1912.IV.21. FTC – Vienna 3:2

A I. Vienna a következő csapatösszeállí­tásban fog játszani ma délután: Kapus: Drexler I—Retschury és Drexler II—Weber, Oppenheim és Peschek—Höllerl, Cuway, Schwarz, Frithum és Tremmel. A Ferencvárosi TK. összeállí­tása: Ungár—Rumbold és Payer—Weinber, Bródi és Blum, — Weisz, Pataky, Kórody, Schlosser és dr. Borbás.

(Pesti Napló, 1912. április 21.)

1912. április 21., 17:00, Üllői út, FTC – I. Vienna 3:2 (1:0)
vezette: Schubert M. Ferenc (MUE)
nézőszám: 9 000
FTC: Ungár — Rumbold, Payer — Weinber, Bródy, Blum — Wurfer, Pataky, Koródy, Schlosser, Borbás dr.
I. Vienna: J. Drexler — Retschury, Drexler — Weber, Oppenheim, Peschek — Höllerl, Cuway, Schwarcz, Frithum, Fremmel
Gól: Pataky (20., 51.), Schlosser (55.) illetve Schwarcz (50.), Payer (85. – öngól)

FTK—I. Vienna 3:2 (1:0). Az Üllői-úti pályán eldöntésre került nemzetközi mérkőzésen a Vienna a következő csapatával szerepelt: J. Drexler—Retschury, Drexler—Weber, Oppenheim, Peschek— Höllerl, Cuway, Schwarz, Frithum, Fremmel. A FTK Weisz Ferenc helyén Wurfert szerepeltette.

A sorsolásnál a bécsieknek kedvezett a szerencse s igy ők játszanak széllel. Ennek támogatásával, kezdés után csakhamar támadólag lépnek fel s kornerbez jutnak. Az eredménytelen korner után Schwarz a jobbszélső beadását, óriási erővel, kapufának lövi. Majd a FTK. veszi át a támadás szerepét. Wurfer több í­zben szépen centerez, de a belső csatárok kiaknázatlanul hagyják a kedvező helyzeteket. A 18-ik percben Borbás lefut, remekül centerez, de a teljesen üresen álló Schlosser nem mer lőni. A 21-ik percben éri el a FTK. a félidő egyetlen goalját. Ugyanis a belső csatárok szép összjátékkal átdolgozzák magukat a bécsi védelmen, s Pataky Korody passzjából helyezett goalt lő. Közben a bécsiek is át-át rándulnak a FTK. térfelére, de támadásaikat ritkán fejezik be lövéssel. A 30-ik percben Schlosser szökteti Korodyt, de a bécsi kapus gyönyörűen ment. Majd Borbás, Wurfer centerezéséből, hajszálnyira, élesen a kapu fölé lő.

Szünet után a FTK. fölénybe kerül, de csatárai egymásután hibázzák a legkedvezőbb helyzeteket. A Vienna a 10-ik percben, büntetőrugásból kifolyólag, *Cuway révén kiegyenlí­t. A goal után a FTK. erősen belefekszik a játékba s egy perccel utóbb, Pataky révén, Borbás beadásából vezető goaljához jut. A 14-ik percben Schlosser háromra szaporí­tja a goalok számát. A FTK. továbbra is támad, de újabb eredményt nem tud elérni. A 40-ik percben Payer öngoalja a bécsiek második goalját eredményezi. A mérkőzés a FTK. támadásaival ér véget.

Biró: Schubert.

(Pesti Napló, 1912. április 23.)

Bizony, bizony, akárhogy nézzük is, a vascsapat, a FTC kiváló első csapata most nincs jó formában. Szomorú szí­vvel láttuk Koródi céltalan futkározását a gól előtt, sőt Schlosser sok hiábavaló stiklijét és elkésett lövéseit is. Igen félő, hogy a pálya gyümölcsöztetése okából való folytonos szerepeltetés végzetes letöréssel fog járni.

Hisszük, hogy bajos egy ilyen kitünően „bevezetett” pályát pihentetni. De talán volna olyan megoldási mód lehetséges, hogy szerezzen be a ferencvárosi pálya két idegen csapatot attrakciónak, s az alatt pihentesse a saját legénységét, mert igy tovább jól nem mehet a csapatjának sorsa.

Vigasztaló tünet egyedül az hogy Pataki egyre bátrabb lesz és munkája eredményesebbé válik. Mindez azonban édes-kevés öröm ahhoz a mihamar bekövetkező szomorúsághoz arányitva, hogy az osztrák-magyar mérkőzést el fogjuk veszí­teni a FTC representációiának gyönge formája miatt, mert Korodit alig lehet helyettesí­teni, Schlosser pedig letörve is jobb bárkinél.

A MTK uj pályája bizony jelentékenyen alul maradt ez ideig nézők dolgában. Hiába, Malaki érti a dolgát, s ugylátszik, a MTK törzsközönsége korántsem olyan állandó mets látogató, mint a Ferencvárosé, vagy talán kevésbé hü az egylete alkotásaihoz. Tény, hogy vasárnap is 10.000 ember állott szemben a 2000-el. Most vasárnap majd sok tekintetben tisztán fogunk látni, akkor lesz a MTK pályáján az első nap, mikor kész berendezés mellett „nemzetközi” lesz, az FTC pályán pedig csak folyó mérkőzések. (…)

(…) Nem szabad megfeledkezni végül a vendég bécsi csapatról. Nem sokat értek bizony. A régi Ferenczváros úgy elkalapálta volna őket, a hogy akarja. Jellemző azonban rájuk is, mint minden német csapatra a pontos passzok iránt való érzék. Ha ezt a mieink egyszer megtudnák tanulni anélkül, hogy a gyorsaságukból veszí­tenének vele! Még az is megemlí­teni való, hogy csudás fairen játszottak, amiben különben a FTC legénysége még a legnehezebb pillanatok alatt is jó példával járt elől.

Nemzetközi. FTC—Vienna 3:2

(Nemzeti Sport, 1912. április 28.)

Barátságos mérkőzések. FTC II—BTC II 3:0 (1:0). Biró: Lipovetz Géza.

(Sporthí­rlap, 1912. április 22.)

*A Budapesti Hí­rlap és a Pesti Hí­rlap 1912. április 23-i számában Schwarcz a gólszerző