1911.XI.26. FTC – MTK 0:0

I. osztályú bajnokság. (Üllői-ut.) FTK—MTK délután 2 órakor. Biró: Ujvári (BTK.)
(Üllői-ut.) FTK II—MTK II. délelőtt 10 órakor. Biró: Ujváry (BTK).

(Pesti Napló, 1911. november 26.)

1911. november 26., 14:00, Üllői út, FTC – MTK 0:0
vezette: Újváry Ödön (BTC)
nézőszám: 14 000
FTC: Ungár () — Rumbold (iparművész), Manglitz (térképrajzoló) — Blum (), Bródy (gázgyári tisztviselő), Payer (katona) — Koródy (MÁV-tisztviselő), Weisz F. (gyógyszerész), Pataky (statisztikai hivatali tisztviselő), Schlosser (Fővárosi Ví­zművek igazgatóságának hivatalnoka), Borbás dr. (tiszti ügyész)
MTK: Domonkos (Munkás Biztosí­tó pénztári tisztviselő) — Csüdör (póstatisztviselő), Révész (magánhivatalnok) — Biró (műegyetemi hallgató), *Kürschner (fényképész), Kertész III. (kereskedelmi alkalmazott) — Sebestyén (magánhivatalnok), Kertész II. (kereskedelmi alkalmazott), Lane (magánhivatalnok), Kertész I. (fényképész), Szántó (gyógyszerész)
Zárójelben a játékosok foglalkozását tüntettük fel a Sporthí­rlap adatai alapján.

Igazi footballnap volt vasárnap. A téliesbe átmenő, de napsugaras. Ehez képest az egyes mérkőzéseket a normálisnál jóval nagyobb tömeg kereste fel, sőt a FTK—MTK bajnoki küzdelem uj rekordszámot jelent.

I. osztályú bajnokság. FTK.—MTK. 0:0. Tí­zezer főnél jóval többen voltak kint az Üllői-uti pályán, mikor a mérkőzés megkezdődött. A sorsolást a MTK nyeri meg s igy a FTK. kapja szemben a napot. Kezdés után a Testgyakorlók jutnak először szóhoz. Szántó révén a FTK. kapu elé kerülnek, a beadott labdát azonban Lane rossz helyzetből messzire lövi a kaputól. A FTK. szabadrúgáshoz jut, amelyet Payer rug és Weisz vesz át, lövése azonban magas. A játék a FTK. térfelébe terelődik át. Sebestyén egy í­zben centerezni akar, de a labda a ráfutó Payerről kornerre pattan (9. perc), amelyet azonban Rumbold kifejel. Borbás-Schlosser révén a zöld-fehérek lerohannak. A labda Schlosserhez jut, akit Révész és Csüdör egyszerre támadnak meg. Schlosser azonban kicsúszik és 20 méterről szédületes erővel csavarja a goal felé a labdát. Domonkos mesésen véd, de az erős labdát kornerre ejti (16. perc). A játék teljesen egyenlő állású. Állandóan fel és alá hullámzik. Hol az egyik, hol a másik fél csatársora van a kapu előtt, de veszélyes helyzetek nem alakulnak ki. A csatárok nem tudnak megbirkózni a keményen és nagy biztonsággal dolgozó védelemmel. Lassankint azonban a FTK. kezd túlsúlyba jönni s a 27. percben Weisz kitűnő helyzetből, jól irányzott labdát küld a MTK. kapu felé. Domonkos a már biztosnak látszó goalt hosszú elvetéssel az utolsó pillanatban védi. A 29-ik percben újra veszélyben van a kék-fehérek kapuja. Weisz erős lövését Domonkos fogja, a rárohanó Schlosser azonban labdástól együtt a kapuba nyomja. Domonkos kiejti kezéből a labdát, Schlosser pedig beguritja. A bí­ró azonban ezt a feltétlenül szabályos goalt nem adja meg. A MTK. kiszabadul s 3—4 percig támad. Manglitz egy üres labdát kornerre rúg, amelyet azonban a szélső roszszul ad be s a Rumbold által tisztí­tott labdával a FTK. csatársor rohan le. Blum szabadon hagyja a MTK. baloldalát, mire Kertész II.—Szántó révén a MTK. ismét a FTK. goal elé jut. A támadást Szántó helyezett lapos, de gyenge lövése fejezi be, melyet Ungár biztosan véd (37. perc). Pár perccel később Kertész II. jut kitűnő helyzethez, de lövése magas és a kapufa felső élét súrolva, a goal mögé jut.

A második félidő elején a FTK. vehemensén támad, kritikus helyzet azonban csak a 6. percben adódik, amikor Schlosser egy kavarodásból Domonkos kezébe lövi a labdát. Kezd a játék kissé eldurvulni, a bí­ró energikus rendelkezései azonban lassankint visszatereli a helyes mederbe. A játék ismét egyforma erőt mutat. Hol az egyik, hol a másik támad s egy pár veszélytelen lövés is esik. Borbás lerohanása fényes helyzethez juttatja a FTK.-t, hátraadott labdáját azonban Schlosser késve veszi át s igy a teljesen tiszta helyzetet Csüdör lecsapása veszélytelené teszi. Közvetlenül erre, a MTK. jut a FTK. goalja elé. Sebestyén és Kertész II. által kidolgozott labdát, azonban először Manglitz, majd Rumbold hibázza el, úgy hogy Szántó teljesen szabadon állva, a kapu előtt 10 méterrel kapja a labdát, amelyet azonban 1 méterrel lő a kapu fölé. A legtisztább goalhelyzet veszett el. A játék vége felé egyforma energiával, de hasztalan küzdött a két csapat.

Biró: Ujváry Ödön (BTK.).

(Pesti Napló, 1911. november 28.)

A bajnokság döntő napja, ha véglegesen nem is igazolta be egyik félnek fölényét sem, annyiban döntött, hogy az évek óta domináló FTC hegemóniáját most is változatlanul fennállónak mutatta. A derék ferencvárosi legénység nem tudott eddig ősszel annyi pontot leadni, amennyit tavaszi pompás győzelmei sorozatával be nem hozott volna. Az idén is megkapta szokásos őszi verését, mely már talán rosszul is esne neki, ha elmaradna. De ennek dacára, ha utolsó mérkőzésében a körülmények összejátszása folytán vereséget szenvedne is, az őszi forduló biztos győztesének tekinthető, s igy természetesen a bajnokság legesélyesebb jelöltje is. Ellenfele s régi riválisa, a MTK szezoneleji vereségével elvágta az utat a bajnoksághoz s bár formája azóta előnyösen változott — ma még sem várhatjuk tőle azt az állandó formát, amelyet a FTC tavaszszal biztosan ki fog játszani. Sőt tekintve azt, hogy a MTK a tavaszszal rendszerint gyengébb, mint ősszel, nem lehetetlen, hogy a nagyon egyenlően haladó csapatok közül valamelyik outsider fog a II. helyre kerülni. A legtöbb esélye erre a BTC, MAC és NSC-nak van, mí­g a TTC-t mai kedvező pozí­ciója dacára sem tartjuk annak a csapatnak, mely az első négy helybe beleszólhatna.

A két legerősebb bajnokjelölt-csapat mérkőzése különben nem tartozott a legszebb matchek közé, bár elég változatosnak mondható. Ez azonban nem jelenti egyúttal a támadások szépségét is, mert mindkét csapat „hátra“ — dolgozott, t. i. nem bí­zott teljesen a védelmében. Természetesen igy nem lehetett szépen keresztülvitt, hanem inkább csak keresztüldolgozott támadásokat látni. A FTC három ember „vor“-t adott ellenfelének s ezt a legjobb csapat is megérezné. Az erkölcsi győztes tehát mindenképen a FTC bár talán a teljes FTC ellen is kiví­vott volna a MTK egy hasonló szép eredményt, ha nem kellett volna tömöritett védelemmel harcolnia. Így azonban a különben is gólképtelen csatársor a beteg Lanetól sem támogatva eredményes nem lehetett. A FTC csatársor már sokkal veszélyesebb volt, de a MTK védelmében a két back és Domi pompásan töltötte be szerepét s meghiúsí­totta az öt csatár minden igyekezetét. A Schlosser—Borbás oldalt Biró jól fogta, Koródynak pedig a Kertész III.—Csüdör kettessel nem sok szerencséje volt. Pataky nem volt rossz a centerben, Weisznek is jó napja volt. A mérkőzésen közel tizenötezer ember volt kint.

Három tartalékkal állt ki a FTC csapata a MTK ellen. Fritz, Weinbeer és Seitler helyén Ungár, Blum és Pataki kerültek be az I. csapatba ez alkalommal s közülük Ungár és Pataki jól be is vált. Blum azonban, aki pedig már nem először szerepelt az I-ben, nem mutatott semmit s a Szántó—Kertész-pár ellen gyengének bizonyult. A MTK teljes volt azonban Lane fogfájással állt ki, ami meg is látszott a játékán.

I. osztályú bajnokság: FTC—MTK 0:0. Biró: Újvári Ödön
Szövetségi dij: I. osztály. FTC—MTK 1:1 (1:1)

(Sport-Világ, 1911. december 2.)

Az ősz a végtelenségbe nyúlik és a FTC— MTK mérkőzésre is pompás idővel szolgált. A szezónnak ezen mindenkori slágere természetesen ismét óriási közönséget vonzott ki. Maga a játék — merjük állí­tani — jelentékeny csalódást keltett. Maga a 0:0-os eredmény is egyrészt mint eredmény igen sivár, másrészt pedig a nézőközönség lelke másfél órán keresztül viharzik egy gól után, amit nem kap meg és szomorúan, csalódva távozik. Ettől eltekintve a játék apróbb részletei formásak voltak és gyönyörködtetők. Olyanforma volt, mint mikor a Rákóczi-indulót szordinóval játszák. Szép lehet úgy is, de nem olyan viharos. Mind a két csapat félt egymástól és ez megbéní­totta őket.

A Ferencvárosról megállapí­thatjuk, hogy az eljárása természetesebb volt és közelebb jutott a céljához. Elvégre három tartalék volt a csapatban, ami a MTK-vel szemben csöppet sem jó jel. Nekik a megmentett egy pont az adott körülmények között jelentős siker. Viszont az MTK-tól sem várhattunk többet; szép mezőnyjátéka mellett a gólképtelensége ezúttal sem hagyta cserben. Pláne, hogy angol csatára igen unottan játszott. A FTC programmjához hí­ven inkább a védelemre dolgozott; Schlosser maga is hátra járt kanalazni és igy aztán a csatársor kevés labdához jutott. Pataky az MTK védelemmel szemben még soká apró ember marad, igy a FTC támadásai megerőtlenedtek. A magunk részéről sajnáljuk, hogy Korodyt az egylete állandóan elvonja a rendes pozí­ciójából. Az, hogy vagy öt kapufélfa volt innen is, onnan is, nem jelent semmit, legfeljebb azt jelenti. hogy a szerencse nem akart beavatkozni a mérkőzés sorsába. Így az eredmény igazságos: a FTC három tartalékkal nem volt roszszabb a MTK-nál.

I. o. bajnoki. FTC I.—MTK I. 0:0
I. o. szöv. dij. FTC II.—MTK II. 1:1

(Nemzeti Sport, 1911. december 3.)

Szövetségi dij. I. osztály. FTC—MTK 1:1 (1:1). Biró: Ujvári Ö.

(Sporthí­rlap, 1911. november 27.)

*Budapesti Hí­rlap, 1911. november 26.