1911.X.1. FTC – BAK 2:0 (edzőmérkőzés)

Szövetségi dij-mérkőzés. A Ferencvárosi Torna Klub szövetségi dij nyertes második csapata szombaton délután négy órakor mérkőzik a Budapesti-csepeli Atlétikai Klub második csapatával az üllői-ut verseny pályán. Bí­ró: Sugár István lesz.

(Budapesti Hí­rlap, 1911. szeptember 30.)

I. osztályú bajnokság. (Üllői-uti pálya.) FTK I.—BAK I. Délután 3 órakor. Biró: Sugár (NSK).

(Pesti Napló, 1911. október 1.)

1911. október 1., 15:00, Üllői út, FTC – BAK 2:0 (1:0)
vezette: Sugár István (NSC)
nézőszám: ?
FTC: ? — Rumbold, Payer — Weinber, ?, ? — ?, Weisz F., ?, Schlosser, ?
BAK: Grósz — ?, ? — Rudas, ?, ? — Gállos, Klement, ?, ?, ?
Gól: Weisz F. (?.), Weinber (?.)

A F. T. K.—B. A. K. barátságos mérkőzésében pedig a ferencvárosiak győztek 2:0 arányban. Érdekes, hogy az első mérkőzésnél a 33-asok kapacitállák ellenfelüket a bajnokság lejátszására, a másiknál pedig a B. A. K. vette rá a F. .T K.-ot. hogy mondjon le a játék bajnoki jellegéről. A 33-asoknak később volt okuk megbánni a dolgot, a B. A. K.-nak viszont volt oka örülni ügyes számí­tásának beütésén. A ferencvárosiak nevezetesen oly nagyszerű formában voltak, hogy akkor is könnyen győznek, ha a mérkőzés a bajnokságért ment volna is. Most még egyszer meg kell majd küzdeniük a kezükből kisiklott két pontért.

Barátságos mérkőzés. Ferencvárosi Torna Klub-Budapest-csepeli Atlétikai Klub 2:0 (1:0). Üllői-uti versenypálya. A bajnoki küzdelem helyett tartott barátságos mérkőzést a F. T. K. feltűnő könnyen nyerte meg kitűnő ellenfelével szemben. A bajnokcsapat nagy formájáról tesz bizonyságot a lendületes játék, a mit az átázott pályán produkált. Az egész csapat a helyzethez alkalmazkodva, erős passzokkal dolgozott a gurí­tott labdákkal operáló B. A. K.-bal szemben. A legnagyobb agilitással Weisz Ferenc működött, a kinek brilliáns teknikája nagy segí­tségére volt. Schlosser a mezőnyben megfontolt játékával igen sokat használt csapatának, de lapos lövéseinek legnagyobb része a sártenger áldozata lett. A védelemben Weinber volt a legjobb, de Payer és Rumbold is jól érvényesült hatalmas rúgásaival. A Károlyt betegsége miatt nélkülöző B. A. K. nem tudta formáját kijátszani. A csatázó-sor lapos passzjátékával akcióképtelennek bizonyult, a különben is nehéz védelem pedig tehetetlen volt a F. T. K. csatázóinak teknikai felsőbbségével szemben.

Az első félidő góljához folytonos támadás után Weisz Ferenc éles lövése révén jutott a F. T. K. A második félidőben a B. A. K. is vezetett több elég könnyen leszerelt támadást, de a F. T. K. veszedelmesebb támadásainak ellentállni nem tudott és Weinber a félidő közepén magas lövéssel megszerezte a második gólt.

Biró Sugár István volt.

(Budapesti Hí­rlap, 1911. október 3.)

A Ferencváros már megtalálta régi formáját. A vasárnapi játéka egy klasszissal jobb volt, mint a BAK-é. Kitűnő dolgokat csináltak a nagy sárban is. A mérkőzés azonban nem ment a bajnoki pontokért, mert a biró nem találta bajnoki mérkőzésre alkalmasnak a pályát.

Barátságos mérkőzés. FTK—BAK 2:0. Félidő 1:0. Kétszer, 30 perces félidő.

Mig a BAK játékosai a sáros talajon alig tudtak megállani, addig az FTK meglepő könnyedséggel mozgott. Mindjárt a játék elején az FTK szebbnél- szebb kombinációkat produkál, mig a Károly-t nélkülöző BAK csatárok abszolúte nem bí­rnak érvényesülni. Az első goalt a kitűnő teknikával biró Weisz szerezte meg éles lövéssel, melyet a kapus rávetéssel ment ugyan, de a sáros talajon becsúszik a keze alatt. Úgy az első, mind a második félidő a FTK-é volt. Schlosser ismét csak a második félidőben csillogtatta tudását, de akkor élveztük is a játékát.: A második goal Weinbeer révén esik ki, Schlossernek egy kidolgozott labdáját értékesí­tette goallá.

Biró: Sugár.

(Pesti Napló, 1911. október 3.)

Szövetségi dijmérkőzés. Szombaton délután tartották a FTK és BAK második csapatai szövetségi dijmérkőzésüket, amelyben a FTK II. 3:2 arányban győzött. Félidő 2:2 volt.

(Pesti Napló, 1911. október 1.)

A FTC—BAK matchre a pályát a nem szünetelő eső sártengerré varázsolta, úgy hogy Sugár biró csak barátságos mérkőzést engedélyezett. FTC meglepetésszerűen tudott dolgozni a neki általában nem konveniáló pályán (igaz, hogy Károly nem játszott s igy könnyű dolguk volt) különösen az egyébként félénk Weisz Ferenc volt elemében, aki technikáját itt érvényre juttathatta. A csapat legjobb része a csatársor volt. A BAK több tartalékkal állt fel, úgy hogy vereségét amúgy sem tudta volna elkerülni. Emberei kedv és tudás nélkül játszottak s igazán szerencséjük, hogy csak kétszer harminc perces volt a játék, mert különben súlyosabb volna a vereség.

(Sport-Világ, 1911. október 7.)

(…) Meg kell végül emlí­teni, hogy a pályákat a bí­rói szeszély szerint minősí­tették alkalmasnak vagy nem jónak. Sugár, a FTC—BAK mérkőzés bí­rája például csak barátságosat engedélyezett, — előzőleg pedig a MTK mérkőzés bajnoki mivolta engedélyezve lett.

Barátságos. FTC—BAK 2:0

(Nemzeti Sport, 1911. október 8.)

Klement már játszott a BAK csapatában mult vasárnap az FTC elleni mérkőzésben. A volt osztrák reprezentativ a center szerepében kitünő formát mutatott, annál érdekesebb tehát, hogy szerepléséről egyetlen magyar lap sem emlékezett meg.

(Sporthí­rlap, 1911. október 9.)