1914.IV.13. BAK, FTC, MAC, 33 FC kombinált – London Caledonians 1:0

A Caledonians Football Klub Budapesten. A Ferencvárosi Torna Klub húsvéti vendégei a London Caledonians vagy becéző nevükön, a Caley-k, skót nemzetiségük dacára legnépszerűbb csapata a londoni Isthmian amatőr-ligának, melynek az idén harmadszor egymást követő évben bajnokai. (…) A csapat tagjai: J.A. Mason—T.C. Burn, A.T. Ralston—I.M. Mitchell, G.H. How, J. Laughland—H.W. Melhuish, I. Walton, G.E. Mackay, N. Gaul (D.B. Nesbit), J. Campbell. Tartalék: A.J. Straud (hátvéd).

A London Caledonians mérkőzések bí­rái. A vasárnap FTC—Caledonians mérkőzés birája Fehéri Ákos, a hétfői magyar kombinált—angol mérkőzés birája Langfelder Ferenc és a csütörtöki mérkőzés birája Herzog Ede lesz.

(Magyarország, 1914. április 10.)

A hétfői magyar kombinált csapat. Hétfőn az angol amatőr-liga bajnokcsapatának, a London Caledonians-oknok a Nunhead játékosaival megerősí­tett csapata ellen egy a BAK, BTC, FTC, MAC és 33 FC csapataiból kombinált legénysége mérkőzik a FTC — üllői-uti pályáján. A kombinált csapat végleges összeállí­tását szombaton este ejti meg a rendező egyletek által megbí­zott bizottság, amelyben nehány reprezentatí­v játékos is helyet foglal. Kétségtelen, hogy ez a match a magyar futball- sportnak legérdekesebb erőpróbája lesz, amelyből értékes tanulságokat lehet levonni a május 3-iki osztrák—magyar nemzetközi mérkőzés kimenetelére. A kombinált csapat összeállí­tásában e szerint fokozott óvatosság fogja vezérelni a rendező-bizotságot, amely az előzetes összevetések alapján a következő játékosok jelölését vette tervbe: kapusok Zsák, Bihari; hátvédek Rumbold, Kőszegi, Payer, Szendrő; fedezetek Einvág, Fodor, Rauchmaul, Blum, Kertész; csatárok Weisz, Dobó, Tóth, Bodnár, Pataki, Schlosser, Horváth, Mészáros, Gálos. Tartalékok: Cseh, Okos, Bodnár II. A kombinált magyar csapat előreláthatólag e jelöltekből fog állani, hogy a hí­rneves angol játékosok elleni mérkőzésen a magyar sportnak elismerést szerezzen.

A csapatotot a régi reprezentatí­v játékosok fogják összeválogatni. A válogató bizottságban Schlosser, Károly, Rumbold, dr. Borbás, Szendrő, Bodnár, Bosnyákovits és Bródy foglalnak helyet.

(Magyarország, 1914. április 10-11.)

Az angol csapatok összeállí­tása. A London Caledonians a következő csapattal fog szerepelni: Masson — Burn, Ralson — Mitchell, Kow, Laughland — Melhuish, Walton, Mc. Kay, Nesbit, Campbell. A Caledonians-ok ebben az összeállí­tásban játszottak a ligamérkőzéseken is. Húsvéthétfőn pedig a Nunhed négy játékosával erősí­tik meg csapatukat, hogy a magyar kombinált csapat játékerejét ellensúlyozzák.

(Magyarország, 1914. április 12.)

1914. április 13., 16:30, Üllői út, BAK, FTC, MAC, 33 FC kombinált – London Caledonians 1:0 (0:0)
vezette: Langfelder Ferenc
nézőszám: 15 000
BAK, FTC, MAC, 33 FC kombinált: Zsák (33 FC) — Ludwig (BAK), Payer — Kiss B., Károly (BAK), Blum — Weisz F., Tóth-Potya, Bodnár (MAC), Schlosser, Borbás dr.
*London Caledonians: Ellen — Brooker, Ralston — Mitchell, How, Laughland — Mellhuish, Walton, Paul, Nesbitt, Campbell
Gól: Schlosser (65.)

Hétfőn — sajnos — rá sem lehetett ismerni az angol csapatokra. A London Caledoniansnak egy magyar kombinált csapat volt az ellenfele, a mely gyöngén játszva is elég jó volt ahhoz, hogy a fáradt angol csapatot állandó védekezésre kényszerí­tse. A London Caledonians csatársorában nem volt egy csöppnyi energia, hogy áttörje a magyar védelmet s már ötven méterről megkí­sérelte a góllövést, persze sikertelenül. A védelme azonban jól dolgozott s csak egy gólt engedett a kapujába.

A London Caledonians veresége. Kombinált csapat—London Caledonians 1:0 (o:0). Hétfőn egy magyar kombinált csapat vette föl a küzdelmet a londoni legénységgel az üllői-uti pályán, 15.000 főnyi közönség előtt. A magyar csapat igy állt föl: Zsák — Ludvig, Payer — Kiss, Károly, Blum — Weisz, Tóth, Bodnár, Schlosser, Borbás.

A londoni csapat nem tudta megismételni a vasárnapi szép és ní­vós játékát. Jó volt a védelme, de csapnivalóan gyönge a csatázósora, a mely egyetlen öntudatos támadást sem intézett a magyar kapu ellen. A csatázók már negyven-ötven méter távolságból megkí­sérelték a góllövést, de persze eredménytelenül. Annál többet támadott a magyar csapat, noha Weisz, Tóth és Borbás mélyen a szokott formájuk alatt szerepeltek. Kitűnő volt azonban, mint mindig, Schlosser, valamint Bodnár, Blum és Payer.

A magyar csapat kissé rendszertelenül játszott. Bodnár bravúros dolgokat csinált a centerben, de gyöngén adogatta a labdát a szárnyaknak, a melyek e miatt ritkán jutottak szóhoz. Csák akkor játszott valamivel eredményesebben a csatázósor, a mikor Tóth helyet cserélt Bodnárral. Csakhogy ekkor már késő volt, mert a magyar csapat fáradt volt energikus akciók keresztülvitelére. A védelmek és a halfok játszották e miatt a főszerepet a meccsen.

A London Caledoniansban újra Balston, a balhátvédő remekelt, de kiváló volt a Masont helyettesitő Ellen kapus is, a ki alkalmasint hamarosan bele kerül Anglia válogatott amatőr-csapatába. Ellennek meglehetősen sok alkalma nyí­lt bemutatnia tudását, mig Zsák, a magyar kapus, alig nyúlt labdához, olyan gyöngék voltak az angol csatázók s olyan jól működött a magyar védelem. A mérkőzés lanyha iramú volt s nem bővelkedett szép és izgalmas jelenetekben. A győztes gólt Schlosser lőtte a második félidő 20-ik percében.

Biró Langfelder Ferenc volt.

(Budapesti Hí­rlap, 1914. április 15.)

*Magyarország, 1914. április 15.