszinti helyiségeinek sokasága és kényelme minden várakozást felülmúl. Ilyenféle modern berendezésű sporthelyí­ség eddig még nem volt a székesfővárosban. Vagy 20 szoba, öltözők, minden helyiség mellett basines fürdők, irodahelyiségek és egy tágas tornaterem van a tribün alatt, amelyből földalatti kijárón jutnak ki a sportüzők és játékosok a játéktérre. Szemben a nagy tribünnel — az Ülllői- uti oldalon — van a fedett állóhely szintén 80 méter hosszúságban. A pálya kissé mélyí­tve van és a nagy tribün előtt és két oldalt beton-lépcsőzet fut félkörben, amely igen praktikus, mert a nézők a lépcsőzeten állva nagyon jól látnak. Az épí­tkezéssel — mint ezt már emlí­tettük — még nem készült el teljesen a vállalkozó épí­tész. De a nagyszabású sporttelep arányai már teljes mértékben kidomborodnak és ha a mintegy 48.000 korona költségen felépülő klubház és az 50 méter hosszú beton úszómedence is elkészül, akkor nemcsak a hazai testedzésnek uj várát, hanem a székesfővárosnak egyik nevezetességét fogják a sportkedvelő közönség ezrei hetenkint látogathatni.

Vasárnap délelőtt volt a pályának ünnepélyes felavatása. Bárczy István polgármester is megjelent az ünnepélyen és méltán az ünneplés központja volt, mert ő nagy mértékben hozzájárult ahoz, hogy a FTK a pályát létesí­thesse a székesfőváros által dí­jtalanul átengedett hatalmas területen. Mellette Jakabffy Imrét, a IX. kerület országgyűlési képviselőjét illeti dicséret, aki már programmbeszédébe is belefoglalta a most megvalósí­tott sporttelep létesí­tését. A sportkedvelő közönség a legnagyobb elismeréssel adózik azonban a FTK elnökének és a IX. kerület egyik oszlopos vezérférfiának, dr. Springer Ferencnek, aki vasakarattal és következetességgel olyan érdekeltséget tudott teremteni a Ferencvárosi Torna Klub és a Ferencváros polgársága között, hogy a városrész minden egyes polgára kötelességének tartja a testedzés oltárán áldozni. Ez az érdekeltség teremtette meg a székesfőváros legnagyobbszerü és pompás uj sporttelepét, mely erős kapcsokkal hozzáfűzi a Ferencváros lakosságát a Ferencvárosi Torna Klubhoz és a hazai testedzés nemes ügyéhez.

Az uj sporttelepet Wellisch Lajos épí­tész (szerk: a pályát Mattyók Aladár mérnök, a nagytribünt, a készülő klubházat és diszkapukat pedig Janszky Béla és Szivessy Tibor okleveles épí­tészek tervezték – Pesti Napló, 1911. február 15.) tervezte és épí­tette, akit szintén melegen ünnepelt a mai „bokréta-ünnepélyen” az egybegyült vendégsereg.

Az uj pályán lefolyt mérkőzés a legerősebb csapatokat szólí­totta a küzdőtérre. Kár, hogy a mérkőzés az idény legelején tartatott meg, mert ilyenképpen kiforrott játékot nem produkálhattak a játékosok. Ámbár egyénileg igen nagy kvalitásuak a játékosok, mégis a szükséges összjáték sok kivánni valót hagyott hátra és a mérkőzés kimenetelének fontossága tudatában mindkét csapaton nagymértékben erőt vett az idegesség, ami különben az egész játékmodort jellemezte.

A FTK győzött ezúttal, nagy lelkesedést idézve elő közönségében. A MTK az első félidőben látszólag sem tudta követni ellenfelének erős iramát és csak a második félidőben melegedtek bele játékosai a küzdelembe, amikor kétségtelen fölénybe kerültek. Az első félidőben azonban roppant ideges volt a kék-fehérek csapata és rendszertelen helyezkedéssel lehetetlenné tette érvényesülését. A FTK-nak az első félidőben mutatott fölénye a második félidőben teljesen elenyészett, amit részben a kezdetben diktált erős tempónak ‘tulajdoní­thatni, melyből azonban megfelelő tréning hiján a második félidőben engedni voltak kénytelenek a zöld-fehér játékosok.

A FTK győzelme utolsó pillanatig kétséges volt és nem jelenti a MTK tudásának kudarcát.

Ferencvárosi Torna-Klub—Magyar Testgyakorlók Köre 2:1 (2:0). FTK támadása vezeti be a játékot s a csatárok lövéseit Domonkos védeni kénytelen. A zöld-fehérek egyik támadása alkalmával Schlosser meglöki Domonkost, kinek kezéből kiperdül a labda s Schlosser a kapuba rúgja. Havas biró a goalt érvénytelení­ti. Ezután mindinkább kidomborodik FTK fölénye. A huszonkilencedik percben Schlosser lefut és a hozzákerült labdát erős lövéssel a kapuba küldi. A harmincegyedik percben Schlosser lövését Révész kézzel érinti, mire a biró 11-est í­tél, melyet Schlosser biztosan helyez a jobb sarokba. (2:0).

A második félidő kezdetén Révész miatt szabadrúgáshoz, majd a nyolcadik percben kornerhez jut az FTK. Révész csatárt játszik és Farkast egészen szabaddá teszi, aki a hozzájutott labdát alacsony vonalban a kapu jobb sarkába lövi (2:1). MTK támadásai sűrűbbekké válnak, mig az FTK visszaesik. Egy Farkas által lőtt labdát Sebestyén fejeli, a labda látszólag a kapuba jut. A biró megkérdi a határbirákat, kiknek válaszára, látszólag ingadozik goalt itéljen-e? Végre hosszas tanácskozások után — mialatt a közönség érthetően, szerfelett türelmetlenkedett — a labdát azon a helyen, ahol a játék menete megakadt feldobja. MTK erősen dolgozik, hogy kiegyenlí­tsen, de sikertelenül. Kornerarány 2:1 MTK javára. Biró: Havas Lajos (BAK).

Szövetségi dijmérkőzések. FTK II.—MTK II. 1:0 (1:0). Biró: Sugár István.

(Pesti Napló, 1911. február 14.)

A vasárnap legfontosabb eseménye az uj pályán játszódott le. Legnevezetesebb eseménye a napnak tulajdonképen ennek a nagyszerű pályának a megnyitása volt, ami a magyar sport fejlődésének egy újabb lépcsőfoka, de találóbb megnyitót igazán nem választhattak volna a pályatulajdonosok, mint a FTC—MTK-matchet. A két legjobb magyar csapatnak impozáns küzdelme beleillett abba az ünnepélyes hangulatba, amelyet a nagyszerű pálya fölszentelése idézett elő.

A Ferencvárosi Versenypálya Szövetség pálya-avatása. Ferencvárosi Torna Club — Magyar Testgyakorlók Köre bajnoki mérkőzése. Győztes: FTC 2:1 (2:0). Hatalmas, minden izében céljának megfelelő uj sporttelep kapui nyí­ltak meg vasárnap a nagyközönség számára, hogy hirdessék a magyar sport fejlettségét és a magyar fajnak sportra termettségét. A pálya ugyan még nincs teljesen készen, de már most is alkalmasnak bizonyult arra, hogy befogadja azt a hatalmas közönséget, amely már a kora délutáni óráktól kezdve szakadatlanul özönlött a pályára. A sporttelep aránylag gyorsan épült fel. Múlt év októberében kezdték épí­teni és csak a kedvezőtlen időjárás volt az oka annak, hogy a felszerelés még nem készült el teljesen. Mire teljesen elkészül, 200.000 koronába fog kerülni.

Délelőtt 11-kor mutatták be Bárczy István polgármester jelenlétében a pályát a sajtó képviselőinek és Springer Ferenc kalauzolása mellett meggyőződhetett arról a néző, hogy jelenleg modernebb sporttelepünk nincs. Az óriási tribün, a tribün előtt félkör alakban épí­tett beton lépcső- terrasz, a tribün alatti öltözők és tornahelyiség, a játékosok ki- és bevonulására készült alagutszerű ut, mind-mind a modern technika vivmányai. De teljes a kép csak akkor lesz, ha nemcsak a football pálya, hanem a futópálya és belső berendezés is teljesen elkészül, ami most már gyorsan fog haladni.

A sporttelep megtekintése után a megjelentek fehér asztalhoz ültek és pályaavatáshoz illő ünnepélyes hangulatban először Springer Ferenc, majd Jakabffy, a kerület képviselője, továbbá Kárpáti a MLSz képviseletében és mássok szólaltak fel és ezek után átadták a pályát rendeltetésének.

Délután a roskadásig megtelt tribünök előtt (körülbelül 12.000 ember lehetett) találkozott a két régi és bajnokság élén álló rivális, a FTC és a MTK és a két csapat tartalmas, utolsó percig izgalmas játéka teljesen méltó volt a pályaavatás ünnepélyességéhez. A győzelmet ugyan 2:1 arányban a zöld-fehér csapat ragadta magához, de nem mondhatjuk, hogy a jobb csapat a győztes csapat volt, mert a kék-fehérek az egész mérkőzés alatt legalább is olyan jók voltak, mint ellenfeleik és az FTC-nek csak az első félidőbeli erélyes játékával sikerült a győzelmet megszereznie. A mérkőzés egész folyama alatt mindkét csapat játékosai megfeszí­tett erővel dolgoztak és dacára az erélyes játéknak, durvaságért ritkán kellett a bí­rónak a játékot lefújni.

A győztes csapaton meglátszott a training-hiány, mert csak az első félidőben birta az erős iramot és ekkor nagyon szépen játszott, a második félidőben azonban úgyszólván végig védekezésre szorult. A csatársorban csak Schlosser játszotta a régi formáját és az első goalja oly pompás lövésből eredt, amilyent régen láttunk. A csapatban a legjobb ember Weinbeer volt, Rumbold még nem biztos. Fritz a kapott goalt nem védhette.

A kék-fehérek nem érdemelték meg a vereséget, mert különösen a második félidőben oly határozott fölényben voltak, hogy már mindenki biztosra vette a kiegyenlí­tést. A csatársorban Sebestyén, bár kevés labdát kapott, igen szépen játszott. Jó volt még Kertész II. és Farkas. A fedezetsor régi jó formáját játszotta. A csapat és talán a mezőny legjobb embere Révész volt, aki a legjobb angol hátvédekre emlékeztető stí­lusban játszott. Kár, hogy sokat előre kalandozik. Nagy Feri a szokott jó volt. Domonkos mindent védett, ami védhető volt.

FTC kezdi a játékot és máris Domonkost foglalkoztatják Weisz lövései, sőt Schlosser egyszer kézzel löki a kapuba a labdát fogó Domonkost. A bí­ró természetesen nem adja meg a goalt. MTK is támad baloldala révén, de a belső csatárok gyengén továbbitják a labdát Fritz kezébe. Majd a 30-ik percben Sehlosserhez kerül a labda és bár Bí­ró feltartóztatja a támadást, Schlossernek azonban sikerül kibontakoznia és 16 méterről gyönyörű védhetetlen goalt lő. Öt perc múlva Révész kezét súrolja a labda és bár Domi védi a lövést, a biró 11-est í­tél, amelyet Schlosser goallá érvényesí­t. Ezután MTK vehemensen támad, de eredményt elérni nem tud.

A második félidőben egészen megváltozik a helyzet. Állandóan MTK támad és csak balszerencséjének tudható be, hogy nem sikerült kiegyenlí­tenie. Révész előre kalandozik és a labdát Farkashoz juttatja, aki a 10-ik percben 20 m.-es lövéssel gyönyörű goalt lő. Továbbra is MTK támad és Farkas beadását Sebestyén fejeli és a labda láthatóan a goalban van, mire az egyik autbiró goalt int. A bí­ró ekkor goalt is í­tél, de hosszas huzavona után ezt az í­téletét visszavonta. MTK teljes erőből dolgozik a kiegyenlí­tésen, de ez sehogysem sikerül neki. Már sötét volt, amikor a biró a mérkőzést lefújta.

Biró Havas Lajos volt, aki a legjobb akarattal igyekezett tisztét betölteni, de néha oly határozatlan volt, hogy maguk a játékosok sem tudták, miért sí­polt.

A vezetőségnek figyelmébe ajánljuk a pályára betóduló gyermekhadat, amely attól sem riad viszsza, hogy a játékosokat inzultálja.

Szövetségi dijmérkőzések. FTC II. — MTK II.: 1:0. Félidő: 1:0. Biró: Sugár István.

(Pesti Hí­rlap, 1911. február 14.)

Dalok a hétről.

SZEZÓNDAL.

Be szép volt a franzstadti pálya!
Hó borult reája:
Havas volt a tája,
Havas volt a fája,
Havas volt minden porcikája,
Havas volt a fala,
Havas volt a tetőn a pala,
Sőt még a bí­ró is Havas vala.

(Nemzeti Sport, 1911. február 19.)

SH-19110213-0304-19110212

NS-19110219-19-19110212

2 hozzászólás a(z) 1911.II.12. FTC – MTK 2:1 bejegyzéshez

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

KATEGÓRIÁK