1910/11
A Ferencváros nagy sorozatai I.
Győzelmek, döntetlenek és vereségek bajnoki mérkőzéseken
Az otthon zöld füvén II.
Első osztályú pályamunkák
1911, 2014 – vajon mi köti össze ezt két évszámot? Elsőre ez egy több milliós kérdésnek látszik, de ha a „zöld fű” és a „pályamunkák” szavakhoz hozzáadjuk Fradista szívünket, a múlt és jelen egyből érinthető közelségbe kerül. Azt valószínűleg kapásból kevesen tudják, hogy a Ferencvárosi labdarúgás első stadionját az Üllői úton 1909-ben kezdték építeni és 1911. február 12-én avatták az MTK elleni (február 5-én volt egy „felvezető” edzőmérkőzés is). Arra még nincs pontos dátum, hogy 2014 nyarán/őszén melyik nap és ki ellen fogjuk avatni a Ferencváros új stadionját, de ha manapság az Üllői út 129. környékén járunk már szinte kézzelfogható közelségbe kerül az átadás.
De tudnunk kell azt is, hogy az új stadion sem épülhetne, ha száz évvel ezelőtt, a Ferencváros akkori vezetői és támogatói nem fogtak volna bele a közel 200 ezer koronás építésbe. Száz évvel ezelőtt bíztak abban, hogy amit akkor felépítenek, az alapja lehet a jövőnek. Azóta leltünk otthonra, azóta lett az Üllői út 129. a Fradisták Szentélye.
Tisztelet az elődöknek.
A mostani fejezet természetesen nem csak az első stadionunkról szól, hanem mesél az avató FTC-MTK mérkőzésről, a korszak nagy egyéniségeiről, a „karikalábú” Sloziról, aki a Fradi góljait szerezte, de említést tesz a többi klub stadionépítéséről is.
így kapcsolódik össze jelen és múlt, így öleli át egymást 1911 és 2014.
75 éve történt
Lelki előkészítés a Fradiban
Fradi itt – Fradi ott
EGY TÖRTÉNÉSZ SZURKOLÓ GONDOLATAI
Ez a Figarót idéző cím azon esetekre utal, amikor a fizika törvényeit látszólag figyelmen kívül hagyva egyszerre két helyen lépett pályára labdarúgócsapatunk. Persze nem arról van szó, hogy ugyanazok játszottak egyszerre két helyen, hanem arról, hogy a klubvezetés vállalva a kockázatot egyszerre két csapatot küldött pályára hivatalos mérkőzésen. S meg kell mondani, általában nem is vallottak vele szégyent. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
A góllövők nyomában (III.): Két nagy bombázó
Az emlékek országa
1911-et írtunk s az FTC most tért meg győzelmes külföldi túrájáról. Hány újságolvasástól eltiltott kis 10-12 éves fiú bújta titkon az újságok sportrovatát a túra alatt, hányszor újságolta boldog büszkeséggel az iskolatársainak:
— Megint győzött a Fradi, hiába, a magyar az első a világon!
Mi is — emlékszem — páran, budai fiúk, készen lettünk volna meghalni az FTC-ért. Gomblyukunkban ott volt a zöld-fehér zászlócska, s ha csak tehettük, kijártunk a messzi Soroksári, majd Üllői útra gyönyörködni a mi Franzstadtunk játékában. 1911 volt s megérkezett az FTC.
