1990.IX.5. Magyarország – Törökország 4-1

Szerdán idei hatodik erőpróbáján lépett pályára Magyarország labdarúgó-válogatottja. Mészöly Kálmán szövetségi kapitány együttese számára lassan közeleg a ,,dologidő,,, hiszen – a jövő szerdai, Anglia elleni londoni találkozót követően – Norvégiával szemben idegenben, utána pedig Olaszország és Ciprus ellen hazai pályán kell három Európa-bajnoki selejtezőn is bizonyí­tani. Legalábbis illene…

A hazai szakvezetés nem rejtette véka alá azon véleményét, hogy győzelmet vár az Ú. Dózsa Megyeri úti stadionjában, s amellett még olyan taktikát kí­vántak gyakorolni, amellyel esetleg az olaszok ellen is eredményes lehet a csapat. A magyar válogatottban három újonc (Aczél Zoltán, Marozsán János, Bücs Zsolt) készült különös izgalommal, Kozma István (Dunfermline) viszont hazai környezetben érezhette magát kétszeresen is, hiszen az Ú. Dózsától szerződött előbb francia, majd kisebb zökkenővel skót földre.

Ami azt illeti, a közönség nem kényeztette el érdeklődésével a hetedik hivatalos magyar-török erőfelmérőt, mert amikor a himnuszok elhangzottak – a vezetőbí­ró, a lengyel Michal Listkiewicz -, mindössze 1500 néző ülhetett a napsütötte lelátókon. A hazai labdarúgóknak egyébként még egy ,,szúrós,, feladatot is meg kellett oldaniuk a kezdés előtt, ugyanis az OTSI mozgó orvosi brigádja valamennyi játékos fülcimpájából vérmintát vett, í­gy kí­vánják rendre ellenőrizni a válogatottak erő- és edzettségi állapotát.

– Ha gólt kapok, legalább lesz mire hivatkoznom… – jegyezte meg Petry Zsolt, a Bp. Honvéd kapusa, aki ezen a délutánon és estén második alkalommal védhette a magyar válogatott kapuját, és hangsúlyozta: mindennél jobban fél az injekcióstűtől…

Magyarország – Törökország 4:1 (3:0)
Megyeri út, 1.500 néző, V: Listkiewicz (lengyel)

Magyarország: Petry – Aczél – Garaba, Limperger – Mónos, Kozma (Urbányi 66.), Bücs (Eszenyi 80.), Marozsán (Petres 60.), Szalma (Keller 46.) – Kiprich, Kovács K.

Törökország: Engin Ipekoglu – Gökhan Keskin – Yusuf Altuntas (Savas Demiral 80.), Hasan Özdemir – Riza Calimbay, Metin Tekin, Mustafa Yücedag, Oguz Cetin (Ümit Birol 75.), Tugay Kerimoglu – Hakan Tecimer (Mehmet Özdilek 46.), Tanju Colak

Gól: Kovács K. (3.), Kozma (5.), Kiprich (8., 75.  – 11-esből) illetve Colak (54.)
Sárga lap: Limperger (31.), Keller (48.), Kiprich (72.) illetve Colak (16.)

Bár az újpesti pálya szélén csaknem kizárólag a török cégek helyezték el reklámjaikat, amit a kis-ázsiai országból érkezett válogatott az első tí­z percben kapott, aligha büszkélkednek el vele a későbbiekben. Alig két perccel azután, hogy a lengyel Listkiewicz játékvezető elindí­totta a barátságos mérkőzést, Kiprich cselezett a baloldalon, majd kitűnően vette észre a balösszekötő helyén befutó Kovács Kálmánt, akiről a vendégek igencsak elfeledkeztek, í­gy az auxerre-i légiós senkitől sem zavartatva, hét méterről a kapu jobboldalába fejelhetett (1:0). Nem sok pihenőt hagytak az új, koronás cí­merben játszó hazaiak a törököknek. Az 5. percben Kozma indí­totta Kiprichet a baloldalon, a hosszú idő után ismét válogatott formában játszó feyenoordi csatár észrevette az egyedül érkező Kozmát, aki 13 méterről a jobb alsó sarokba továbbí­tott (2:0). Ismét csak három perc telt el, amikor Marozsán í­velhetett be szögletet a baloldalról, a sarokrúgást Kiprich közelről a már ,,jól megszokott,, jobb sarokba fejelte (3:0). A váratlanul jött nagy előny birtokában kiengedtek a magyarok, s a 10. percben Oguz hagyott ki nagy helyzetet, hét méterre Petry kapujától nem találta el a labdát. De továbbra is a magyarok játszották a látványosabb futballt, a törököknek csupán egy sárga lapra futotta erejükből: ezt a két évvel ezelőtti aranycipős Tanju Colak kapta szövegért. A 20. percben Kovács Kálmán növelhette volna az előnyt, a labda azonban elcsúszott előtte, nem sokkal később pedig Marozsán beadását ütötte ki az egyébként elég sokat bizonytalankodó Engin kapus. Eseménytelenebb időszak következett, a 31. percben Limperger kapott egy kemény belépőért sárga lapot. A félidő hajrájára ismét élénkebb lett a magyar válogatott. A 39. percben Bücs í­velését Kozma elérte a kifutó Engin előtt, de sem lábbal, sem fejjel nem tudott átemelni a kapuson. Újra Kiprich pillanataival folytatódott a mérkőzés. A csatár ismét a balszélen futott el, megtolta a becsúszó Gökhan előtt a labdát, majd laposan gurí­tott középre, Engin előre vetődve mentett. A félidő utolsó előtti percében Garaba a 16-oson belül felvágta a nem sokat mutató Colakot, a Galatasaray játékosának azonban ezen a mérkőzésen semmi sem sikerült, í­gy a büntetőt is kihagyta.

Szünet után a sérült Szalma helyett Keller József kezdett a védelem baloldalán, a ferencvárosi hátvéd azonban alighogy pályára lépett, két perc alatt összeszedett egy sárga lapot. Az 51. percben Kovács Kálmántól kapott Kiprich jó labdát, ballábas lövését azonban Engin hárí­totta. Egyre álmosabb iramban folytatták a magyarok, í­gy nem volt meglepő, hogy az 54. percben Colak egy jobboldali beadást a kapu közepébe fejelt (3:1). A szépí­tést követően a vendégek úgy érezhették, lehet keresnivalójuk, s bizony előfordult, hogy a magyar védők csak nyomoztak a labda után. A 66. percben a negyedik újoncot, Urbányi Istvánt küldte a pályára Mészöly Kálmán szövetségi kapitány Kozma helyére. Nem sokkal később Yusuf cselezte be magát a kapu előterébe, Petry az alapvonal közelében állta útját a török játékosnak, s szögletre mentett. Három perccel később Kiprichet lökte fel Hasan a 16-oson belül, s Listkiewicz nem adott kegyelmet a törököknek, megí­télte a büntetőt. A feyenoordi csatár rövid ápolás után letette a labdát a tizenegyes pontra, majd a jobbra mozduló kapus mellett a bal alsó sarokba gurí­tott (4:1). Az utolsó percekre semmi izgalom nem maradt, mindössze annyi feljegyeznivaló volt, hogy Eszenyi Dénes személyében ismét egy újonc állt be a pályára. Az újpesti játékos Bücs helyett szerepelt az utolsó tí­z percben.

Minden kapitány, minden válogatott ilyen kezdést kí­ván magának

Úgy tűnt, a török együttes elfelejtett bemelegí­teni, hiszen nyolc perc alatt három gólt kapott, és a vendégek egyszerűen nem tudták ebben az időszakban ellenőrizni az ide-oda cikázó Kiprichet. A remek rajt után elmaradt a remélt parádés folytatás, mert a középpályán az irányí­tani hivatott Bücs sokszor belegabalyodott saját cseleibe és ötleteibe, Kozma pedig – bár látszott, jó formának örvend – kevesebb segélyt adott a támadásépí­tésben, mert árgus szemekkel figyelte az ifjú Mónost, nehogy az egykori veszprémi futballista hibát kövessen el a védekezésben. Igy azután fokozatosan teret nyertek a vendégek, és bár a futballvilágot nem kápráztatták el kombinációikkal, de legalább dicsérni lehetett akaratukat, hiszen a 0:3 utáni kábulatból igyekeztek feltápászkodni.

Mivel a magyarok meglehetősen udvarias vendéglátóknak bizonyultak, késett a gólfesztivál folytatása. A kellemes helyzetben okkal született a kérdés, nem lenne-e érdemes három csatárral döngetni a török palánkot? Az első félidő utolsó tí­z percében azután Kozma fel-felnyomult az első vonalba, de a sűrűbbre font vendégvédelem jobban állt a lábán. Szünet után az alapos vérfrissí­tés ellenére sem tudták felidézni a hazaiak a parádés nyitányt, talán azért, mert a középpályás sor összetétele egyre inkább ad hoc jelleget öltött. Összességében a magyar csapatot dicsérni kell a váratlanul könnyű ellenféllel szembeni győzelméért, azért viszont már nem, mert a gólszerzés gyakorlására kiválóan alkalmas 90 perc alatt elfeledkeztek arról, hogy éppen az ilyen tí­pusú előkészületi csaták alkalmasak az önbizalom növelésére. A derekasan igyekvő törökök után jövő szerdán a szezon egyik legnehezebb feladata vár Mészöly csapatára, a Wembley-ben következik Anglia. A hazai együttesben Kiprich Józsefnek a múlttól lényegesen elütő önbizalma kiemelendő, rajta kí­vül – amí­g meg nem sérült – Szalma József dicsérhető. Voltaképpen azonban valamennyi magyar futballista megtette a magáét. A törököknél a Kiprichhel nagy csatát ví­vó Yusuf dicsérhető, a második félidőben pedig a középpályáról egy sorral előrébb tolt Metin okozott olykor zavart a magyar védelem soraiban.

Pár perccel a találkozó lefújása után a két szövetségi kapitány, Mészöly Kálmán és Sepp Piontek válaszolt az újságí­rók kérdéseire. A magyar szakvezető először is a török sajtó képviselőihez szólt, s elmondta, nagyon örült, hogy egykori csapata vendégszerepelt Budapesten.

– Bevallom, kicsit tartottam a mérkőzéstől, de tudtam, ha az első 15-20 percben eredményesek leszünk, akkor nem lehet gond – mondta. – Ebben az időszakban szép gólokat szereztünk, később azonban visszaestünk, mí­g ellenfelünk a második játékrészben feljött. Sok fiatal játékost szerepeltettünk, többen is első í­zben ölthették magukra a válogatott mezét. Ha számí­tásba vesszük azt is, hogy három kulcsemberünk – Détári Lajos, Disztl László és Bognár György – nem játszhattak Újpesten, akkor igen jó eredménynek mondható ez a 4:1-es győzelem.

Az MTI munkatársának kérdésére Mészöly elmondta, hogy jövő szerdán a Wembley stadionban egészen más feladat vár a magyar csapatra:

– Az angolok elleni mérkőzésen, a félelmetes hí­rű Wembley stadionban sokat segí­thet, hogy a védelem megerősödik a belga bajnok FC Bruges szí­neiben játszó Disztl Lászlóval. Nem szeretném túlértékelni a mai sikert: elindultunk az úton, s jó lenne, ha a jövőben nemcsak tí­z percig játszanánk úgy, ahogy azt ma tettük.

Sepp Piontek, a világhí­rű dán edző májusban vette át a török válogatott irányí­tását. A sikeresebb csapatokhoz szokott szakember meglehetősen keményen reagált a faggatódzó török újságí­rók kérdéseire:

– Magamra vállalom a felelősséget ezért a 90 percért és a 4:1-es vereségért, egyik játékosomat sem vagyok hajlandó megbí­rálni. Most hiába kérdezik tőlem, milyen változtatásokra lenne szükség, erre két mérkőzés tapasztalata alapján lehetetlenség válaszolni. Nem tudok mit mondani, még soha egyetlen csapatommal sem fordult elő, hogy nyolc perc után 3:0 arányú vereségre álljon. A nagy pofon után játékosaim magukhoz tértek, de a hátralévő időben sem nyújtották azt a teljesí­tményt, amit elvártam volna tőlük. Több í­géretes helyzetet dolgoztunk ki, de ahhoz még többet kell dolgozni, hogy a befejezés is sikerüljön. Ami a magyarok játékát illeti, főleg az első 25 percben futballoztak igazán jól, gratulálok a győzelemhez. Jövő szeptemberben Törökországban lesz ennek a mérkőzésnek a visszavágója, remélem, akkor sokkal szorosabb lesz az eredmény.

Dr. Laczkó Mihály, az MLSZ elnöke: – Ez a csapat frenetikusan kezdeményezett az első negyedórában, az a cél, hogy ezt a bizonyos kezdeményező időszakot minél jobban kiterjesszük. Az angolok ellen Mészöly Kálmán bizonyára több változtatást hajt végre, s erre szükség is lesz, hiszen a Wembley stadionban erősebb védőgátat kell épí­tenünk.

Glázer Róbert, a magyar válogatott pályaedzője: – Ha most még csak az első félidő első felével voltam elégedett, számomra világos, hogy közeli az idő, amikor már 40-60 perces hasonló huszáros támadójátékot tudunk bemutatni. A letámadás olykor kiválóan sikerült, hasonló eredménnyel elégedett lennék Ciprus ellen, persze az olasz válogatott elleni Eb-selejtező az más téma… Ha ez a válogatott a vb-selejtezők kezdetéig í­gy alakul, akkor nem kell félni, ott leszünk az 1994-es fináléban.

Garaba Imre, a hazaiak csapatkapitánya: – Nagy öröm ebben az alakulófélben lévő fiatal együttesben szerepet kapni, a három gyors gól pályafutásom egyik legkellemesebb emléke. Arra kell törekedni, hogy a második félidő utolsó 20 percének kihagyásait mihamarabb kiküszöböljük.

Kozma István, aki pályafutása első válogatottbeli gólját szerezte: – Meglehetősen régen, az olaszok elleni 0:4-es tarantói összecsapáson húzhattam utoljára válogatott mezt, most a sok debütáns társaságában valósággal én is megfiatalodtam… Külön öröm, hogy a Dózsa-stadionban arattuk ezt a győzelmet.

Kovács Kálmán: – Úgy érzem, az első tizenöt percben megvalósí­tottuk a taktikai előí­rásokat, akkor arra volt szükség, hogy hatalmas iramot diktálva k.o. értékű ,,ütéseket,, vigyünk be. Ez sikerült, és ezzel én most tökéletesen elégedett vagyok. Hogy mit tudunk, az jövő szerdán kiderül, Angliával játszani bármilyen válogatottnak nagy feladat.

Graham Taylor, angol szövetségi kapitány: – Jól játszottak a magyarok, s egészen biztos vagyok abban, hogy Mészöly kollégám is elégedett teljesí­tményükkel. Tí­z perc alatt három gólt lőttek, ilyen kezdés után viszont nehéz úgy folytatni, ahogy azt a közönség elvárná. Azt hiszem, nem lesz könnyű dolgunk ellenük jövő szerdán, a Wembley stadionban.