Közelmúltunk – új sorozatunk margójára

Honlapunk a kezdetektől fogva kiemelten foglalkozik a Ferencváros történelmével, a 110 éves dicső múltunkkal. Jelenleg is több témában dolgozzuk fel az örökségünket, amit a jövőben is folytatni szeretnénk. Ezt a folyamatot egy új sorozattal bőví­tjük, mely szerves része ugyan az eddigi törekvéseinknek, de egy kicsit mégis másnak és talán izgalmasabbak í­gérkezik, hiszen a közelmúltunk ezen időszakának már olvasóink jelentős része személyesen is részese volt.

Történelmünk eddigi feldolgozása során főleg a távoli múlt emlékei között barangoltunk, régi újságok és könyvek segí­tségével próbáltuk minél közelebb hozni múltunkat a jelenünkhöz. Hisszük, hogy az életet nem azok a napok jelentik, amelyek elmúltak, hanem azok, amelyekre emlékezünk. Nekünk, Fradistáknak megadatott az, hogy nagyon sok mindenre tudjunk emlékezni. Ezek az emlékek nem csak erőt adnak a jelenhez, de sok esetben útmutatással is szolgálnak a problémák leküzdéséhez.

A mostani sorozatunkban nem csak a régi újságokat, könyveket, és leveleket „idézzük” meg, hanem segí­tségül szeretnénk hí­vni szurkolóink saját és átélt emlékeit is. Ennek fényében talán már a cí­münk is érthető. Az elmúlt 25 év történéseit feldolgozó sorozatunkban szakí­tani kí­vánunk az eddigi gyakorlattal, és a „lexikális” adatok mellett személyes élményekkel, képekkel, videókkal is szí­nesí­teni akarjuk a beszámolót. Ezen túl a lexikális adatokon belül is tervezünk változtatásokat: szeretnénk az adott év valamennyi Ferencvároshoz csatlakozó hí­ranyag feldolgozását, í­gy a hivatalos mérkőzéseken túl felelevení­tenénk a barátságos és a felkészülési mérkőzéseket, a válogatottban szereplő Fradi játékosok szereplését, de nem felejtkeznénk el az adott évben légiósnak álló játékosok sorsáról sem.

Mikor elterveztük a sorozat indí­tását, egyből egy kérdéssel találtuk szembe magunkat. Vajon melyik évvel kezdjünk? Melyik az „utolsó” dátum, amihez még a jelenlegi szurkolótábor jelentős része személyesen is tud kötődni? Azt hamar eldöntöttük, hogy a nyolcvanas évek lesz a kiindulási pont, de mivel ezen időszak nem a legfényesebben ragyog a 110 éves történelmünk képzeletbeli tablóján, ezért egy „semleges”, de emlékezetes évhez akartuk kötni sorozatunk nyitányát.

Ezek után a dátum már nem is volt kétséges. Biztosak vagyunk benne, hogy a magyar foci kedvelőinek a nyolcvanas évekből kapásból az 1986-os év ugrik be. Hozzá persze egy Dolly Roll sláger is párosul „tizenegy mai hős, aki győz, viva-viva Mexikó, éjjel-nappal dáridó”, de sokunknak felrémlik még Nagy Antal elhí­resült kijelentése is, mely szerint „győzni megyünk Mexikóba”. Tudjuk, hiszen akkor talán mi is úgy gondoltuk, hogy a Brazí­liát 3:0-ra verő csapat, mely akkor a harmadik volt a világranglistán, nagyon sokra hivatott. De elég volt egy „rosszul megválasztott étrend” és a szovjet csapat pillanatok alatt lenullázta szépreményű vágyainkat.

Szerencsére ebbe a „görög sorstragédiában” Ferencváros játékos nem vett részt, de erről valamint a Fradiban történt eseményekről sorozatunk első részében í­runk majd. Kezdeti „emlékezet idézőnek” annyit ezért elárulunk, hogy fontos szerepet fog benne játszani egy legendás pipás edző, de ellenfélként lép pályára a Fradi egyik legnagyobb ikonja, és a Vasas kispadján olyan edző ül majd, akit manapság egyetlen zöld-fehér hí­vő sem zárna a szí­vébe és akkor nagyon finoman fogalmaztunk.

Mindörökké Ferencváros! – ezzel a számunkra soha nem elcsépelt kijelentés kí­séretében bocsájtjuk útjára „Közelmúltunk” sorozatunkat. Szerkesztőségünk továbbra is a Ferencváros 110 éves múltjához, szellemiségéhez hűen kí­vánja feldolgozni a régmúlt dicsőségeit, és a közelmúlt eseményeit.

Kérjük, fogadják szeretettel az induló sorozatunkat!