Ötezer néző — nyolc gól
1960.I.31. Ferencváros – Statisztika 7:1 (edzőmérkőzés)
Comments
8 hozzászólás a(z) “1960.I.31. Ferencváros – Statisztika 7:1 (edzőmérkőzés)” bejegyzéshez
-
IGEN, ilyen is volt: 5000 néző egy januári edzőmeccsen !!!
-
Ma a Fradin kívül bármely NB I-es csapat örömmel elfogadná ezt az 5 ezret nézőátlagnak! Mi -még- éppen hogy felülmúljuk …
-
Nem szabad valamit elfelejteni: abban az időben mi más szórakozás volt? TV? Akkoriban kezdődött, még luxus volt. A számítógépről nem is álmodtak, pláne az internetről… A mozik zömmel nézhetetlen filmeket játszottak (zömmel, mert egy-két jó is akadt.) Én is sok edzőmeccsen voltam. (Ezen éppen nem, bár a szomszédban laktunk, ugyanis éppen a Bükkhegységben pihentük ki a vizsgaidőszak fáradalmait.)
-
Igen, ha tárgyilagosak vagyunk, hozzá kell tenni, hogy egy mai edzőmeccsel egy időben otthon, a fotelből megnézhetek egy Barcelona-, Bayern, Arsenal stb. meccset … szinte ingyen …
Ellenben, ha 50 éve egy időben játszották volna pl. a Fradi – Vasas rangadót és a Real – Barca-derbit, ember nem kapcsolt volna át Magyarországon az El Clásico-ra! Miért is tette volna? A mi csapatainkban ugyanolyan nívójú világsztárok játszottak, és akkoriban még olyan erős érzelmi kötődés volt klub és szurkoló között, ami ma már elképzelhetetlen … a szurkoló akkoriban elsősorban nem szupersztárokra és igacsapatokra volt kíváncsi, hanem a „mi fiainkra”.-
jav.: GIGACSAPATOKRA
-
Az utóbbi időben teljesen leszoktam a külföldi meccsekről. Teljesen hidegen hagynak már. De AZT az El Classicot megnéztem volna – a Barcelona volt Fradista csatárai miatt…
-
Kedves YSE, amire én gondoltam (1965-66-67-es évek Fradi – Vasas meccsei), nos, akkor már a Barca magyarjai „nyugdíjasok” voltak, és szerintem az AKKORI El Clásicón sem játszott több világsztár, mint a Népstadionban … 😛
Amúgy igaza van, kedves Imre bátyám, az ’50-es évek végén, ’60-as évek elején lejátszott spanyol rangadókat valószínűleg az egész világ izgalommal nézte volna, akárcsak a maiakat … azért, amikor a Kopa – Rial – Di Stefano – Puskás – Gento /tartalék: Didi(!!!)/ csatársor feszült szembe a 3 FRADISTÁVAL kiálló – és legalább ugyanolyan képességű!- Kubala – Kocsis – Evaristo – Suarez – Czibor ötösfogattal szemben … nos, arra még én is rápillantottam volna 😀
DE a ’60-as évek közepén, végén, a világverő spanyol klubokban nem játszottak nagyobb sztárok, mint nálunk! Az idegenlégiósokat kitiltották a (szokásos) rossz VB-szereplésük miatt, akár az olaszok, így aki addig ott volt, még játszhatott, de újakat nem igazolhattak … ha jól emlékszem, kb. 73-74-ig, amikor Cruyff és Netzer érkezett a spanyolokhoz … és „alapból”, csak „saját anyagból” a spanyol klubok nem is értek el nagyobb eredményeket a mieinknél …
Abban, gondolom, egyetértünk, hogy pl. 66-67-ben a világ kevés meccsén játszott annyi világklasszis, mint egy Fradi – Vasas vagy Fradi – Dózsa meccsen?
ITT olvastam a ’67. júniusi szenzációs Fradi – Vasas rangadó után, a meccset vezető OLASZ (!!!) játékvezető valami olyasmit nyilatkozott, hogy a meccsen a 2 csapat technikai és taktikai tudása magasan fölé nőtt bármely olasz rangadó csapataiénak … pedig az Inter, a Milan, a Juve és a Bologna (!) akkoriban Európa legjobb csapatai közé tartoztak … elnézést a sok beszédért, de EZ a lényeg!-
Abban egyetértünk, hogy a hatvanas években voltak nagy csapataink (többesszámban). A hetvenes években még ki-ki jött a csoda. Aztán csak a véletlen és a különleges szerencse hozhatott – igen elvétve – komoly sikert.
De szívesebben nézek a neten egy felkészülési meccset (sajnos arra már nem vagyok alkalmas, hogy élőben megnézni kimehessek), mint a TV-ben azt, hogy két „világválogatott” játszik egymás ellen valahol gazdagéknál.
-
-
-
-
-
Vélemény, hozzászólás?