Gabrovitz Kornél (1873. április 1., Budapest – 1947. december 24., Budapest).
„Az egykori Mester utcai diák Prágából hazaérkezve, tisztán látta a századvégi sportviszonyokat. A prágai Slaviánál már megismerte a klubéletet és hazaérkezve kiadta a jelszót: alakítsunk mi is klubot a Ferencvárosban! Elsőként a végzős Mester utcai diákokat toborozta, majd a kerület polgárait mozgósította. És amikor elérkezett az idő a klubalapításra, felkérték Dr. Springer Ferencet, a IX. kerület ismert ügyvédjét a vezető szerepre. Az FTC klubalapításának gondolata és az első lépések Gabrovitz Kornélt dicsérik.” – írja az idősebbik Gabrovitz testvérről Nagy Béla A Fradisták Futballmezben I. kötetében.
A Gabrovitz családdal kapcsolatban egy legendát is ismerünk. Gebauer Imolát idézzük: „Szintén családi hagyomány, hogy az FTC eredeti színe a lila-zöld volt, mégpedig azért, mert az egyik alapító tag, Gabrovicz Kornél, aki a tulajdonos Stefánia nevű lányának udvarolt, színes karikákat dobott a biliárdasztal zöldjére menyasszonya elé, aki a zöld mellé a lilát választotta. Sapkát-sálat is a Gebauer-lányok horgoltak a játékosoknak, ám a mezek színe a mosásban kifakult, és így változott az ismert fehér-zöldre a klub színe.”
„Amikor kialakult a „Tizenegyek bandája”, már a zöld-fehér színt vallották magukénak, és ez lett az FTC hivatalos színe az 1899-es megalakuláskor.” – teszi hozzá Nagy Béla.
(A Gebauer-családnak jelentős szerepe volt a kezdetekkor. Gabrovitz Kornél menyasszonya, 1900 augusztusától a felesége Gebauer Stefánia, az alapítók egyikének, a „kávés” Gebauer Józsefnek a lánya volt. A Gebauer-kávémérés 1909-ig az FTC klubirodájaként is szolgált. „A labdát és a kapufélfákat minden meccsre a Gebauer kávéházból szállították ki a Rezső térre, majd a lágymányosi gyepre.” – írta Nemzeti Sport 1925. márciusában.)
Gabrovitz Kornél csak rövid ideig játszhatott az általa is létrehozott egyesületben. 1901-től segédtanári állást kapott Erdélyben és egy kőfaragó iskolában tanított Zalatnán, így díjmérkőzésen nagy valószínűséggel már nem – a sportsajtó alapján sem – szerepelt.
1925-ben az FTC tiszteletbeli tagjává választotta.
*
Gabrovitz Emil (1875. június 3., Budapest – 1947. június 5., Budapest)
1898-tól a BTC tagjaként több sportágat is űzött (kerékpározott, atletizált és futballozott is), de bátyjával együtt ő is jelen volt az FTC alakulásakor, később a klub választmányának tagja is volt.
Kornél és Gábris alkotta az első barátságos mérkőzés(ek) ferencvárosi hátvédpárját. 1900 és 1902 között számtalan mérkőzésen szerepelt, de bajnoki mérkőzésen csak az 1901-es idényben.
1902-től a Budapesti Posta- és Távírda-tisztviselők SE egyesületben (ugyanis a Postánál kapott hivatalnoki állást…) rúgta tovább a labdát (a nemzetközi meccseken azért vissza-vissza tért az FTC-hez…). A Postásoktól került be az első válogatott tizenegybe is.
„Hatalmas felszabadító rúgásaival kápráztatta el a magyar labdarúgás őskorának híveit. Hosszú lábával elérhetetlennek vélt labdákat is elkanalazott ellenfelei elől.” – írja róla az Antal-Hoffer szerzőpáros az Alberttől Zsákig c. könyvében.
Az FTC-t később sem hanyagolta el: a klub első teniszversenyén, 1903. októberében Gabrovitz Emil nyerte a férfi egyest ill. a győztes férfi párosnak valamint az ugyancsak az élen végzett vegyes párosnak is tagja volt!
Fia, Gábori Emil, mint sokszoros tenisz-bajnok írta be nevét a magyar sport történetébe.
A labdarúgást később felváltotta a játékvezetés és számtalan bajnoki és nemzetközi mérkőzést dirigált.
Klubjai: BTC (1898-), FTC (- 1901), Postás (1902-)
(Fotók: Gabrovitz Zoltán családi gyűjteményéből)
Vélemény, hozzászólás?