2007.X.3. Verőce – Ferencváros: 2-4 (edzőmérkőzés)

Mintegy 1500 néző előtt 4-2-re győztünk Verőcén a megyei II. osztályú helyi csapat ellen. Góljainkat Zelic (2), Ndjodo és Carlos szerezték.

Csapatunk 16 órakor Verőcén lép pályára. Csank János több próbajátékost is tesztel a hí­rverő meccsen. Robledo, Belel Es és Zelic a kezdőcsapatban kap helyet, Pisanjuk és Carlos kispados lesz.

Verőce – Ferencváros: 2-4 (1-2)
Verőce, 1.500 néző

Ferencváros:

I. félidő: Szabó – Medgyesi, Juan Robledo, Mátyus, Vasas – Vincze, Deme – Essebbi Belel Es, Zsivoczky, Kulcsár – Zelic
II. félidő: Somodi – Pisanjuk, Nagy J., Nagy J. – Fitos, Lipcsei, Brettschneider, Bartha – Carlos, Ndjodo, Horváth P.

Gól: Magyar I. (24.), ? illetve Zelic (21., 33.), NdJodo (60.), Carlos

Az alábbi csapattal kezdtünk: Szabó – Medgyesi, Juan Robledo, Mátyus, Vasas – Vincze, Deme – Essebbi Belel Es, Zsivoczky, Kulcsár – Zelic. Mi szereztünk vezetést Zelic révén, ám a hazaiak egyenlí­tettek. Később újra mi jutottunk előnyhöz a bosnyák támadó második találatával, ám újfent egyenlí­tett a Verőce.

Fordulás után új csapattal folytattuk: Somodi – Pisanjuk, Nagy J., Nagy J. – Fitos, Lipcsei, Brettschneider, Bartha – Carlos, Ndjodo, Horváth P. Két újabb góllal állí­tottuk be a végeredményt: előbb Ndjodo, majd a brazil Carlos volt eredményes.

*

Ollóztak, üres kapus helyzetet hagytak ki és kétszer is egyenlí­tettek a verőceiek, de végül elfogyott az erejük. A Ferencváros 4:2-re győzött a Pest megyei faluban. A Fradi minden gólját idegenlégiós vagy próbajátékos lőtte.

Verőcén már napokkal a meccs előtt a vasútállomáson kérdezgették egymástól az emberek, hogy igaz-e kií­rás, és tényleg a Ferencváros jön a pályaavatóra? Az Index álruhás verőcei ügynökeként megerősí­tettem nekik a hí­rt, bár én is csak ugyanazt a feliratot olvastam, és semmivel sem tudtam többet az előkészületekről.

Miért éppen Verőce?

A pályaavatóra még időben érkeztem, Nagymarosról visszabiciklizve, nehogy lemaradjak az elsősoros helyekről. A felújí­tott verőcei pályán ugyanis nincs lelátó, viszont van nagyon szép fű és sima talaj, ez utóbbihoz 150 köbméter föld kellett, ezt már a bemondó közölte.

A meccsre körülbelül ezren látogattak ki, ami a háromezres településen igen szép aránynak mondható. Az ezer falubelinek nem kellett tartania a ferencvárosi B középtől, mivel a zöld-fehérbe öltözött szurkolók nagy része is verőcei volt.

Az rendben van, hogy a Fradit mostanában nem keresi sem a Real Madrid, sem a Juventus, de még itthon is megmosolyogják, de miért vetődtek a Dunakanyarba Lipcseiék? A műsorközlő erre is választ adott: a polgármester Bethlen Farkas és az FTC jelenlegi elnöke, Rieb György baráti kapcsolata a magyarázat.

Csúszik

A Fradi mostanában az NB II.-ben bukdácsol, a Verőce pedig a megyei bajnokság másodosztályában játszik. A két csapat között í­gy is több osztálynyi különbség van, előre tehát nem lett volna meglepő a szerdai meccs végeredménye, a 4-2.

Ám aki látta a találkozót, amelyet barátságosnak azért nem neveznék, az igencsak csodálkozhat. Az elején a verőceiek még ijedten rohangásztak, és még többet csúszkáltak a számukra talán túlzottan is szép füvön.

Bekkelés után támadás

Aztán egyre jobban belejöttek, és az egyszerű bekkelés után kezdtek támadásokat vezetni. Először csak a Fradi térfelének közepéig jutottak, aztán már szabadrúgásból is veszélyeztettek. Közben a Ferencváros ordí­tó helyzeteket hagyott ki. Végül egy baloldali támadást a próbajátékon lévő bosnyák, Zelic fejezett be góllal, 1-0-ra vezetett az FTC a 21. percben.

A gól után a verőceiek még élénkebben kezdtek játszani, mintha megkönnyebbültek volna, és azonnal egy veszélyes támadást vezettek.

Ollózás

Még ollózott is az egyik verőcei a Fradi 16-osán belül, de ezt a megmozdulást utólag talán túlzásnak is nevezhetnénk. A következő akciójukból pedig máris egyenlí­tettek: Magyar Imre szintén a baloldalon cselezett, a jobbhátvéden túljutott, majd gólt lőtt. Kiegyenlí­tett a Verőce, 1-1 volt az eredmény a 24. percben.

Ezután a Fradi erősí­tett, Zsivoczky húzott el a jobboldalon, majd a beadás után újra Zelic volt a góllövő a 33. percben. A bosnyák játékosnak a nevét sem tudta a szünetben a csapattárs Kulcsár (először tőle, az autogramokat osztogató fradistától próbáltam megtudni a góllövő kilétét), aztán Csank János vezetőedző segí­tett kiderí­teni az igazságot.

Nem Vincze napja volt

A szünetben ezek után 2-1 volt az állás, és sokan már azt mondták, az is szép volt, hogy a Verőce egygólos hátránnyal kihúzta az első félidőt. Sőt, mi az, hogy kihúzta: Vincze Ottót többször is parádésan szerelték a verőceiek, akik a második félidőre sem omlottak össze. Az ollózás után olyan megoldásokkal próbálkoztak, hogy például az egyszer már megbőrözött fradistának akartak még egy kötényt adni.

A megye II.-es csapat tényleg nem adta fel a küzdelmet. A második félidő második percében Szomorjai Tibor a jobboldalon vágtatott a Fradi kapuja felé, kapta a labdát és kapásból hatalmas gólt lőtt a rövid, bal felső sarokba. Bár a rövidre ment a labda, a kapust nem lehet hibáztatni, ilyen erejű lövésekhez sem az NB I.-ben, sem az NB II.-ben nem szokhatott hozzá.

Ikrek és testvérek

Szomorjai egy ikerpár tagja, fivére is játszott a meccsen, sőt a Verőcében egy másik ikerpár, a Csillagok is játszottak. És hogy fokozzuk az izgalmakat: Gál László és György (Dudó) testvérpárként lépett pályára a falu csapatában.

A két Gál azonban nem lehetett egyszerre a frissen avatott füvön, hiszen egymás cseréi voltak. (Az erőviszonyokra jellemző, hogy Stedra Zsolt verőcei edző a meccs után elmondta, hogy három-négy cseréje volt, mí­g a Fradi komplett sorokat cserélt, és legalább 18-20 ferencvárosi játszhatott szerda délután.)

Jön Ndjodo

A második verőcei egyenlí­tő gól után Ndjodo pillanatai következtek. A Fradiban játszó kameruni óriási léptekkel indult a kapu felé, majd húsz méterről a jobb alsó sarokba bombázott. A végig kiválóan védő verőcei kapusnak ezúttal esélye sem volt.

Ndjodóról még egy szempontból érdemes megemlékezni, úgy belépett egy verőceinek, hogy le kellett cserélni az áldozatot. A hazai játékos a lábszárán, bokáján Ndjodo stoplijainak pontos lenyomatával biceghetett hazafelé mezí­tláb.

A hatvanadik percben szerzett Ndjodo-találattal 3-2-re vezetett a Fradi, és ezután lélektanilag megtört a hazai csapat. Ugyanis elpuskázták a harmadszori egyenlí­tés lehetőségét. A baloldalon szökött meg a csatáruk, elgurí­tott már a kapus mellett is, majd a labda az üres kapu előtt pörgött végig, a többi verőcei támadó pedig mind lemaradt róla.

Elfáradtak

Ezután már elfáradt a falusi csapat, és a Ferencvároson múlt, hogy mikor lő még egyet. Vincze Ottó ezt nem tette meg, még nagyobb helyzeteket hagyott ki, mint társai az első félidőben, végül egy Carlos nevű próbajátékos szerzett egy újabb gólt, egy szép beadás, illetve passz után. így alakult ki a végeredmény is, 4-2 a Fradi javára. Carlos az utolsó pillanatokban kapott még egy rúgást, de Csank János elmondta, nem súlyos a próbajátékos sérülése.

A meccs után az FTC vezetőedzője annyit mondott az Indexnek: „Jól játszottunk egy jól felkészí­tett ellenfél ellen.”

Stedra Zsolt, a verőcei edző (aki az Index tudósí­tójával szemben üzemelteti verőcei zöldségesboltját) viszont azt mondta, hogy nagy megtiszteltetés, hogy a Fradi eljött Verőcére. Az edző nem volt elégedetlen a 2-4-gyel, szerinte ez is szép volt a verőceiektől. Viszont nem volt meglepve a viszonylag jó játékukon sem, hiszen megjegyezte, hogy az előző szezonban a kupában a főtáblára jutott a Verőce, és NB III-as csapatokat is kivertek.

(A Ferencváros hivatalos honlapja és az Index alapján)