1908.IV.5. Magyarország – Csehország 5:2

Az V-ik magyar—cseh mérkőzés.

— A magyar válogatott csapat 5:2 arányu, szenzációs győzelme a cseh válogatott csapat felett. —

A cseh—magyar reprezentatí­v mérkőzésen a MLSz válogató bizottságának, tegnap éjjel hozott határozatából a magyar válogatott csapat a következő összeállí­tásban fog játszani: Gilly (33 FC) — Rumbold (FTC), Csüdör (MTK) — Gorszky (FTC), Bródy (FTC), Ficzere (BTC) — Borbás (MAC), Vangel (MAC), Korody (FTC), Károly (MTK), Sebestyén (MTK). Tartalékok: Kapus Baumler (FővTC); hátvéd Müller (BAK); fedezetek Szednicsek (Törekv.) Medgyessy (MAC); csatárok Grosz (BAK), Weisz (FTC), Schlosser (FTC).

(Sport-Világ, 1908. március 23.)

A hét legnagyobb eseménye a vasárnapi magyar—cseh válogatott XI. mérkőzése lesz Budapesten. E bekövetkezendő mérkőzés fontosságát nemcsak a szokásos nemzetközi jelleg s az országok footballsportjának erőpróbája adja meg, hanem az a tény, hogy most végre egy olyan válogatott csapatot látunk vendégül Budapesten, amely tényleg a cseh labdarugósportot képviseli. A Slavia végre felhagyott azzal az önző sportpolitikával, amely folyton csak az önhasznot célozta s most a cseh válogatóbizottság meghí­vásának eleget téve, hét emberével erősiti Csehország footballsportjának reprezentálásra hivatott csapatot. A cseh csapat játékereje igen nagy s méltó ellenfele lesz a magyarnak. Bizalommal vagyunk azonban eltelve azok iránt, akiket az a dicsőség ért, hogy mint a legjobbak hazájuk sporthirnevét fentartsák és öregbí­tsék. Hisszük, hogy mindegyiküket áthatja az a tudat, hogy egy footballjátékost nagyobb elismerés és megtiszteltetés, nagyobb dicsőség és megbecsültetés nem érhet, mint mikor nemzetük cimeres dresszében állhatnak ki a porondra. A footballsportnál a győzelem nem mindig jelenti az erőt, az néha Fortuna istenaszszony kegyes közbelépésének eredménye is lehet. Bármilyen legyen is az eredmény, mi meg leszünk elégedve, ha azt mondhatjuk, hogy a magyar XI. teljesí­tette kötelességét.

A két csapat végleges összeállí­tása a következő:

Cseh csapat: Richter (Smichov)—Müller (Smichov), Vessely (Slavia)—Irkovszky (Slavia), Kotonc (Slavia), Benda (Slavia)—Rozmaizl (Sl.) Karlik (Sparta), Maly (Sl.), Kosek (Sl.), Kundert (Vinohr).

Magyar csapat: Borbás (MAC.), Vangel (MAC.), Korody (FTC.), Károly (MTK.), Sebestyén (MTK.)—Gorszky (FTC.), Brody (FTC.), Ficere (BTC.)—Csüdör (MTK.), Rumbold (FTC.)—Gilly (33FC.).

Biró: Wilhelm Holley. (Oest. Fussball Verband.)
Határbirák: Bakó Gyula, Vadász Dezső.

*

A régi szokáshoz hiven, április hó 5-kén, a szövetségi vasárnapon, csak egyetlen mérkőzés lesz: a cseh-magyar válogatottak küzdelme. A mérkőzés, mely iránt országszerte nagy érdeklődés nyilvánul, pont 4 órakor kezdődik a millenáris pályán.

Előzőleg, mint eddig is a szövetségi mérkőzések alkalmával az I. osztályú egyletek második és a II. osztályú egyletek első csapataiból válogatott csapatok játszanak a következő összeállí­tásban:

I. osztály. Bihary (BTC.) — Geiser (Typ.), Makó (MAC.)—Mattesz (UTE.), Szalai (BAK.), Simon (BTC.)—Szinay (UTE.), Tokárszky (FTC.)/Gerstl (FTC.), Kertész (MTK.), Kucsera (FTC.), Murinyi (MTK.). Tartalékosok: Pártos (BAK.), Levák (BTC), Ónody (MAC.), Konrád (Typ.), Knapp (MTK.), Tóth (BTC.), Farkas (MTK.).
II. osztály: Tanyai (NSC.)—Biró (33 FC.), Feldmann (NSC.)—Hirsch (33 FC.), Szalay (Kőb. TE.), Sporkó (TLE.)—Forstinger (33 FC.), Vanicsek (33 FC.), Glotzbach (URAK.), Burghardt (URAK.), Tóth (NSC.). Tartalékok: Singer (KAOE.), Palócz (NSC.), Lassingleitner (NSC.), Rzherák (NSC.), Wohlrab (TLE.) Rauch (TLE.).

A kijelölt játékosok csütörtökön délután a reprezentatí­v csapat tréningje után szintén tréninget tartanak, melyen minden játékos megjelenni tartozik. A tréninget Stobbe Ferencz szövetségi kapitány vezeti.

(Nemzeti Sport, 1908. április 4. & Sport-Világ, 1908. március 30.)

1908. április 5., 16:00, Budapest, Millenáris, Magyar válogatott csapat — Cseh válogatott csapat 5:2 (1:0)
vezette: Wilhelm Holley (osztrák-angol)
nézőszám: 10 000
Magyar válogatott: Gilly (33FC.) — Rumbold (FTC.), Csüdör (MTK.) — Ficzere (BTC.), Bródy (FTC.), Gorszky (FTC.) —  Sebestyén (MTK.), Károly (MTK.), Kórody (FTC.), Schlosser (FTC.), Borbás (MAC.).
Cseh válogatott: Lawrence (Sparta) — Benda (Slavia), Vesely (Slavia) — Irkovsky (Slavia), Kotouc (Slavia), Kovarovic (Smichov) — Karlik (Sparta), Bielka (Slavia), Maly (Slavia), Kosek (Slavia), Pleban (Sparta)
Gól: Schlosser (20., 73.), Károly (79., 85. – 11-esből, 86.) illetve Bielka (55.), Maly vagy Bielka (77.)
A válogató bizottság összetétele: Iszer Károly, Lőwenrosen Károly, Steiner Hugó, Yolland Artúr és Stobbe Ferenc szövetségi kapitány.

Az V-ik magyar—cseh mérkőzés.

— A magyar válogatott csapat 5:2 arányu, szenzációs győzelme a cseh válogatott csapat felett. —

Amint hí­re ment annak, hogy Cesky Svaz Footballovy végre egy olyan csapatot küld le, mely igazi képviselője lesz a cseh labdarugó sportnak, aminek következtében az V-ik Budapesten lejátszandó magyar—cseh mérkőzés eredménye egyszersmind hű tolmácsolója és kifejezője lesz a két ország football-sportjának ní­vó diferenciáját illetőleg, az V-ik nemzetközi mérkőzés egyszerre az egyetemes érdeklődés középpontja lett. És ez az érdeklődés arányaiban méreteiben messze felülmúlt, minden előzőt. Faji sovinizmusnak is nagy része van benne, mely a legnemesebb téren nyilvánul meg. A laikus sportközönség ezer és ezernyi tömege az efajta mérkőzést a nemzeti becsület, a faji erő kérdésének tekinti. A győzelemnek itt messze kiható következményei vannak Felébreszti az indiferens emberek figyelmét, majd érdeklődését, s ha egyszer kiesábitotta a nemzetek küzdelmének megtekintésére, a football-sport hí­veinek száma ismét növekedik egygyel.

A mérkőzés minden tekintetben kifogástalanul volt előkészitve, s részleteiben keresztülvive, amiért annak rendezőit, a szövetség népszerű elnökét Kárpiti Bélát, Steiner Hugó alelnököt, de különösen Malecki Román főtitkárt és Stobbe Ferenc szövetségi kapitányt, kik a munka legjavát végezték, illeti osztatlan elismerés.

Külsőségek. A mérkőzés napjának délutánján az időjárás kissé borongósra fordult, de azért biztató maradt. Már kora délután megindult a népvándorlás a Millenáris-pálya felé, s a Tököly-ut lakói bizonyára azt hitték, hogy Lovar-egylet rendez rendkí­vüli métinget a budapesti gyepen. Most az egyszer azonban az emberáradat nem fordult be a fehérre meszelt rácsos kapun, hanem tovább hömpölygött, hogy az embersportok tiszta oltárain hozzon áldozatot. A mérkőzés 4 órára volt hirdetve, de 3 órára már a tribünök a később jövők számára vigasztalan képet nyújtottak. Hiába próbálta egymásután megostromolni a lépcsőket, a helyeiket féltők, a villanyos kalauzok ridegségével zúgták a szerencsétlen konkurens felé: „megtelt”. A nép azonban csak szakadatlanul hömpölygött s bekövekezett az, a mi football-sportunkban egy ujabb határállomást jelent, hogy a Millenáris-pályán a rendőrség közbelépésére a jegyek eladását beszüntették. Az a szerencsés halandó, ki a mérkőzés megkezdése előtt abban a helyzetben volt, hogy a salakplyáról szabadon körül tekinthetett, csodás látványban gyönyörködhetett. A két tribün egy tompa sötét foltot képezett. A kerí­tések mögött hármas négyes sorokban volt ember-ember hátán. A kerékpár pályát a két kapuig körí­vben foglalta el az emberfolyam, mig az olcsó helyek óriási közönsége félkör alakban határolta körül a pályát. Valami csodás, tompa zúgás és moraj töltötte el a levegőt, melyet időnkint a türelmetlenek által rendezett tapsverseny tarkí­tott, illetve erősitett. Egyszerre pillanatnyi csend, majd erős taps és éljenzés zúgott a levegőbe. A cseh csapat jött ki a pályákra. A szimpatikus fogadtatás láthatólag jól esett nekik. Óriási, szűnni nem akaró üdvrivalgás fogadta a magyar csapatot. A játékosok arcára valami, szürke komorság ül s se jobbra, se balra nem nézve, lépnek ki a pályára, hol már Holley, a bécsi biró elhelyezkedett. A csapatok felállanak, a magyarok a szél ellen fognak játszani. Halálos csend mellett, élesen szól a biró sí­pja és megkezdődik

A játék.

Egy-két passz a középen s a labda éles szög alatt vándorol ki Borbáshoz, ki mint a szélvész száguld le a cseh kapu felé, a publikum őrjöngő biztatása mellett. Ez volt a kezdet. A játék maga egész folyamata alatt páratlan magas nivón mozgott, s oly izgalmas volt, hogy még a legerősebb idegzetü embereket is megviselte. A két egyenlő erejű csapat pillanatnyi nyugalmat sem hagyott egymásnak, s oly gyilkos tempóban folyt, hullámzott fel és alá a játék, amilyenre csak akkor képesek a játékosok, mikor érzik, hogy egy nemzet bizalma van beléjük helyezve. A mérkőzés a hátvédek klasszis differenciáján dőlt el. A csatársorok egyforma erősek voltak, de a magyar hátvéd pár megfelelt a kontinentális hí­rű cseh csatársornak, mig a cseh védelem nem tudta ellensúlyozni a magyar támadást, s itt fekszik a három gólban nyilvánuló különbség. A halfsorok egyforma erősek voltak. A magyaroknál Gorszky kissé gyengén játszott, de ezt ellensúlyozta az a körülmény, hogy Irkovszky, Borbás állandó lefogására volt kivezényelve, ami nagy taktikai hibának bizonyult, mert azt ugyan elérték vele, hogy Borbás néha 10 percig sem tudott labdához jutni, de viszont a magyar balösszekötő majdnem állandóan szabadon volt hagyva s a legveszélyesebb támadások épen ezért itt mentek le. A csatársorok az adogatás és kombinációk tekintetében egyforma erősek voltak, s a kifogástalan csatárösszjáték emelte annyira a játék szépségét. A magyar csatároknál ez mos először nyilvánult meg, s főleg az egymásba helyezett feltétlen bizalom, mig a cseheknél négyen a Slaviából valók lévén, az öszjátékot az összeszokottság magyarázza. A játék külső képe inkább a magyaroknak kedvezett de állandó fölényről egyik csapatnál sem lehet szó. A cseh csatáról nagyon ritkán kerültek a magyar kapu közelébe, s akkor sem igen voltak igazán veszélyes helyzetek s csak egyszer történt meg, hogy Bielka 6 m.-ről, mikor kapásból volt kénytelen lőni egy nehéz labdát, a kapu mellé lőtt. A magyar csatárok azonban gyakrabban idéztek elő veszélyes kavarodásokat s egy pár kivételével ki is használták azokat. A magyarok első szerzett gólja után, bár ismételni kell, hogy lényeges felsőbbség egyik oldalon sem nyilvánult meg, csak az első kiegyenlités utáni néhány perc volt olyan, amely magyar csapat győzelmét kétségessé tette. A második kiegyenlités után a magyarok hamar megszerzik a vezetést s azontul a győzelem mar biztosnak látszott.

A magyar játékosok. A magyar válogatottak mind megfeleltek a beléjük helyezett bizalomnak, s eleitől végig ritka állóképességgel dolgoztak. Egyedül Gorszky tört le a mérkőzés folyamán, mikor sérült lábába egy ujabb rúgást kapott. A támadósorban Koródy vált ki s bár ő maga nem lőtt gólt, az esett gólok mind az ő közbenjöttével és előkészitéséből születtek. Nálánal jobb magyar centercsatár még nem volt. Borbás csak bravúr dolgokat tudott csinálni, mert a vele egyenlő gyorsaságú kirendeltség egy pillanatra sem mozdult el tőle s hogy mégis sikerült időnként kitörnie, az a saját egyéni nagy klasszisának volt köszönhető. Schlosser inkább a kapu előtt volt igen jó. Az adott nehéz helyzetben nem tudott Borbásnak elég alkalmat kidolgozni. Károly és Sebestyén főleg a második félidőben nyújtottak elismerésre méltó játékot. A fedezetsor legjobb embere Ficere volt ki minden várakozáson felül kiválóan játszott. Bródynak nehéz helyzete volt Kotouc-al szemben és a három cseh közép-csatár a cseh csapat legerősebb része volt. Rumbold és Csüdör játéka kritika tárgyát nem képezheti, mert a mi viszonyainkhoz mérten tökéleteset nyújtottak. Gilly a kapuban nem ütötte meg a csapat nivóját s az első gólhoz igen sok köze van.

A cseh játékosok. A csapat lelke Kotouc, centerfedezet volt, ki önfeláldozó lelkesedéssel támogatta, hol a csatársort, hol a védelmet. Mindig a helyén volt. A három Slavia csatár belső játéka mesteri volt, de a legjobban mégis Bielka játszott s a veszélyes támadások mind az ő oldalán mentek le. Maly a centerben, tekintve, hogy a Sláviában majdnem mindig balszélsőt, vagy pedig Kosek helyett balösszekötőt játszik, elég jó volt s különösen a szélire adott labdái feltűnő szépek voltak. Kovaroriv szépen játszott s sokáig jól tartotta sakkban a magyar jobb szárnyat. Később nem bí­rta a tempót és vissza esett. Irkovszky, mint a leggyorsabb cseh fedezet, egyenesen Borbás tiszteletére volt beállitva és e kötelességét jól teljesí­tette. Bonda és Vessely aránylag gyengén játszottak. mí­g Lawrence játéka kifogástalan volt.

A két csapat következőképpen állott fel:

Magyar csapat: Gilly (33FC.) — Rumbold (FTC.), Csüdör (MTK.) — Ficzere (BTC.), Bródy (FTC.), Gorszky (FTC.) —  Sebestyén, Károly (MTK.), Kórody, Schlosser (FTC.), Borbás (MAC.).
Cseh csapat: Lawrence (Sparta) — Benda, Vesely — Irkovsky, Kotouc (Slavia), Kovarovic (Smichov) — Karlik (Sparta), Bielka, Maly, Kosek (Slavia), Plebán (Sparta).

A játék a magyarok támadásával kezdődik, de Borbás offside állása miatt megakad. Sebestyén jól irányí­tott centerét Schlosser a háló fölé fejeli. A magyarok kornert érnek el, de Bródy szerencsés helyzetből biztosnak látszó gólt hibáz. A csehek szép támadásokkal viszonozzák a mieink rohamait s bár a magyar védelem az első percekben kisebb taktikai hibát követ el mindamellett a magyar kapu nem kerül komolyabb veszélybe. A 20-ik percben Sebestyén, illetve Kórody remek leadásából Schlosser 25 méterről védhetetlen gólt lő. A magyarok továbbra is támadnak, Schlosser Borbás középre adott labdáját a cseh háló mellé lövi. A csehek Kosek és Bielka révén erősen támadnak, azonban a magyar védelem mindent elkövet, hogy a csehek eredményt elérni ne tudjanak. A félidő végén ismét a magyar csapat támad s kornerével végződik a félidő. Félidő 1:0.

A második félidő a magyarok támadásával indul meg, de Borbás nehéz helyzetből lőtt labdája a gólfa éléről a játéktérről kipattan. Most Bielka fut le, de Kosek nem birja továbbí­tani centerét. Ficzere megsérül s 15 percig a magyar csapat 10 emberrel kénytelen játszani. Erre a csehek erősen támadnak. Bielka második lövése eredményt hoz, 18 méterről éles lövéssel jobbra helyezve kiegyenlí­t. Borbás lefutja a cseh védelmet, de lövése hajszálnyira a kapufa mellett hagyja el a mezőnyt. A játék változatossá válik, miközben ugy a magyar, mint a cseh kapu jut komolyabb veszélybe. A vezetést ismét a magyarok érik el a 28-ik percben Schlosser révén. Pár perc múlva azonban a cseheknek sikerül kiegyenlí­teni. Egy középre adott labda elhárí­tása közben a magyar védelem pillanatra tétováz s Maly 4 méterről gólt lő 2:2. A vezetést egy perc múlva a magyarok ismét magukhoz ragadják Ficzere szabadrúgását a kapus hibásan védi, mire Károly gólt csinál. Károlyt Benda a büntető területen elgáncsolja a 11-ből s a magyar jobbösszekötő gólt lő 4:2. Evvel a mérkőzés sorsa végleg eldőlt. A magyarok továbbra is lelkesen támadnak s a 42-ik percben a három belső csatár remek kombinációja után Károly az 5-ik gólt lövi a csehek hálójába.

Ezt megelőzőleg a II. osztályú csapatok válogatottjai az elsőosztályuak II-ik csapataiból összeállí­tott válogatott 11-e ellen mérkőzött. Az eredmény 1:0 a II. osztályuak javára.

(Nemzeti Sport, 1908. április 11.)

A magyar válogatott csapat győz a csehek ellen 5:2.

Már a kora délutáni órákban nagy néptömeg lepte el a millenáris pálya hatalmas tribünjeit. De nemcsak a tribünök hanem a tribünök előtti kerékpárpálya és az állóhelyeknél a tenniszpálya felé eső rész is valósággal feketéllett az emberektől.

Az a nagy propaganda, melyet a MLSz főtitkára e mérkőzés érdekében már hetek óta kifejtett megteremtte gyümölcsét. A szép tavaszi délutánon mintegy 10.000 főnyi — a millenáris pályán eddig még soha sem látott tömeg közönség, melynek soraiban az arisztokraczia számos tagját is láttuk, gyönyörködött a válogatottak valóban magas ní­vójú, élvezetes vetélkedésében.

Hogy mennyire népszerű és kedvelt e sportág nálunk, misem bizonyí­tja jobban, mint az, hogy a mérkőzésen a társadalom minden rétege, fiatalja, öregje képviselve volt.

A kultuszminiszter is elküldte képviseletében Gotthard Zsigmond dr. min. oszt. tanácsost, kit a többi előkelőségekkel együtt Kárpáti Béla szöv. elnök és Malecki Román főtitkár a MLSz tisztikara élén fogadtak.

Nagy izgalommal várta a közönség a csapatok megjelenését, s megindultak a találgatások. Voltak, kik a magyar a csapat fölényes győzelmét, mások — s talán a legtöbben, tekintve a cseh csapat kitűnő összeállí­tását — a magyarok vereségét tippelték. Ott sürgött forgott a pályán Stobhe Ferencz a MLSz agilis kapitánya, ki az utolsó tanácsokkal, utasí­tásokkal látta el s buzdí­totta a csapat tagjait.

Mielőtt azonban a nemzetközi mérkőzés megkezdődött volna, a jövendő football-generáczió az első osztályú második csapatok és a másodosztályú első csapatok szintén igen érdekes matche folyt le. Feszült várakozás közepette adta meg végre Holley, a kitűnő bécsi biró a jelet a mérkőzés megkezdésére.

Nagy tapsvihar fogadta a prágai vendégcsapatot, nem különben a magyar válogatottak szimpatikus legénységét. A cseh csapat zömét a Slavia hí­rneves csapatának tagjai alkották, megerősí­tve a Sparta és Smichov néhány emberével.

A félelmetes góllövő Kossek, azután Maly, Bielka, a Slavia e nagyhí­rű játékosai, a briliáns játéku Kotouc, ki egy csapásra megnyerte a közönség szimpátiáját, a két kitűnő hátvéd: Wesely és Benda, valamint a kitünően védő Lawrence a kapus, voltak a prágaiak válogatott csapatának kiválóbb tagjai.

Igen gyorsak. Labdaátadásaik feltétlen biztosak. Jól helyezkednek és kitünően lőnek a kapura. Hogy mind e tulajdonságaik daczára a magyar csapat ellen sikerrel nem tudtak szerepelni, ez csak a mieink érdeme. Ily kitűnő összeállí­tású csapatot, szépen összejátszó csatárokat, kitűnő védelmet válogatott csapatoknál ritkán, sőt talán nem is láttunk.

Egyforma jó volt a magyar csapat minden embere, midőn egyet-kettőt még is külön felemlí­tünk, csak a közönség általános véleményét tolmácsoljuk. Általában Ficzerét, a BTC kitűnő fedezetét tartották a csapat legjobb tagjának. Agilis játékával, kitűnő labdaszedésével minduntalan tapsra ragadta a közönséget. A csatárok legjobb embere Schlosser (FTC) volt. Bámulatosan éles lövéseivel, igen sokszor veszélyeztette a prágaiak kitünően védelmezett kapuját. A csapat többi tagjai is oly lelkesedéssel és oly kitünően játszottak, hogy az elért fényes eredmény az ő kiváló játékuk után csak természetesnek látszik. Az a magas nivoju játék, melynek a mérkőzésen tanúi voltunk, bizonyára csak újabb hí­veket fog szerezni ennek a sportnak. Mert ez a játék minden szépségeit kitüntető mérkőzés, még a football-sport ellenségeit is meggyőzhette állí­tásaik tarthatatlanságáról.

A mérkőzést vezető biró Holley T. (OeFV) szigorú pártatlanságával, valóban mintaszerűen bí­ráskodott. Vele mindkét fél és a közönség is nagyon meg volt elégedve.

Az érdekes és mindvégig izgalmas mérkőzés lefolyása a következő volt: A cseheké a helyválasztás joga A magyarok kerülnek szél ellen. Sebestyén szép beadását Schlosser a kapu fölé fejeli (5 p.). A csehek támadása eredményt nem hoz. Borbás lefutása a 15. p.-ben kornert eredményez. Csakhamar ismét a magyarok kerülnek fölénybe s igen erős és izgalmas támadást intéznek a cseh kapu ellen és Schlosser a 19. perczben el is éri a magyarok első gólját. Újra kezdés után a magyar csapat lép offenzivába. A csehek büntető rúgáshoz jutnák, de ezt sem tudják kihasználni, Bielka beadását Maly elhibázza. A 26. percz ismét kornert hoz a magyarok javára. A csehek is jutnak büntetőhöz. Kornerük (30. p.) szintén eredménytelen. A magyar mezőny kissé széthúzódik. Majd tovább támad, a csehek azonban erélyesen védekeznek. Borbást erősen lefogják. A félidő a magyarok támadásával végződik. A közönség éljenzése és tapsai között hagyják el a pályát a csapatok. Félidő: 1:0.

A II-ik félidő a csehek támadásával kezdődik. Rögtön a magyar kapu előtt vannak. A hátvédek az utolsó pillanatban mentenek. Borbás sikertelen lerohanása után ismét a cseheknél a labda. Az állandó cseh támadás eredménye a 10. perczben Bielka gyönyörűen kidolgozott gólja. Újrakezdés után változatosan folyik a játék, hátvédtől-hátvédig mozog a labda. A magyarok támadását legtöbbször Korody dolgozza ki, igy a 28. perczben is az ő átadásából rúgja be Schlosser a magyarok második gólját. Az eredménytől feltüzelt csehek heves támadást indí­tanak, s egy mesés lerohanás eredményeként Bielka ismét kiegyenlí­t. (32. p.). Ettől kezdve a magyarok fölényé állandó lesz. A 34. perczben a csehek durva faultja következtében adott büntető rúgást Károly a kapuba helyezi. A 40. perczben Károlyt a heves rush közben a kapu előtt elfaultolják, a megí­télt 11-est ugyancsak Károly biztosan góllá értékesiti. A 41-ik perczben Sebestyén beadásából megint Károly lövi az 5. és utolsó gólt. A csehek támadásával végződik a mérkőzés.

A cseh csapat összeállí­tása: Lavrence (Sparta), Benda (Slavia), Veszely (Slavia), Jirkovski (Slavia), Kotouc (Slavia), Kowrovic (Smihov), Bielka (Slavia), Karlik (Sparta), Maly (Slavia), Kossek (Slavia), Pleban (Sparta).

A gyönyörű matchet Holley (OEFV) kitünően vezette.

A játék mindvégig fair volt és a közönség valósággal élvezhette a footballsportot.

II. osztályú I-ső csapatok válogatottai—I. osztályú 2-ik csapatok válogatottai: 1:0. Félidő: 0:0. Hí­ven a régi szokáshoz, a nemzetközi válogatottak mérkőzése előtt mérte össze erejét e két válogatott csapat legénysége. Időszüke miatt csak kétszer 35 perczes félidőkben. Mindkét csapatnál a védelem elég jól működött, főleg a II. osztályuaknál. Egyébként a II osztályúak, bár teljesen szokatlan pályán, nagyobb technikát árultak el.

A játék befolyása a következő: II. osztály erős szél ellen kezd. Rögtön térfelébe helyezkedik a játék. Fejvesztve hullámzik a játék s a 8. p.-ben Tanyai már védeni kénytelen. A 12. p.-ben lövés lövést ér a II. osztályúak kapuja előtt, de eredménytelenül. Ettől kezdve jobbára a kékek támadnak, csatáraik azonban, főképen a czenter önző játéka folytán teljesen tehetetlen. 32. p.-ben Wanicsek gyönyörű lerohanását is ugyanazon hiba teszi hatástalanná Félidő: 0:0.

A II. félidő 8. p.-ben korner esik a II-od osztály javára. Lövés közben Burghardot gáncsolják. A megí­télt tizenenegyest ugyanő a kapufának rúgja. A 12. percztől az I-ső osztály térfelében mozog a küzdelem. Lövést lövés követ, de Bihari jól véd. A kékeknél Szalay szépen osztja a labdákat. 25. p.-ben Burghard a kapufára lő, nagy küzdelem fejlődik ki a labda körül, a rumliból Szalay gyönyörű emelt lövéssel megszerzi csapatának a győzelmet jelentő gólt. Ezután a játék jobbára a teljesen visszaesett fehérek térfelében folyik. Biró: Horváth Ferencz (FTC) volt.

(Sport-Világ, 1908. április 6.)