1914.V.21. Celtic – Burnley 1:1

Angol—skót mérkőzés Budapesten. Az English Cup győztese, a Burnley és a skót ligabajnok, Celtic áldozó-csütörtökön lezajló mérkőzése áll most az érdeklődés középpontjában. A skót csapatot már vasárnap megismerte a közönség és tudja róla, hogy kiváló csapat, a Burnley kivételes képessége mellett pedig az angol kupa megnyerése szól. A mérkőzés jövedelmének egy részét a FTC jótékonycélra forditja.

(…) Celtic is legjobb játékosaival ví­vja meg a küzdelmet, a melynek győztese szép ezüst-serleget nyer, a legyőzött csapat tagjai pedig a székesfőváros tanácsa állal fölajánlott ezüst-érmet kapnák. A Burnley csapatösszeállí­tása ez lesz: Dawson—Bamford, Taylor—Hally, Boyle, Watson—Nesbit, Bindley, Freeman, Hodgson és Mosscrop. A meccs délután negyed 6 órakor kezdődik.

(Budapesti Hí­rlap, 1914. május 20-21.)

— Celtic—Burnley 1:1. —

A labdarúgás óriás módon megsokasodott hí­veinek valóban nincsen oka a panaszra. Az egyesületek ugyancsak gondoskodnak, hogy nyugodalmas ünnepnapjait megfűszerezzék a futball élvezésével. Ha kimerült az érdeklődés a magyar csapatok küzdelme iránt, jön a nagy attrakció, az angol profeszszionátusok szereplése. A futball nagy mesterei az idén sem kerülték el hűségesen adózó fővárosunkat s mint a múlt esztendőben, most is párosával tiszteltek meg látogatásukkal. A Ferencvárosi Torna Club két nagyhí­rű csapatot hozatott Angliából. Skótország legjobb legénységét, a Celtic-et s az angol kupa ezidei győztesét, a Burnleyt. Igen helyesen úgy okoskodott a FTC, hogy ha már itt van a két kolosszus, egymásnak bocsátja őket, hadd lássa a magyar közönség is, hogy fest a hamisí­tatlan profeszszionátus küzdelem.

Áldozócsütörtök tartalmas programjának a koronájaképpen zajlott le a Celtic és a Burnley mérkőzése. Az üllői-uti sporttelepen vagy húszezer főnyi közönség gyűlt össze a ritka látnivaló megtekintésére, de sietünk kinyilatkoztatni, hogy a küzdelem nem volt az az izgató, fölemelő és feledhetetlen sport, a minek várták. A futballban rejlő finomságokat, a meglepő nüanszokat, a tökéleteset és művészit hiába kerestük a játékban, ellenben megkaptuk azt, a miben, sajnos, a mieink részéről eléggé sűrűn van részünk: durvaságokat és a brutalitást. Gázolták, tiporták egymást az angolok és a skótok s különösen a Celtic brutalitása volt visszataszí­tó. Az is megtörtént, hogy két játékos inzultúlta egymást s csaknem boxoló párbajra került a sor. Oly villámgyorsan történt ez, hogy a közönség alig vehette észre. A befejezése is drasztikus volt a küzdelemnek. A rendes idő elteltekor 1:1 arányban döntetlen volt az eredmény. A skótok nem akarták folytatni a küzdelmet, a miért a Burnley egyik játékosa gúnyos megjegyzést tett. A Celtic Joung nevű födözete erre rá akart rohanni s csak nehezen lehetett meggátolni a nyí­lt szí­nen való verekedés kitörését. A meccs igy 1:1 arányban döntetlen maradt s igy a kitűzött serleg és a székesfőváros érmei nem kerültek kiosztásra. A dí­jak sorsát állí­tólag a Glasgowban tartandó reváns-mérkőzésben fogják eldönteni.

A játék durvaságát jellemzi, hogy mind a két gól tizenegyes büntető-rúgásból esett. Az első félidőben a Celtic, a másodikban a Burnley jutott gólhoz, A jobb csapat szemmelláthatóan a Celtic volt. Kitűnő fejjáték és pontos összejátszás és mint az FTC ellen, bizonytalanság a góllövésben jellemezte a skótokat. A szimpatikusabb csapat a Burnley volt, a mely gyorsaság dolgában fölülmúlta a nehéz legénységből álló Celtic-t. A bí­ró szerepét Schaschek Ödön töltötte be.

(Budapesti Hí­rlap, 1914. május 23.)

Schaschek Ödön temetése. Még alig néhány napja, hogy az angol és skót csapat, Burnley és Celtic mérkőzését Schaschek Ödön, a BTC football intézője vezette. Közvetlen a mérkőzés után beteg lett s hétfőn meghalt. Szerdán délután temették s koporsójára az összes I. osztályú egyesületek koszorút küldtek. A temetésen a Törekvés dalárdája énekelt és a BTC nevében Hajós Alfréd tartott beszédet.

(Az Est, 1914. június 12.)

Az adakozó FTC. A Ferencvárosi Torna Club választmánya elhatározta, hogy a Celtic—Burnley mérkőzés tiszta jövedelmének 50 százalékát: 2659 korona és 17 fillért jótékonycélra fordí­tja: Az összeget a következőképpen osztották föl:

A glaszgovi kórháznak a Celtic vezetőségével történt megállapodása alapján 600 korona, a IX. kerületi Általános Jótékonysági Egyesületnek 500 korona, a Fővárosi szünidei gyermektelepnek (alapí­tvány első részleteként) 500 korona, a munkanélkülieknek 300 korona, a Gyermekbarát Egyesületnek 150 korona, a mentőknek 159 korona 17 fillér, a rendőrségi nyugdí­jalapnak 150 korona, a Gyermekvédő Ligának 200 korona és a Józsefvárosi Jótékonysági Egyesületnek 100 korona.

(Budapesti Hí­rlap, 1914. július 3.)