1994.V.18. Magyarország – Horvátország 2-2

Szerdán Győrött játszották idei hatodik felkészülési mérkőzésüket a magyar labdarúgó válogatottak. Előbb az olimpiai, majd az A-válogatott lépett pályára Horvátország hasonló együttesei ellen.

A két ország A-válogatottjai negyedszer találkoztak, korábban a 40-es évek elején volt három randevújuk. Budapesten 1:0-ás hazai győzelem és 1:1-es döntetlen, Zágrábban szintén 1:1-es eredmény született.

Verebes József szövetségi kapitány nem változtatott az előre megadott kezdőcsapaton, kollégája, Miroslav Blazevic viszont módosí­tásra kényszerült, mert a mostani keret legeredményesebb játékosa, a négy találkozón négy találatot elért Davor Suker sérülés miatt nem tudta vállalni a játékot. Így a külföldön szereplő legjobb horvát futballisták közül hiányzott a BEK-döntőt ví­vó Zvonimir Boban (Milan), valamint két sérült, Nikola Jurcevic (Casino Salzburg) és Davor Suker (Sevilla).

A magyaroknál négyen, a vendégeknél pedig kilencen képviselték az idegenlégiósokat.

Magyarország – Horvátország 2:2 (0:0)
Győr, 3000, néző: Pucek (cseh)

Magyarország: Végh – Márton – Mészöly, Lipcsei (Hahn 53.) – Puglits (Kuttor 68.), Halmai, Bognár Gy. (Jagodics 64.), Keresztúri, Keller – Kovács J. (Herczeg M. 46.), Vincze I.

Horvátország: Ladic – Jerkan – Stimac (Pavlicic 46.), Bilic – Jankovic, Andrijasevic (Soldo 76.), Asanovic, Prosinecki (Turkovic 46.), Jarni – Boksic, Cvitanovic (Mladenovic 46.)

Gól: Keresztúri (50., 75.) illetve Mladenovic (52., 63.)
Sárga lap: Kovács (39.) illetve Jerkan (19.)
Jók: Végh, Mészöly, Keresztúri illetve Jankovic, Jarni, Mladenovic

A találkozó kezdete előtt a cí­meres meztől ezúttal búcsúzó, 50. válogatottságát ünneplő Bognár Györgyöt köszöntötték a szövetség vezetői, élükön dr. Laczkó Mihály elnökkel.

A vendégek nagy lendülettel kezdtek, a 2. percben Prosinecki tí­zméteres bombáját Végh bravúrral tolta szögletre, a beí­velést Andrijasevic fejelte mellé. Nem sokkal később Boksic hagyott ki egy óriási ziccert, pedig a kapu közvetlen előterében senki sem zavarta. A horvátok nem hagytak időt az ismerkedésre, azonnal ellenfelüknek rontottak, a tanácstalan magyarok pedig jóformán csak keresték a labdát. Válaszként Bognár próbálkozott ugyan távolról, de csúnyán célt tévesztett. A 18. percben Lipcsei másodszor is szabálytalanul állí­totta meg a rábí­zott támadót, de a cseh bí­ró elnéző volt, nem figyelmeztette sárga lappal. Rögtön utána a másik oldalon Jerkan már nem úszta meg, kemény belépőjét sárga kártyával jutalmazta Pucek. A lelátón alig voltak érdeklődők, a vártnál jóval kevesebben látogattak ki a stadionba, a fiatalok egy csoportja mégis felhí­vta magára a figyelmet, mert Verebes Józsefet, a Mágust éltette. Errefelé nem véletlen a kapitány népszerűsége, hiszen nemcsak a válogatottnak, hanem az élvonalbeli ETO FC Győrnek is szakvezetője. A félidő derekára egyértelművé vált a horvátok mezőnyfölénye, még szerencse, hogy a kapura ők sem jelentettek komolyabb veszélyt. Egy percen belül Kovács, majd Puglits szorult ápolásra, aztán Prosinecki bombázta fölé Cvitanovic átadását. Ígéretes helyzet volt. Később Jerkan buktatta a kiugró Keresztúrit, de ő sem kapott lapot, pedig ezért már piros járt volna. A 33. percben Vincze ügyeskedett, a támadást Puglist fejezte be egy rosszul eltalált lövéssel. Két perc múlva Keller kapura küldött labdáját a 11-es pont körül helyezkedő Kovács megtolta, Ladicnak azonban nem okozott különösebb gondot a védés. A 39. percben Kovács letalpalta Stimacot, Pucek játékvezető neki is felmutatta a sárga lapot. Az idő múlásával a magyarok valamivel bátrabbak lettek, többet birtokolták a labdát, de igazán veszélyes helyzetet továbbra sem tudtak összehozni. Még Vincze jeleskedett a leginkább, de a társak nem igazán segí­tették. A hajrában Keller közeli lövése zúgott el a jobb felső sarok mellett.

A szünetben mindkét szakvezető cserélt. Kovács József helyét a győri Herczeg Milós foglalta el, mí­g a másik oldalon Dubravko Pavlicic, Dzevad Turkovic és Mladen Mladenovic állt be Igor Stimac, Robert Prosinecki és Igor Cvitanovic helyére.

Rögtön a kezdés után Keresztúrival szemben szabálytalankodtak a 16-oson belül, a játékvezető azonban nem látott okot a közbeavatkozásra. Az 50. percben Keresztúri már határozottabb volt, átverekedte magát a bizonytalankodó védőkön, s 12 méterről a bal alsó sarokba helyezett (1:0). A hazaiak nem sokáig örülhettek, két perc múlva a csereként beállt Mladenovic kapott jó labdát középen, s 13 méterről a kapuba lőtt (1:1). Az 53. percben újabb újonc lépett pályára, a kapitány Lipcsei Péter helyén a váci Hahn Árpádnak szavazott bizalmat. A 60. percben Jarni robogott előre, de jól jött ki elé Végh, majd Mladenovic lapos lövését fogta meg a magyar kapus. A 63. percben egy jó Herczeg-elfutás után sakk-matt helyzetbe került a hazai védelem, Turkovic jobb oldali beadását követően a fedezetlenül hagyott Mladenovic a kapu torkából vágta a hálóba a labdát (1:2). Egy percre rá Bognár György is lejött, helyére Jagodics Zoltán ment be. Aztán Pavlicic növelhette volna csapata előnyét, de 16 méterről könnyedén Végh kezébe emelt. A 68. percben Kuttor Attila váltotta fel a sérült Puglits Gábort. A magyarokon a cserék sem segí­tettek, a győri szurkolók legfeljebb annak örülhettek, hogy Herczeg és Kuttor személyében újabb két helyi kedvenc is szóhoz jutott. Egyébként a fiatalok olyan lelkesek voltak, mintha a hazaiak vezettek volna gólokkal. A 75. percben a 16-os vonala előtt elhúzták a cselezgető Vincze lábát, a megí­télt szabadrúgást Keresztúri végezte el, nekifutás nélkül a bal sarokba csavarta a labdát. Szép megoldás volt (2:2). A 76. percben Stjepan Andrijasevic helyére Zvonimir Soldo állt be. A horvátok később is megmutatták, hogy pillanatok alatt képesek ritmust váltani, felpörögni. Az egyik akció végén Jankovic lábáról bravúrral szedte fel a labdát Végh, majd Boksic pontatlan lövése jelentett emlí­tésre méltó eseményt.

A magyarok értékes döntetlent értek el a sokkal jobb játékerőt képviselő horvátokkal szemben, akik a második félidőben már több sztárjátékosukat pihentették. Ez a 90 perc is bizonyí­ték arra, hogy egyetlen ellenféltől sem szabad megijedni, a világ bármelyik csapata ellen lehet jó eredményt elérni. A hazaiakat elszántságukért, lelkesedésükért mindenképpen dicséret illeti, bár az is igaz, a jó játékkal ezúttal is adósak maradtak.

Mérkőzés utáni nyilatkozatok:

Berzi Sándor, az MLSZ főtitkára: – Úgy érzem, a horvátok ellen ez egy jó eredmény.

dr. Laczkó Mihály, az MLSZ elnöke: – Végre van okunk egy kis mosolyra, de ez még csak egy kis pí­r az arcomon.

Puskás Ferenc, az MLSZ nemzetközi igazgatója: – Az ellenfél, mint csapat veszélyesebb volt, de biztató, hogy a magyarok 1:2 után is képesek voltak menteni az egyik pontot. Kell még egy pár hónap és jó csapatunk lesz.

Verebes József, magyar szövetségi kapitány: – Végig egyenrangú ellenfelei voltunk a számos európai és világklasszissal felálló horvát válogatottnak. Az eredmény igazságos, sőt, a mérkőzés talán inkább nekünk állt. Nem szabad elfelejteni, amí­g a horvátoktól Boban, tőlünk Klausz és Illés is hiányzott. Ha ők is játszanak, talán másképp alakul az eredmény. Ki kell emelnem Bognár nagyszerű játékát, bebizonyí­totta, hogy még mindig szükség van rá, ezért lehet, hogy szerepel még a válogatottban.

Miroslav Blazevic, horvát szövetségi kapitány: – A mi válogatottunk technikailag sokkal képzettebb, de játékosaim az elején sok helyzetet elkönnyelműsködtek, í­gy a magyarok kishí­ján megleckéztettek bennünket. Sajnos a bí­ró nem egyformán viszonyult a két csapathoz. Úgy érzem, egy ilyen szárnyakat kapott magyar válogatottnak nincs szüksége játékvezetői segí­tségre.