1905.XI.19. FTC – 33 FC 1:2

Kettős mérkőzés. Vasárnap két mérkőzés lesz a millenáris pályán. Délután 1 órakor a Budapesti Torna K lub I. csapata egy műegyetemi hallgatókból kombinált csapattal mérkőzik, a melynek tagjai a Műegyetemi Futball Klub, Ferencvárosi T. K . s Magyar Atlétikai Klub játékosaiból kerültek ki. Délután 1/2 3 órakor pedig a Ferencvárosi Torna Klub kiváló csapata tartja bajnoki mérkőzését a 33. F. K . csapatával, a mely ezúttal teljes összeállí­tásban fog szerepelni és előreláthatólag megnehezí­tik a F. T. K. munkáját. Mind a két mérkőzés a rendes belépődijakkal tekinthető meg.

(Budapesti Hí­rlap, 1905. november 19.)

1905. november 19., 14:30, Millenáris, FTC – 33 FC 1:2 (1:2)
vezette: Schubert Ernő (MUE.)
FTC: Fritz — Lissauer, Manglitz — Gorszky, Bródy Deutsch — Braun, Kórody, Pákay, Weisz, Takács
33 FC: Lill K. — Rzehák, Eichinger — Székány, Kiss, Várady — Forstinger, Koch, Hamvas, Vanicsek, Stana
Gól: Weisz (28.) illetve Vanicsek (16.), Forstinger (38.)

Szenzációs eredményekben volt gazdag az elmúlt hét. Mind a három első osztályú mérkőzés igen nagy meglepetéssel végződött, amelyek a bajnokság idei sorára nézve egészen uj helyzeteket teremtettek. A FTC.-nak a 33FC.-tól szenvedett szenzációs veresége után ugyanis a FTC. elvesztette vezető helyét s most már a Postásoknak van legtöbb kilátásuk az 1905. évi első osztályú bajnokságra. A FTC.-nak 24, a Postásoknak eddig 26 pontja és jobb gólaránya van. Hátra van még mindegyiknek egy-egy mérkőzése. A Postások az UTE.-el, a FTC. a MTK.-el játszik. A mérkőzés itt is, ott is teljesen nyí­lt jellegű. Az UTE. éppen úgy megverheti a Postásokat, mint ahogy a MTK. a Ferencvárost és viszont. Már most ha a Postások megverik az UTE.-t, akkor feltétlenül megnyerik az idei bajnokságot. De ha kikapnak is az UTE.-től, még akkor sem veszték el azt föltétlenül, mert hiszen ehhez szükséges még az is, hogy a FTC. olyan nagy gólaránynyal verje el a MTK.-t, hogy a FTC. egész évi gól arányát úgy megjaví­tsa, hogy jobb legyen a Postásokénál, mert csak ebben az esetben nyerheti meg a FTC. jobb gólaránya alapján az idei első osztályú bajnokságot. Érthető tehát az a nagy érdeklődés, amelylyel a vasárnapi mérkőzések elé néznek sportköreink. (…)

A zöld asztal mellett nemkevésbbé nagyjelentőségű határozatokat hozott a szövetség tanácsa, hosszas és alapos vita után kimondván azt, hogy 1906. évben áttér a bajnoki mérkőzéseknek ősz-tavaszi fordulóban való lejátszására. (…)

Az ősz-tavaszi forduló fölállí­tásával a jövő tavaszi szezonban tehát nem lesznek bajnoki mérkőzések. E helyett a szövetség serlegmérkőzéseket rendez. Az első osztályú csapatok részére nyomban a tanácsülésen Vida Henrik fölajánlott klubja, a MTK. nevében egy ezüstserleget egy egyfordulós mérkőzésre.

33FC.—FTC. 2:1. Az őszi szezon legnagyobb meglepetése volt ez a mérkőzés, mely ha érdemetlenül is, de tényleg egy csapásra kétessé tette a FTC.-nak a bajnokságra való jogos reményeit. Az bizonyos, bogy a 33FC. ezúttal olyan erős csapattal állt ki, aminővel még az ősszel nem szerepelt; az is tény, hogy Lill K. ezúttal ismét pompásan védte kapuját: hogy azonban FTC. ismét kikapott, annak oka első sorban saját hátvédeiben keresendő. Ez a két — a csapat támadásánál jóval gyengébb — játékos ugyanis elhibázott taktikával az one back sistem-át alkalmazta (az ellenfél csatársorának off-sidera való juttatása azáltal, hogy az egyik hátvéd állandóan az ellencsatársor mögött játszik). Ez a módszer sikerrel is alkalmazható ott, ahol a hátvédek klasszis dolgában fölötte állanak, vagy legalább is egyenrangúak az ellencsatársorral. Sajnos, ez az eset most nem állott fönn s igy maga a zöld-fehér védelem könnyí­tette meg a 33FC. csatársor támadását. Viszont a fehér-feketéknek meg kell adni hogy lelkesen, kitartóan és meglepő jól játszottak, amit a FTC.-ról csak részben mondhatunk ezúttal el. A győztes csapatban jó volt Lill K. és Kiss Gy., mí­g a FTC.-ban főleg csak Bródy és Kórody tűntek ki. A két csapat a következő volt:

33FC. (fehér-fekete): Lill K. — Rzehák, Eichinger — Székány, Kiss, Várady — Forstinger, Koch, Hamvas, Vanicsek, Stana.
FTC. (zöld-fehér): Fritz — Lissauer, Manglitz — Gorszky, Bródy Deutsch — Braun, Kórody, Pákay, Weisz, Takács.

FTC. lanyhán indult, támadása vezeti be a mérkőzést, melyet azonban a 33FC. csakhamar megtör: csatársora mely fölnyomul s alig 10 perc múlva megszerzi az első gólt. A zöld-fehéreket a nem vart gól uj munkára serkenti s Weisz csakhamar ki is egyenlí­t. Ekkor kap csak igazán lábra a FTC., hevesen ostromolja az ellenkaput, melyet azonban igen jól véd Lill. Korner-korner után esik; a Ferencvárosi védelem előre megy, amit a 33FC. csatársora ügyesen fölhasznál s a félidő közepén újból megszerzi a vezetést, melyet 2:1 arányban meg is tart.

A 33-asok váratlan sikere nagyon lehangolja a FTC.-ot, melynek gerince, a kitűnő fedezetsor ezúttal gyengén játszik; viszont a 33FC. lelkesen és jól dolgozik, úgy hogy a bajnokságnak addig legjogosabb aspiránsa kiegyenlí­teni nem volt képes.

Biró: Schubert Ernő (MUE.) volt.

(Nemzeti Sport, 1905. november 26.)

Minthogy az őszi forduló matchei aránylag kevés meglepetéssel végződtek, mult vasárnapon a »33« Football-Club oly óriási szenzációnak volt okozója, amelyhez fogható a bajnoki matchek történetében példátlanul áll. Szinte hihetetlennek látszik, hogy az a csapat, amely az őszi fordulóban egymásután szenvedett súlyos vereséget, nemcsak a legjobb, de gyengébb csapatoktól is, az év végén legyőzze a bajnoki czim leghivatottabb aspiránsát, a Fcrcnczvárosi Torna-Clubot. Akik nem voltak jelen a mérkőzésen, azok egy véletlen rossz kondicziónak tudnák be az eredményt, de akik végig nézték a 33-asok lelkes, fáradtságot nem ismerő játékát, azokat meggyőzte az eredmény reális volta. — Bajnoki mérkőzésen még talán soha sem nyilvánult meg a közönség egyöntetű szimpathiája oly nagy mértekben, mint ezen a mérkőzésen. A 33-asokat már a pályára lépéskor harsány éljenzéssel fogadták, a mi meg-megujult, valahányszor egy jól sikerült mozdulattal a 33-asok előbbre jutottak. Az első goalnál a közönség valósággal extázisban volt, a Ferenczvárosiak kiegyenlí­tő goalját azonban hidegen fogadta. Mikor a fehér-feketék újból goalt csináltak, olyan lelkesedés tört ki, a mit eddig csak nemzetközi győzelemnél tapasztalhattunk. A Ferenczvárosiak teljes összeállí­tásban játszottak, a »33«-asok pedig ujabban szervezett és csak november 1-én az Újpestiek ellen először szerepelt csapattal vették fel a küzdelmet. A 33-asok egyes játékosaira ugylátszik buzdí­tó hatással volt gyakori felszólalásunk és a régi nemtörődömség helyett az egész csapaton a harcz tüze, az élénkség és lelkesedés vonult végig. A csatársorban mindegyik megtette a magáét. — Forstinger eddig a komáromiaknál játszott és ott tünt ki először gyorsaságával és ügyes teknikájával. Ha hozzászokik a kemény mérkőzésekhez, egyike lesz a legjobb szélső csatárainknak. Hampl, Koch és Stana már régi kipróbált rutinirozott játékosok. Vanicsek csak ujabban szerepel az első csapatban, de máris feltűnést keltett. Játéka sokban hasonlí­t a B. T. C. Horváthjáéhoz. A fedezetsorban Várady, Székány és Kiss derekasan teljesí­tették feladatukat. A legjobban működött a két hátvéd. Lill régi jó játékára emlékeztető stí­lusban játszott. Egy hibájáról azonban nem tud leszokni. A kaputól messze elkalandozik s ezúttal csakis ellenfeleinek ügyefogyottságán múlott, hogy kirándulási kí­sérletei nem voltak végzetesek a „33″ F. C.-ra nézve. — A Ferenczvárosiak már az első perczekben éreztek, hogy erős ellenfélre találtak. Az egész csapatban csak Manglitz tartotta a lelket és egyrészt neki köszönhető, hogy ilyen kis arányú vereséggel végződött a mérkőzés. A fedezetsor elég jól, de még sem a szokott energiával működött. A csatársor játéka azonban sehogysem tudott bennünket kielégí­teni. A »33« F. C első goalja után lázas türelmetlenséggel, kapu előtt pedig fejvesztetten dolgozott s amellett a F T. C.-t mindig győzelemre segitő összjátékról szinte megfeledkeztek. A csapat deprimált hangulatban játszott s ez is erősen hozzájárult a szenzációs jellegű vereséghez.

„33″ F. C.—F. T. C. 2:1. A fehér-feketék kezdték el a játékot 9 emberrel és csak 10 percz múlva lett teljes a csapat. Rendkí­vül változatos és szép játék után Vanicsek kicselezte a fehér-zöldek védelmét és megszerezte az első goalt [a 16. percben]. A Ferenczvárosiak meglepett csapata idegesen játszott és mindent meg akart tenni, hogy a goalt viszonozza. A 33-asok nagy kedvvel küzdöttek tovább és sokszor igen kritikus helyzetbe hozták az ellenfél kapuját. Végre Weisz lövése, Lill hibás védése folytán kiegyenlí­tette az eredményt [a 28. percben]. A 33-asok gyors egymásutánban küldöttek a veszélyes lövéseket a kapura, de Fritz gyönyörűen fogta el őket. Hampl lefutott, beadja a labdát és Forstinger goaljával újra a fehér-feketék jutottak a vezetéshez [a 38. percben]. Az első félidő 2:1-el végződött a 33-asok javára.

A második félidőben a játék nagyrészben a Ferenczvárosiak térfelén folyt és csak az utolsó negyedórában terelődött át a 33-asok kapuja elé. A 33-as védelem azonban lelkes játékkal megakadályozta az ellenfél minden törekvését. Mikor a mérkőzés véget ért, a föllelkesült közönség befutott a pályára és a 33-asokat perczekig éljenezte, némelyikét pedig vállra kapva vitték be az öltözőbe.

Szövetségi dij. F. T. C II. küzdelem nélkül jutott 2 ponthoz, mert ellenfele nem állott ki.

(Sport-Világ & [Budapesti Hí­rlap], 1905. november 26. [november 20.])

MLSZ. 33FC.—FTC.-al szemben a szövetségi dij mérkőzésről lemondott. 2 pont FTC. javára í­ratott.

(Nemzeti Sport, 1905. december 3.)