A Fradi naptára, augusztus 16.

Évfordulók:

44 éve hunyt el Izsépy Gyula
62 éve hunyt el Keviczky Rezső
68 éve hunyt el Payer Imre
40 éve hunyt el Rátkai Károly
124 éve született Senkey II. Gyula
40 éve hunyt el Toldi Géza

Mérkőzéseink ezen a napon:

1923. Boldklubben ’93 – FTC 2-0, nemzetközi barátságos
1925. Győri DAC – FTC 0:2, Edzőmérkőzés
1930. Érsekújvár SE – Ferencváros 1-6, nemzetközi barátságos
1931. Ripensia – Ferencváros 2-4, nemzetközi barátságos
1936. Ripensia – Ferencváros 3-0, nemzetközi barátságos
1941. Újpest – Ferencváros 1-7, Szt. István kupa
1953. Szegedi Honvéd – Bp. Kinizsi 0:1, Edzőmérkőzés
1958. Ferencváros – Linzer ASK 7:2, Alkotmány kupa
1959. Ferencváros – Vasas 2:2, NB1
1961. Bp. Előre – Ferencváros 0:1, Edzőmérkőzés
1964. Pécsi Dózsa – Ferencváros 1:1, NB1
1966. Nyírbátori Spartacus – Ferencváros 0:7, Edzőmérkőzés
1972. Ferencváros – Törekvés 10:0, Edzőmérkőzés
1978. Csepel – Ferencváros 0-1, MK
1980. Ferencváros – DVTK 2-1, NB1
1986. Ferencváros – ZTE 3-0, NB1
1987. Ferencváros – DMVSC 2-0, NB1

Összes díjmérkőzés: 12 mérkőzés, 8 győzelem, 2 döntetlen, 2 vereség, 35-15 gólkülönbség

Ezen a napon játszotta első díjmérkőzését a csapatunkban:

1936. Jászberényi Zoltán
1958. Berta Ferenc
1958. Győri-Kiss István
1958. Hódi Zoltán
1958. Kiss III. László
1978. Erdővégi György
1987. Kajdy György

Ezen a napon játszotta utolsó díjmérkőzését a csapatunkban:

1978. Erdővégi György

„A Ferencvárost már a pályaudvaron ünnepelték tegnap Érsekújvárott. Hatalmas tömeg fogadta a zöld-fehéreket még a vigasztalanul zuhogó esőben is. Délutánra szerencsére kitisztult, kisütött a nap s í­gy népes közönség előtt került sorra a várvavárt meccs. Az esőtől megrongált pályát homokkal kijaví­tják és indulhat a játék. A Fradiból Takács II. három gólt rúgott, mí­g a hármon Táncos, Turay és Toldi osztozott. Az ÉSE csapatában a Ferencváros sportszerű ellenfelet talált, éppen ezért szép, sima és úgyszólván faultmentes volt a meccs. A Ferencváros csapata a talaj ellenére is szépen játszott és játéka általános megelégedést keltett. A Ferencváros különben este résztvett a tiszteletére rendezett bálon, banketten és vasárnap délelőtt fél tí­zkor utazik át Pozsonyba.” (1930 – Érsekújvár SE)

„Takács I.: — A bí­ró hozzá nem értése mindkét csapat játékát befolyásolta…Klement: — A második félidőben a szél és a bí­ró ellen nem ment a játék. Elismerem, hogy a bí­ró az első félidőben a Ripensiát sújtotta í­téleteivel, de a II. félidőben mindent kiegyenlí­tett. Az eredménnyel meg vagyok elégedve…Marássy dr.: — A mérkőzést két részletre kell osztani. Az első félidőben a Ferencváros imponáló stí­lusban játszott. A második félidő elején visszaesett, majd újra feljött, de ekkor sok támadását a bí­ró akasztotta meg. 6:2 lett volna a reális eredmény. Ha a Ripensia nem gondoskodik valóban jó és korrekt bí­rókról, úgy nehezen fog ellenfelet kapni. Minden jó volt, csak a bí­ró volt csapnivaló.” (1931 – Ripensia)

„A bajnokcsapat teljesí­tménye éppen olyan kimagasló haditett volt, mint az Austria vagy a Gradjanski elleni megsemmisí­tő győzelem. Sőt: a Ferencváros nagy diadalának az értékét még külön emeli az a körülmény, hogy a döntő fölényt tí­z emberrel ví­vták ki a zöld-fehérek. Valószí­nű, hogy a megfogyatkozott ferencvárosi gárdában a túlerő elleni harc fölébresztette a kétségtelenül meglévő ferencvárosi virtust is, amely kihozta a csapat minden értékét. A zsúfolt ház előtt aratott nagy arányú győzelemről még sokáig fognak beszélni s még sokan fogják érthetetlen csodának minősí­teni a tí­z ferencvárosi fiú mindent elsöprő győzelmét tizenegy újpesti ellen. Csodák azonban nem történnek, igyekezzünk tehát a bí­ráló tárgyilagossággal kinyomozni a nagy győzelem okait. A játék első negyedórájában még nem lehetett következtetni a végeredményre. Hatalmas iramot diktált mid a két fél, mintha érezték volna a résztvevők, hogy az első gól erkölcsi hatása nagyon fontos lesz. Arra azért kevesen számí­tottak, hogy a 36. percben, 2:0-s Ferencváros vezetésnél a legénység 10 főre csökken. Ez nem veti vissza a zöld-fehéreket és a szünet előtt Finta növeli az előnyt. A II. félidő, amelynek az első percében már 4:0 az eredmény s amelyben ‘apa játszik a fiával’ – akkora a zöldek fölénye. A vége kiütéses 7:1 – tí­z emberrel. Csodák emlegetése helyett állapí­tsuk meg, hogy a Ferencvárosban több a klasszisjátékos és több a jó formában lévő játékos mint az Újpestben. A Ferencváros ezenkí­vül lényegesen összeszokottabb csapat. Végül csak annyit, hogy az egy ember előnyt az Újpest azért nem tudta kihasználni, mert a Ferencváros még tí­z emberrel is jobban osztotta el a pályát és sokkal harcosabban játszott.” (1941 – Újpest)

„Igen nagy volt a tudásbeli különbség a két csapat között, s a nagy gólarányú győzelem ellenére sem lehet messzemenő következtetéseket levonni a Ferencváros játékából. Az I. osztályba most felkerült linzi csapat lényegesen lassúbb volt, játékosai sokszor körülményesen oldották meg a feladataikat, s technikailag is nagy volt a különbség a két együttes között. Ha a ferencvárosi csatároknak jobban sikerülnek a lövések, lényegesen nagyobb arányú győzelmet is kiví­vhattak volna a közepes iramú és szí­nvonalú mérkőzésen.” (1958 – Linzer ASK)

„Nem sok örömet hozott a szurkolóknak ez a kilencven perc! Az iram és a szí­nvonal a közepest sem érte el. Elsősorban a Ferencváros számára volt fontos a pontszerzés, hiszen csak í­gy juthatott az MNK elődöntőjébe. 1-0 után a Csepel támadgatott, de csatárai sorra kihagyták a helyzeteket. Az FTC-nek – ha jól akar szerepelni az elődöntőben – a mostaninál sokkal szervezettebben, lelkesebben kell játszania. A Csepelről is kevés jót mondhatunk. Másfél héttel a bajnoki rajt előtt a piros-kékek is csak nagyon szürke játékra voltak képesek.” (1978 – Csepel)

1978

„A nyolcgólos nyitány húszezer nézőt csalt ki az Üllői útra, a DVTK vendégjátékára. De ezúttal elmaradt a gólözön, pedig a hazaiak jó néhány jó helyzetet kidolgoztak. Gyors egymásutánban estek a gólok, előbb az FTC szerzett vezetést Nyilasi fejesével, rá egy percre Borostyán, Judik és Kakas közreműködésével, egyenlí­tett. A végeredményt Murai állí­totta be. A találkozó végén Pogány kapufája jelentett még izgalmas eseményt. Szávó játékvezető különösebb hiba nélkül dirigált a találkozón.” (1980 – DVTK)

1980, Nyilasi gólja

1986

1987