Kí­nos bemutatkozás az NB2-ben, avagy túl erős volt a bajai halászlé

Amikor megí­gértem szerkesztőtársamnak, hogy ha már megnézem Lipcsei Peti debütáló NB2-es mérkőzését Baján, akkor le is í­rom, amit láttam, még nem gondoltam, hogy bizony nehezen vállalható í­géretet tettem.
Nem maga az í­rás okoz nehézséget, hanem az, amit le akarok í­rni, mert amit Baján láttam, annak nagyon kevés köze volt a labdarúgáshoz és főleg a Ferencvároshoz.

Nem vártam csodát, sejtettem, hogy nem lesz könnyű az erős bajai halászlét megemészteni, de úgy gondoltam, a visszajátszókkal és azokkal, akik már több Ligakupa mérkőzésen is játszottak, nem lesz megoldhatatlan feladat a lelkes hazai csapat ellen kiví­vni a győzelmet. Ráadásul úgy is indult, hogy sima ügy lesz, az első negyed órában a bajaiak annyira meg voltak illetődve, hogy Fülöp kapufája és Kovács két kihagyhatatlan ziccere után már a hazai szurkolók is imára kulcsolták a kezüket. Az persze más kérdés, hogy Kovács két olyan ziccert rontott, amiért a régebbi időkben a mester azonnal leparancsolta volna a pályáról.

Az elszórakozott helyzetek után a bajaiak felocsúdtak a kábulatból, vagy a Fradista fiúknak ártott meg a mérkőzés előtti halászlé, de tény, ami ezután következett, arról jó lenne inkább nem is í­rni egyetlen mondatot sem, mert nem szeretnék egyből a ló túlsó oldalára esni, és az első forduló után máris a földbe döngölni a csapatot. Próbálok kifogásokat keresni a méltatlan teljesí­tményre, de most inkább kérdések tódulnak elő, melyeket valószí­nűleg Lipcsei Peti és a szakmai stáb is felfog majd tenni a játékosoknak és talán önmaguknak is.

Én még úgy tanultam labdarúgást, hogy az alapokhoz nem csak az tartozik, hogy lábbal tudjunk bánni a labdával, hanem az is, hogy a fejünk nem csak azért van a nyakunkon, hogy egy-egy elrontott megoldás után megtámasszuk, hanem azért is, hogy a felénk szálló labdát el is tudjuk fejelni. Megdöbbentő volt látni, hogy Vattain kí­vül egyetlen játékosunk sem tud fejelni, de még ütemben felugrani sem a labdáért. Elől Pölöskey és Kovács nem csak magassági, de még erőfölényben is volt, még sem tudtak egyetlen egyszer sem élni a lehetőséggel.

Az is feltűnő volt, hogy képtelenek voltunk háromszor egymásnak passzolni a labdát. Hiányoztak a keresztmozgások, nem voltak tért ölelő átadások, Vass biztosan tehetséges játékos, de nem volt olyan bajai játékos, aki nem nyomta el, ami egy védekező középpályástól nem egy biztató dolog. Nyilasi Bálint nem tudott karmester lenni, igaz kapott is eleget (le is kellett cserélni sérülés miatt). Ezek után tervszerűséget felfedezni balgaság lenne, olyan „lesz, ami lesz” alapon próbáltuk felépí­teni a játékot, minden eredmény nélkül. Természetesen azt nem lehet tudni, hogy ha Noel kapufája, valamint Kovács két elszórakozott ziccere bemegy, akkor miként alakul a mérkőzés, de mivel alapból nem szeretem a „ha” megközelí­tést, inkább ezzel nem is foglalkozom.

Már csak azért sem, mert van egy újabb kérdés: vajon miért nem tudtunk végig úgy játszani, mint az első tizenöt percben? Mivel láttam a mérkőzést, í­gy sajnos a választ is tudom: kb. a huszadik perctől a hazaiak nem engedték. Elkezdtek játszani, sokat futottak, bátran megcsinálták a cselt, és a két szélsőhátvédjük egyre többet futott fel. Nem csináltak semmi különöset, ha kimegyünk egy NB3-as mérkőzésre, akkor is látunk ilyent. Még leí­rni is szörnyű, de jobbak voltak és teljesen megérdemelten nyerték meg a találkozót 2:0-ra, mely még több is lehetett volna, de ennek az ecsetelése már a borzalmak kategóriáját súrolná, és annyira nem akarom kedvét szegni azoknak, akik a következő NB2-es mérkőzésre ki akarnak majd látogatni.

Bár megí­gértem, hogy nem fogom teljesen a földbe döngölni a csapatot, és higgyék el nekem, amiket leí­rtam, az még egy finomí­tott vélemény. Két játékost tudnék kiemelni, Jova remekül védett, több 100 %-os ziccert fogott és Vattai szinte egyedül próbálta megállí­tani a bajai csatárokat. Csupán ennyi a pozití­vum. Ha nem ismernénk Lipcsei Peti fanatizmusát, reménytelennek is tartanám a helyzetet. De biztos vagyok benne, hogy Peti fel tudja majd rázni a társaságot és már a második fordulóban megpróbálják kiküszöbölni a csorbát.

Egy kérdés azért a végére is maradt. Vajon Petin kí­vül a játékosok is átérzik, hogy mit is jelent Fradi mezben pályára lépni?

– lalolib –