1906.XI.4. Magyarország – Ausztria 3:1

A VII. magyar-osztrák mérkőzés.

— 3:1 arányban győztünk! —

A hetedik magyar-osztrák mérkőzés előkészületei foglalkoztatták a héten a szövetséget és az embereket. Egy évi szünet után kedvező előjelek mellett küldjük most csapatunkat Bécs ellen, s ha csak erősen a várakozáson alul nem játszanak a magyar fiuk, valószí­nű, hogy a hetedik mérkőzés meghozza a magyar szinek kiegyenlí­tő harmadik győzelmét. Az eddigi eredmények ugyanis a következők:

1902. okt. 12-én veszit 0:5 arányban Becsben.
1903. jun. 11-én győz 3:2 arányban Budapesten.
1903. okt. 11-én veszit 2:4 arányban Becsben.
1904. jun. 2-án győz 3:0 arányban Budapesten.
1904. okt. 11-én veszit 4:5 arányban Bécsben.
1905. ápr. 9-én eldöntetlen 0:0 arányban Budapesten.

Az eddig lejátszott 6 mérkőzés közül tehát 3-at megnyert Ausztria, 2-öt Magyarország, 1 pedig eldöntetlen volt. Gólarány 16:12 Ausztria javára.

A mostani mérkőzésre kiszemelt magyar csapat a következő: Domonkos — Molnár J., Manglitz — Gorszky, Bródy, Kisfaludy — Sebestyén, Károly, Horváth, Molnár I., Schlosser.

A csapat általában közmegnyugvást kelt és pedig főleg azért, mert a fedezetsor csakugyan a legjobb, mit kiállithatunk. A csatársorban csak Sebestyén nem üti meg a mértéket, mig a hátvédek közül Molnár F. helyére számos okból inkább Rumboldot kivánnók. Rumbold Manglitzal már jól összeszokott, de egyénileg is legjobb magyar backek egyike. Az alábbi osztrák csapat összeállí­tása igen helyes intenció szerint történt; azt hisszük azonban, hogy a fedezetsor nem lesz elég erős a magyar csatársorral szemben. Az OeFV. csapata a következő: Prager — Vladar, Hültel — Mastalka, Müller, Lencewszky — Hussak, Dünmann, Polatschek, Engel E., Engel K.

(Nemzeti Sport, 1906. november 4.)

Szövetségek mérkőzése. A labdarugó szezonnak kétségkí­vül mindenkor legnagyobb eseményét két ország szövetsége reprezentatí­v csapatainak mérkőzése képezte. November 4-ikén az Oesterreichischer Fussball Verband válogatottjai Budapestre jönnek s a mi szövetségünk válogatottjaival összemérik erejüket. A mérkőzés érdekességét emeli mindenesetre az a körülmény, hogy az osztrák válogatottakkal egy konfliktusból kifolyólag közel két esztendeje nem mérkőztünk s igy a két szövetség labdarugósportjának qualitáskülönbségére csakis a magyar és osztrák csapatok eddigi mérkőzéseinek eredményéből következtethetünk. A legutóbbi két év előtti találkozás eldöntetlelül végződött Budapesten; a magyar csapatot azonban akkor nagy balszerencse üldözte s legalább 3 goallal volt jobb ellenfelénél. A mai összeállí­tásban Magyarországnak kétségen kí­vül legjobb egyéni játékosai szerepelnek. Négy egyesület legkiválóbbjait válogatta össze az a bizottság, mely múlt hétfőn alapos megvitatás és fontolgatás után az alábbi összeállí­tás mellett döntött. A védelem elsőrangú, jobb, mint a prágai volt; a csatársoron semmit sem változtattak s az a szép siker, melyet a kitűnő csatársor Prágában élért, a vasárnapi matchen is hasonlóval kecsegtet. Összjátékot, olyant, melyet együtt hosszú időn át gyakorolt, egységes csapat produkálni képes, nem várhatunk. De igenis remélhetjük, hogy az egyéni qualitás, mely az osztrák válogatottakat túlszárnyalja, győzelemhez segí­ti a magyar szí­neket. A két csapat összeállí­tása ez lesz:

Magyar csapat (piros dressz): Domonkos (MTK) — Manglitz (FTC), Molnár F. (UTE) — Gorszky (FTC), Bródy (FTC), Kisfaludy kapt. (BTC) — Sebestyén (MTK), Károly (MTK), Horváth (BTC), Molnár J. (UTE), Schlosser (FTC).
Osztrák csapat (fehér dressz): Prager (Kricketter) — Vladarr (Rapid), Hültl (Kricketter) — Mastalka (Sportverein.), Müller (Kricketter), Lenczevszky (Vienna) — Hussak (Kricketter), Dünman (Rapid), Polacek (Viktoria), Engel I.(Kricketter), Engel II. (Kricketter)

A match délután pontban 3 órakor kezdődik a millenáris-versenypályán. Biró : Fehéry Ákos (B. T C ) lesz. A vendégek tiszteletére vasárnap este 8 órakor bankettet tartanak a Párisi-szálló étkezőjében.

(Sport-Világ, 1906. november 4.)

1906. november 4., 15:00, Budapest, Millenáris, MLSZ Reprezantatí­v csapata — OeFV Reprezantatí­v csapata 3:1 (1:0)
vezette: Fehéry Ákos (magyar)
MLSZ Reprezantatí­v csapata: Domonkos (MTK.) — Molnár I. (UTE.), Manglitz (FTC.) — Kisfaludy (BTC.), Bródy (FTC.), Gorszky (FTC.) — Sebestyén (MTK.), Károly (MTK.), Horváth (BTC.), Molnár II. (UTE.), Schlosser (FTC.)
*OeFV Reprezantatí­v csapata: Prager (Cricketer) — Hüttl (Cricketer), Wladar (Rapid) — Lintsch (Vienna), Ad. Müller (Cricketer), Mastalka (W. Sp. V.) — Hussak (Cricketer), Dünnmann (Rapid), Pollatschek (Viktoria), K. Engl (Cricketer), E. Engl (Cricketer)
Gól: Molnár II. (26.), Schlosser (55.), Károly (64.) illetve Lintsch (75. – 11-esből)
Szövetségi kapitány: válogató bizottság

A magyar válogatott csapat fényes győzedelme a hét legfontosabb eseménye. Nemcsak a győzelem bí­r értékkel, hanem főként az a szép játék, melyet legjobb tizenegyünk bemutatott. Labdarugó sportunk erős fejlődéséről tett az tanúságot. A győzelem dicsőségéből a lelkesen játszó fiukon kí­vül meg kell adnunk a megillető részt a labdarugó szövetség vezetőségének is, mely újabban oly szép sikerrel vezeti kedvenc sportunkat.

Különösen igazat adnak pedig ezek a sikerek azoknak, akik a válogató-bizottság eszméjét megvalósitották. Bizonyos szabadabb szellem, a sablonok mellőzése nyilatkozik meg az összeállí­tásokban, amelyek ha itt-ott esetleg tévesek is, mégis jobbak, mint a régiek voltak.

Magyarország mostani győzelmével tehát helyreállt az egyensúly a mérkőzésekben. Győzött mindkét ország háromszor, egy mérkőzés pedig eldöntetlen volt. Gólarány 17:15 Ausztria javára. Ez a kimutatás azonban csak a mi sorozatunkban áll igy. Az Oe. FV. ezt a mérkőzést még csak hatodiknak tekinti. Az 1904. junius 2-án Budapesten kiví­vott 3:0 arányú győzelmünket ugyanis a jó szomszédok egyszerűen elfelejtik. Ezt a dolgot már egyszer szóvá tettük: most újból fölhí­vjuk rá a MLSz.-nek figyelmét. Mikor az Oe. F. Verband és az Oe. F. Union hosszas háborúság után egyesültek, az Oe. FV. a MLSz.-hez intézett átiratában kijelentette, hogy átveszi az Oe. FU. minden kötelezettségét. Mikor tehát az Union kérdéses vereségét (az előző mérkőzések ugyanis a régebbi és akkor egyedülálló Unionnal folytak) az Oe. F. Verband eltünteti, megszegte a MLSz.-el kötött megállapodását. Ez ellen saját érdekünkben kell tenni valamit. (…)

A VII. magyar-osztrák mérkőzés.
— 3:1 arányban győztünk! —

A magyar válogatott csapat prágai szép szereplése után feszült érdeklődéssel várták a sportkörök Ausztria és Magyarország csapatainak hetedik találkozását, ami a múlt vasárnap a millenáris pályán meg is történt. Győztünk. Győzelmünket reálisan, jól kiérdemeltük. Csapatunk jobb volt, mint Ausztriáé és erősebb, mint azt a 3:1 arány sejteti. És bár tagadhatatlan az, hogy az Oe. FV. nem küldte el hozzánk a legjobb XI-ét, hanem erejét megosztván, Berlin ellen is fölvette — és pedig szenzációs sikerrel [szerk: 8:1] — a harcot, mégis joggal hihetjük azt, hogy e mérkőzés megközelí­tő képét adta a két ország football-erőviszonyának. Minden túlzástól menten immár örömmel megállapí­thatjuk azt, hogy labdarugó sportunk a természetes fejlődés során már legalább is utolérte az osztrák labdarugó sportot. Jobb csapataink saját otthonukban verték sorra a bécsi legjobb csapatokat; válogatott csapatunk pedig itthon győzött fényesen. A győzelem értékét nem csökkenti az a néhány játékos, mely hiányzott az itt járt bécsi csapatból. De ha Bécs minden arra méltó emberét elküldte volna is, jobb csapatot nem állí­thatott volna ki, mint amilyen a cseh válogatott csapat volt Prágában, amelylyel eldöntetlenül játszottunk. A papí­rforma alapján tehát a másik bécsi csapat sem kerülte volna el sorsát ezúttal.

Maga a mérkőzés méltó volt a magyar labdarugó sport képviseletére. Szebb, élvezetesebb és tartalmasabb játékot, mint ez volt, már régóta láttunk. A magyar csapat olyan szép összjátékkal dolgozott, mintha már évek óta együtt játszott volna. Igen jó volt a magyar támadás, melyet főleg a három középső csatár és a fedezetsor végzett. Károly—Horváth—Molnár II. minden dicséretre méltók. Egymást mindenben megértve, gyorsan közelí­tették meg a kaput s az előtt habozás nélkül lőtek, amikor csak lehetett. Az eredményből az oroszlánrész mégis a fedezetsort illeti, melynél jobbat jelenleg csakugyan nem állí­thattunk ki. Védelmünknek nehéz dolga nem volt. A hátvédek a mezőnyben általában jók, a kapu előtt megbí­zhatatlanok voltak. Domonkos nem sokat dolgozhatott, de azt a keveset jól végezte. Aránylag leggyengébb volt még Molnár I. és Sebestyén, bár mindkettő teljes tudásával és lelkesen játszott. Az osztrák csapat jobb volt, mint papiroson látszik. Különösen a védelem elsőrangú volt. Prager a kapuban — miként a VI. magyar-osztrák matchen — bámulatos könnyedén és jól dolgozott. Meglepő jó volt a bécsi fedezetsor, különösen pedig Müller középfedezet. A papí­rforma szerint kiválónak látszott osztrák csatársor azonban a mi fedezetsorunkkal nem birt. Csak Hussak s a két Engl tudott néha-néha veszélyessé válni a magyar kapura. Általában a magyar csapat technika, gyorsaság és lövőképesség dolgában határozottan fölülmúlta ellenfelét.

A mérkőzés menezsirozása igen jó volt, ami Balogh Hugó szakértelmét dicséri.

Magyar csapat: Domonkos (MTK.) — Molnár I. (UTE.), Manglitz (FTC.) — Kisfaludy (BTC.), Bródy, Gorszky (FTC.) — Sebestyén, Károly (MTK.), Horváth (BTC.), Molnár II. (UTE.), Schlosser (FTC.).
Osztrák csapat: Prager (Cricketer) — Wladarz (Rapid), Hüttl (Cricketer) — Mastalka (Sportvereinigung), Müller (Cricketer), Lintschefsky (IVFC.) — Hussak (Cricketer), Dummann (Rapid), Pollacsek (Viktoria), Engl II., Engl I. (Crick.).

Borús, nedves, de enyhe idő virradt november 4-ére. A délelőtt esett eső a pályát föl áztatta és sí­kossá tette, de azért a reális munkát meg nem akadályozta. Ebéd után kissé kiderült, ami aztán hatalmas közönséget csalt ki a pályára, mely zugó tapssal üdvözli a pontosan megjelent csapatokat.

Az első tempók a magyaroké, kiknek kornere majdnem gólt eredményez. Nyomban visszaadja ezt Hussak, ki kornert ér el Manglitz oldalán. Ha Gorszky nem helyezkedett volna jól, gólt kaptak volna a magyarok; igy azonban Gorszky újabb korner árán kitöri a támadás méregfogát. Hanem erre aztán bele is fekszik a magyar támadás a munkába. A hatalmas iram elnyomja Bécset, mely kornert s számos veszélyes lövést véd. Alig jut egy percnyi pihenő a magyar csatársornak, mely a 26-ik percig lelkesen támad, mikor végre Horváth—Molnár II. révén elérik a vezető gólt a közönség óriási lelkesedése közben. — 1:0. — A bécsiek nem csüggednek; Hussak szépen lerohan, de Domonkos jól védi beadását. Manglitz faultja miatt nyert szabadrúgásból veszélyes kornerhoz jut Bécs. Aztán folytonos tacsolások közepette a magyar csatársor. Károly—Horváth szép lövése a kapufáról pattan le, Horváth gólját pedig offside miatt nem adja meg a biró. A bécsiek a magyar hátvédek hibájából kornerhez jutnak, amit azonban rosszul lőnek. A félidő végéig ezentúl a magyarok heves ostroma alatt áll a bécsi kapu, melyet azonban Prager nagy tudással és nagy szerencsével véd. Félidő 1:0 a magyarok javára.

A második félidőben a mieink lankadatlanul támadnak; a támadás hibája most már nagyon szembeötlő: a három középső csatár igen közel játszik egymáshoz s a szélsők teljesen el vannak szigetelve. Számos szép lövést véd Prager, mig a 8-ik percben elért kornerünket Sebestyén félrelövi. A 10-ik percben Schlosser szépen kapásból lövi a második magyar gólt. — 2:0. — A hátvédjeink azonban nagyon előre bocsátkoznak, ami veszélyes lerohanáshoz juttatja Englt, akit csak nagy nehezen tud Gorszky az utolsó pillanatban lekapcsolni. Ezután csatáraink 8 veszélyes lövést küldenek a bécsi kapura, amelyek közül nem egyet a kapufélfa véd ki. Védhetetlen azonban Károly—Molnár II. szép lerohanása után a 19-ik percben Károly szép gólja, — 3:0. — Ekkor már Horváth nem bí­rja az iramot s el-elmaradozásával gyengí­ti a támadást. Lassanként a többi csatár is lankad s most már többször átterelődik a játék a magyarok tér felére. A 24-ik percben kornert ér el az osztrák csapat, mely után a magyar fedezetsor szépen fölviszi a labdát, de a csatársorban nincs már elég erély a támadás befejezésére. A 30-ik percben Pollacsek veszélyesen lerohan, lő, Domonkos védi; ebben a pillanatban Molnár I. indokolatlanul levágja a bécsit, mert a biró a magyarok ellen 11-est í­tél, ami meghozza az egyetlen osztrák gólt. — 3:1. — Az osztrák csapat erre mintha uj erőre kapna és jól támad. Csak a félidő vége ismét a miénk. A 42-ik percben nem adja meg a biró Molnár II. gólját, mig a közönség körében az kelt visszatetszést, hogy Hussak durva támadását Domonkos ellen nem torolja meg szigorúan a biró. Az utolsó pillanatban kornert lőnek a mieink, de eredménytelenül. Biró: Fehéry Ákos (BTC.) volt.

Este a Páris szállodában az egyletek képviselői s a két csapat tagjainak jelenlétében a MLSz. lakomát rendezett, melyen Kárpáthy Béla alelnök üdvözölte a vendégeket és a két szövetség békéjére ürí­tette poharát, majd egy emlékzászlót adott át az Oe.FV. számára. (A zászló maga igen érdekes. Fehér selyem mezőben egy piros-fehér-zöld és egy piros-fehér festett zászlócska, összekötve a békülés jeléül nemzeti szinü szalaggal.) Az osztrákok nevében Hitzler felelt s megköszönte a szives fogadtatást. Stobbe F. a játékosokat éltette. Számos felköszöntő mellett sokáig maradtak együtt a footballisták.

(Nemzeti Sport, 1906. november 11.)

A VII-ik magyar-osztrák szövetségi mérkőzés.

Budapest, 1906. november 4.

Tizenkettedszer mérkőzött immár a múlt vasárnapon a magyar labdarugó szövetségi válogatott csapat. — (…) Ez évi április 1-én a cseh szövetség csapata ellen Budapesten 1:1, ugyancsak e szövetség ellen okt. 7-én Prágában 4:4 arányban eldöntetlenül játszik csapatunk, mig végre múlt vasárnapi matche az Oe. F. V. csapata ellen, újból meghozta — a fedezetsor kiválóan szerencsés összeállí­tása révén, — a jól megérdemelt győzelmet. (3:1).

Ha visszatekintünk e mérkőzésekre, örömmel láthatjuk belőlük football sportunk haladását. Az elmúlt évben ugyan némi visszaesést láthattunk, de különösen az idén, football sportunk ismét emelkedőben van, ami kiváltkép a M. L. Sz. üdvös sportrendszerének tudható be.

Tapasztaljuk, hogy a bajnoki mérkőzések komoly iskolájában felnevelkedett játékosok, milyen jól megállják helyöket a nemzetközi mérkőzésekben. Játékmodoruk, maguktartása, korrekt, mintaszerű, minek különben legjobb kifejezője ama körülmény, hogy a M. L. Sz. ezidén még egyetlen játékost sem volt kénytelen fegyelmi büntetéssel sújtani.

Rendkí­vül helyesen és sportszerűen cselekedett a M. L. Sz., amidőn e szövetségek közti mérkőzéseket rendszeresí­tette s hogy ezáltal lehetővé tette a nemzetek — minden idő szerinti — legjobb XI-ének találkozását. E mérkőzések arra vannak hivatva, hogy a nemzetek szövetségei között a barátságos érintkezést s a sportbarátságot kifejlesszék s állandósí­tsák. Az osztrák és cseh szövetség csapatok után, reméljük,, hogy rövid időn belül, a berlini szövetség csapatát is vendégül láthatjuk.

* * *

Másfél évi szünet után találkozott a múlt vasárnapon az Oe. F. V. és a M. L. Sz. representativ csapata. Bár a kedvezőtlen idő a közönség egy részét visszariasztotta a mérkőzés megtekintésétől, mégis nagyszámban töltötte meg a millenáris-pálya tribünjeit, hogy a szövetség legjobb játékosainak küzdelmében gyönyörködjenek. Az Oe. F. V. ugyanezen a napon a berlini reprezentatí­v csapat ellen is szerepeltette az egyik csapatát, de ez nem akadályozta meg abban, hogy Budapestre is, egy legalább is ugyanolyan képességű csapatot küldjön ki. Eredetileg a Berlin ellen szerepelt csapat volt kijelölve a M. L. Sz. elleni küldetésre, azonban időközben a két csapatot — valamely okból kifolyólag — felcserélték. A csapatot kisérő szövetségi kiküldött szerint, a nálunk szerepelt csapat is, legalább oly arányban győzött volna, mint az otthon maradt másik csapat.

A többnyire szálas alakokból álló osztrák legénység játéka elsőrangút mutatott. A két oldalszárny, Engl testvérek és Hussak sokszor igen veszélyes lerohanásokat intéztek a magyar kapu ellen, mig a mieink támadása sokszor tört meg a bécsiek kitünően helyezkedő védelmén. Különösen Hussak jobbszélső gyönyörű rushjei, Müller centerhalf s a védőjátékosok, de kiváltkép Práger a Kricketterek kitűnő kapuvédője bravúros játéka érdemel különös emlí­tést.

A magyar válogatott csapat, — a hátvédeket kivéve, — mindenben megfelelt a beléhelyezett bizalomnak. A csatársornak eléggé egyöntetű munkája, fedezetek lelkes, önfeláldozó játéka s remek labdaszedéseik, úgyszintén Domonkos szép védelme, — melyről újabb jót alig mondhatunk, — mindenben kielégí­tette a kritikus közönség kí­vánalmait. A két hátvéd meglehetős indiszpoziczioval küzdvén, nem sokat használt a csapatnak. Annál jobb volt a fedezetsor, mely nem annyira a csatársor támogatására, mint inkább önálló játékra törekedett. A hozzájuk jutott labdát, igen gyakran nem adják le a csatároknak, hanem alkalmas helyzetekből, egyenesen — a kapura lövik. — Kisfaludyt, Bródyt és Gorszkit, régen láttuk ily jó formában játszani. Schlosser igen tehetséges fiatal játékos. Horváth ismét igen szépen dolgozott. A bí­rói tisztet Fehéry Ákos (B. T. C.) töltötte be, valóban mintaszerűen.

A mérkőzés minden izében érdekes és izgalmas lefolyása a következő volt: A magyarok támadása nyitja meg a matchet. Bécs bal hátvédjének hibája folytán a mieink kornert adnak be, melyet Kisfaludy fejkickje csaknem góallá érvényesí­t. Majd Hussak lerohan s Manglitz hibájából kornert rúg, melyet Gorszky fejjel véd ki. Csakhamar a magyarok veszik át a támadást. Sebestyén a góalra lő, de a kapus szépen védi s a kiadott labdával a bécsiek csakhamar a magyar kapunál vannak Ez a lerohanásuk a két magyar hátvéd hibájából majdnem góalt eredményezett. Majd újból a bécsi kapu előtt folyik a játék, a lövések közvetlenül a kapu mellett mennek el, sőt egy a kapufáról pattan vissza. A 27-ik perczben egy szépen keresztülvitt támadásból kifolyólag Károly és Horvát közreműködésével Molnár II. a labdát a kapuba juttatja. Uj felállás után csakhamar Hussakhoz jut a labda, ki veszélyes lövést intéz a kapura. A bécsiek szabadrúgásból kornerhez jutnak, mely ismét veszélybe hozza a magyar kaput. Újból a mieink veszik át a támadást s Horvát majd Schlosser lövését, — bár ez utóbbit kornerre, — védi (34 p.). Engl rúgását Gorszky kornerre menti Sebestyén és Károly szép összjátéka után, ez utóbbi remek shootját Práger szépen védi. E félidőben még egy góalt adnak be a magyarok, melyet azonban off-side miatt a biró érvénytelení­t. Félidő: 1:0 a magyarok javára.

Szünet után a magyarok ismét fölénynyel játszanak Horváth lövéseit a kapus kivédi. A 8-ik perczben Bécs hibájából kornerhez jutnak a magyarok. A 9-ik perczben Sebestyéntől Horváthoz, innen Schlosserhez került a labda s ez utóbbi a goalba juttatja. Most Bécs jobb szélső csatára lerohan, mely Bécs javára kornert eredményez. Károlynak labdáját Práger kezéből kiejti, de újra elfogja, mielőtt még Molnár II a kapuba rúghatná. A játék 19-ik perczében Molnár II áttör a védelmen s a labdát Károlyhoz adja, ki megszerzi csapatának a harmadik goalt. A kimerült magyar csapat kapujához szorul, hol Manglitz újabb kornert vét. Molnár I a bécsiek centercsatárát legáncsolja, mire a biró 11-es rúgást í­tél (30 p.). melyet Lentschefszky védhetlenül lő a kapuba. A magyarok ezután újabb támadásba lépnek át, melynek egy góal az eredménye, de ezt a biró állí­tólagos szabálytalanság miatt meg nem adja. A játék vége előtt néhány perczczel Hussak faultja folytán szabadrúgáshoz, majd kornerhez jutnak, de újabb eredményt nem érnek el. Félidő tehát: 2:1 a magyarok javára. Végső eredmény: 3:1 a M. L. Sz. válogatott csapata javára.

(Osztrovszky József. Sport-Világ, 1906. november 11.)

Hajós Alfréd a M. L. Sz. szövetségi kapitánya nagy elfoglaltsága miatt tisztségéről lemondott. Mindenki sajnálattal látja Hajós lemondását, aki kitünően vezette s szakszerű tanácsokkal látta el a gondjaira bí­zott szövetségi csapatokat. Az ő vezetése alatt a M. L. Sz. reprezentatí­v csapatai két eldöntetlen eredményt s egy győzelmet ví­vtak ki, amiben Hajósnak is nagy része van. Lemondó levelében maga helyet Stobbe Ferenczet ajánlja, ki mint a magyar labdarugósport egyik megalapí­tója, önzetlen lelkesedésénél s szakértelménél fogva legalkalmasabb erre a fontos tisztségre.

(Sport-Világ, 1906. november 18.)

Hajós Alfréd, a MLSz. szövetségi kapitánya ezen tisztségéről lemondott. Hajós igen jól töltötte be e tisztét s a reprezentatí­v csapat legutóbbi sikerei az ő nevéhez fűződnek. Remélhetőleg a MASz. meg fogja találni azt az embert, aki méltán pótolni lesz képes Hajós nagy és szakértő munkásságát

(Nemzeti Sport, 1906. november 25.)

*Illustriertes (Österreichisches) Sportblatt, 1913. április 26.