„A legelső nyilvános labdarúgómérkőzésen – 1897. május 9-én – a BTC két csapata játszott egymás ellen a Millenárison. A vörös- fehérek kapuját Weisz István védte. Zuhogó esőben folyt le a mérkőzés, amelyen az egykori laptudósítás szerint: számos előkelőség és a szép hölgyek egész koszorúja jelent meg.
Két évvel később 1899 tavaszán pedig már megalakult a Ferencvárosi Torna Club. Az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvét a klub egyik fiatal alapító tagja vezette: Weisz István.
A régiek másfélék voltak – mondja Weisz István – talán nem volt akkora technikai, mint a mostani nagyoknak, de a mérkőzés 90 perce alatt minden erejükkel küzdöttek az FTC győzelméért.
A régiek… Rumbold és társai… Nem sajnálták a szívüket, a tüdejüket. A kis Szeitler 42 kiló volt és hogy küzdött?!
De azért a maiakat is szereti Weisz István. Hát hogyne. Ezek a maiak is fradisták, zöld-fehér gyerekek. És Weisz István szíve éppen olyan hevesen dobog a mai FTC-ért, ahogyan a régi FTC-ért dobogott.
– A maiak közül négy igazi nagyságot látok – mondja. – Sárosit, Lázárt, Korányit és Toldit. Négy különböző egyéniség, de mind a négy igazi nagy játékos.”
(Sporthírlap- 1938)
Vélemény, hozzászólás?