Mörtel Béla: 60

A Budafoki MTE csapatától érkezett csatár 1981 tavasza és 1983 ősze közt szerepelt a Fradiban élvonalbeli mérkőzéseken. Az 1981-es dél-amerikai túrán mutatkozott be zöld-fehérben Buenos Airesben. Meglehetősen jól kezdte Fradista pályafutását: két gólt is lőtt a távoli földrészen.

Novák mester is elégedett lehetett vele, hiszen rögtön az első tavaszi bajnoki fordulóban bizalmat szavazott a csatárnak, aki Szokolait váltotta az utolsó negyedórára a Videoton elleni hazai mérkőzésen húsz ezer néző előtt.

– Az eredmény kedvező alakulása után reméltem, hogy Dezső bácsi néhány percre beküld. Bizony hevesen dobogott a szí­vem, amikor pályára léptem. Kevés volt az idő, mindössze négyszer értem labdába, de í­gy is nagy élmény volt.

Pár héttel később a Csepel ellen szerzett első élvonalbeli találata rögtön két pontot hozott a Fradinak. Egy hét múlva az Ú. Dózsa ellen is betalált a Megyeri úton, megadva a kegyelemdöfést a liláknak (harmadik szezonbeli találatát a Békéscsaba ellen szerezte).

A hol kezdőként, hol csereként lehetőséget kapó csatár az 1980/81-es bajnokcsapat tagjának vallhatja magát.

Az 1981/82-es szezonban húsz mérkőzésen is pályára lépett, de a góllövés már kevésbé ment. A következő években már ki-kimaradt a csapatból.

1983 végén a másodosztályú DMVSC csapatába igazolt, ahol három és fél szezont húzott le. 1987 nyarán Győrbe, az ETO-hoz szerződött. Négy szezon után távozott Pécsre, ahol befejezte magyar élvonalbeli pályafutását.

Klubjai: Budafoki MTE (1980: ? NB II-es bajnoki / 9 gól), FTC (1981-83: 46 bajnoki / 6 gól), DMVSC (1983-87: 14 NB II-es bajnoki / 12 gól, 80 NB I-es bajnoki / 22 gól), Rába ETO (1987-91: 101 bajnoki / 33 gól), Pécs (1991-92: 13 bajnoki / 2 gól)