1912.I.8. Woking – FTC 2:3
A FTK. kedd délután szerencsésen megérkezett Londonba.
(Pesti Napló, 1912. január 4.)
A „Sporting Life” a FTC-ról. Azok a hatalmas eredmények, amelyeket a FTC németországi túráján, elért, Anglia felé is előre vetették árnyékukat, úgy, hogy a legnagyobb angol sport napilap, a „Sporting Life“ is hosszabb cikkben foglalkozik a FTC angol földön lejátszandó mérkőzésével. A cikk fontosabb része a következő:
„Első alkalom ez, hogy angol földön magyar csapat játszik. A FTC kétségkívül a legjobb magyar csapat, mert két esztendő óta minden fontosabb mérkőzést megnyerte. Ellenfele itt az English Wanderers lesz, amelynek igen erős csapatot kell a porondra állítani, hogy a győzelem reményében vegye fel a küzdelmet, mert mint emlékezetes, a FTC a Wandererseket húsvéti túrájuk alkalmával Budapesten 3:0-ra legyőzte. Az angol csapat lehetőleg a legjobb játékosaival fog kiállani és már eddig is biztos résztvevők Woodward, Anglia internacionális csatára, Wright, Berry, Monk, Fitchie, Chapman és Hoars ezeken kívül még egy egész csomó elsőrendű reprezentatív játékos helyezte kilátásba részvételét.
(Pesti Hírlap, 1912. január 4.)
1912. január 8., –:–, Woking, Woking – FTC 2:3 (0:2)
vezette: Pullinger (angol)
nézőszám: 800 – 1 000
Woking: W.C. Skeet — M. Warner, A.H. Bell — F.C. Symons, S. Alexander, L.C. Ede — J. Hartley, J. Kyle, A.E. Marlwick, A. Bevan, C.S. Salisbury
FTC: Ungár — Rumbold, Manglitz — Weinber, Bródy, Payer — Weisz F., Pataky, Koródy, Schlosser, Borbás dr.
Gól: Marlwick (?.), Bevan (60.) illetve Koródy (1., ?.), Ede (?. – öngól) vagy Borbás dr. (?.)
FTC—Woking 3:2.
Az FTC—Woking mérkőzés körülményeiről a következőket közöljük: Woking egy kis városka London közelében. A mérkőzést kevés számú közönség nézte végig, mert Angliában is úgy van, mint nálunk, hogy csak a jobb csapatoknak van meg a közönségük; a Woking pedig bár „a személyzet“ javult újabban — még is csupán másodklasszisu hire van. Ennek a hírnek igyekezett is megfelelni, mert — különösen a második félidőben barbár durvasággal igyekezett dolgozni, akárcsak a mi másodosztályú csapataink java része. Az ernyedetlen törekvésnek meg is lett az óhajtott sikere, mert úgy Rumboldot, mint Weiszt egy-egy jól alkalmazott büntető rúgással eltávolították a pályáról. Annak, hogy egy darabig 9 — majd Weisz visszatérésével 10 emberrel dolgozott a Franzstadt, — volt a következménye az a kis gólarány, amivel a FTC győzött, mert egyenlő körülmények között az FTC Angliában is csúnyán elpáholta volna Wokingot.
A mérkőzés kapcsán még egy érdekes körülmény derült ki; az, hogy Angliában is akadnak pártos birák.
A budapesti közönség, amely nagy gólarányu győzelmet várt, — titokban kissé bosszankodott az eredményen és azt a Franzstadt letörése gyanánt tekintette, ami azonban nem igaz.
(Nemzeti Sport, 1912. január 14.)
Vélemény, hozzászólás?