Fantasztikus ilyen emlékekről olvasni, hajdani hőseinkről … köszönet érte! Elég kritikus volt az akkori sportsajtó … pedig mégis csak egy kvázi BL-döntőt játszottunk! Ahogy a tudósítás is kezdődik, a tét, hogy ki a kontinentális Európa legjobb csapata! Akkori hőseink produkcióját nem a maiakkal kell összehasonlítani -százszor elmondom az ifjabbaknak-, hanem a maguk korának többi csapatáéval … más kérdés, hogy akkor úgy lehetett valaki akár csak III. osztályú játékos, hogy egész gyerekkorában napi 6-8 órát focizott rongy- vagy gumilabdával, tenyérnyi grundon … azaz: a mai edzésmódszerek és felszerelések mellett valószínűleg AKKORI klasszisaink MA IS klasszisok lennének … magasan volt a mérce … ld: ’38-as (és ’54-es) VB-döntő utáni csalódás … Ha jól „fordítom le”, ’35-ben a Fradi – Sparta kb. egy mai Real – Bayern döntőnek felelhetett meg … az biztos, hogy mindkét csapatot az AKKORI Európa 5-10 legnagyobb klubja között tartották számon …
Jò olykor lí tni, hogy egy elég messze visszanyulò foci-eseményt mai szemmel is lehet nézni.
Hozzí szòlí sodban egyrészt az akkori Kornak akkori szemmel valò nézését emlìted. Aztí n a mai „ifjabbakat” az akkoriakkal hasonlìtod össze. A mai edzésmòd valòjí ban annyival rosszabb lenne ma, mint a mùltban többet (6-8 òrí t) edzettek volna ezelôtt ?
Talí n az akkori fiataloknak „csak” a Sport Volt az a menedékük sají t koruk elviselhetetlen és meg nem magyarí zhatò tökéletlenségeibôl, hogy — nem törôdve a jelennel, csakis a tehetség tökéletesìtésn fí radozí sí n — a jövôre bîztí k, hogy mi és ki lesz belôlük.
Milyen befolyí sal lehetett az egyesült í llamoknak „minden lehetséges” (filmhôsök stb) jelszava ?
A tí nyérmosòbòl lett miliomos képzete talí n a mùlt fiataljaiban inkí bb meg Volt, mivel csakis sají t magukra szí mìthattak.
Lehet, hogy igazad van, hogy ma a fiatalabb korosztí lynak talí n inkí bb kivesznek minden göröngyöt és követ az ùtjí bòl, ne hogy megbotlon. Lehet abban is igazad van, hogy az akkori klasszisok még most is klasszisok lennének.
Ha nézem a Fradi U19 és U21-es neveltjeit, mégis van belôlük, akkor is, mikor mí r azt hisszük, hogy kivérzik az FTC.
ítmeneti korszakot élünk ?
Szerintem most jò kézben vannak azok is (Doll mester), akiknek pont a sají t í tmeneti korszakuk (U…-felnôtt csapat) jelenti a legnagyobb problémí t.
Kedves László, nyilván, ma az edzésmódszerek 100-szor fejlettebbek, persze, hogy ma egy Sárosi dr-t az AKKORI kondíciójával „megennének” … azt mondtam, hogy az akkori srácok évtizedeken át saját maguk szórakozására, klub nélkül fociztak napi 6-8 órákat … a franzstadti, kőbányai, kispesti, újpesti, angyalföldi., szentlőrinci stb. proligyereknek EZ volt a szórakozás, esetleg néhány havonta 1-1 mozi … magyarul, mire egyikük-másikuk komolyabb klubba került, FUTBALLOZNI már nem kellett megtanítani őket … a labdával MINDENT tudtak … kondícióban, taktikában lehetett fejleszteni … ma meg válogatott szinten beadást, lőtt passzt, szögletrúgást stb. kell tanítani … Erre mondom, hogy ha Sárosiék, Lázárék, Toldiék, Gyetvaiék stb. az AKKORI alapokkal a MAI edzésmódszerek szerint (nem a mai magyar, hanem a mai holland, német, spanyol stb. edzésmódszerek szerint) készülnének fel, ma IS világszerte ismert SZUPERKLASSZISOK lennének, és Magyarországon egyetlen gyerek sem akarna CR vagy Messi lenni, mert úgy, mint a 60-as évekig, itt lenne nálunk is tucatnyi világklasszis zsonglőr … gyerekkoromban a többség Albert vagy „vargazoli” akart lenni, de a Dózsa, Vasas, Honvéd-drukker haveroknak is akadt példakép bőven (Bene, Göröcs, Fazekas, Farkas, Mészöly, Tichy, Kocsis L. stb.) … a lényeg: évtizedeken át Magyarországon még a 3-4. osztályba is teljesen képzett, a labdával bánni tudó, a labdát „oda rúgom, ahova akarom”-játékosok kerültek fel … ez tört el 30-40 éve … a németek., hollandok, belgák, svájciak stb. tudtak váltani (grund helyett képzés), mi nem … a magyar klubok csak várják az „ügyes” kis kölyköket … egy akadémista edz napi 1-1,5 órát … ennek töredékében találkozik a labdával … Sárosiék, Puskásék éveken át napi 6-8-10 órán át fociztak, dekáztak, célba lőttek, egyérintőztek, fejelőversenyt rendeztek stb. és UTÁNA lettek igazolt játékosok …
Most mí r jobban értem azt, amit valòszìnûleg mondani akartí l a hozzí szòlí sodal.
Lenne egy kérdésem, mivel Te ùgy lí tom a Magyar edzésmòdszert sokkal jobban ismered mint én.
Mivel különbözik az, mondjuk példí ul a német edzésmòdszertôl (Itt persze Doll mòdszerét szeretném megismerni jobban, ezt összehasonlìtví n a magyaral).
Mi lenne — szerinted — az a fejlôdés és irí nyzat, melyel a Magyar labdarùgí s (nem csak, de fôleg a Fradira gondolok) el tudní nyerni a régi méltòsí gí t ?
Lehet, hogy Te mí r ezzel a témí val kapcsolatban, halmoztad mí r a betûket.
Benyomí som, ahogy emlìtettem a kezdetben, hogy Te — mint edzô vagy „beavatott” értesz a dolgokhoz.
Ezért érdekes lenne szí momra az „Insider”-véleményed.
Kedves László, abszolút „outsider” vagyok… csak szurkoló, csak rajongó … akitől, ha 30-40 éve megkérdezték volna, hogy feláldozza-e az életét a Fradiért, gondolkodás nélkül igent mondott volna … ma már csak a gyermekeimért … esetleg a Hazámért, ha FELTÉTLENÜL az én életem kell a boldogságához … nem értek az edzői szakmához, csak évtizedek óta látom, amit látok … talán G.B. Shaw mondta: „Nem tudok tojást tojni, de el tudom dönteni, hogy a rántotta finom, vagy nem?” … Értjük mi egymást … látjuk, hogy évtizedeken át világszerte megbecsült „márka” volt a Ferencváros neve, mindenütt vagy rettegték, vagy tisztelték, mint ahogy az MTK-t, az Újpestet, a Honvédot, a Vasast is … nekik is volt 1-1 nagy korszakuk … nekünk meg kb. 70 év, amikor 5 kontinensen elismert név volt a FERENCVÁROS … ennyi … a ’75-ös KEK-döntő után 20 évvel még BL-16 -papíron Európa legjobb 12 csapatában voltunk!- … azóta? 3 év NB II Vecsésen, Bőcsön, Tuzséron … az NB I-ben pedig szenvedés Pápán, Pakson, Kecskeméten … egy Fradista -és egy hozzám hasonló korú MAGYAR szurkoló- NEM EHHEZ szokott!!! Mondjam azt, hogy láttam, amikor ’66-ban majdnem kifütyülték a válogatottat, mert 5-0-s félidő után „csak” 6-0-ra vertük Dániát, holott 12-0 is lehetett volna … ’77-ben a magyar-görög 3-0 és magyar-bolív 6-0 VB-selejtezők második félideje tömény füttykoncert volt … hál’Istennek, mindkétszer rúgunk a végén 1-1 gólt, különben lefütyülte volna a közönség a GYŐZTES(!!!) magyar csapatot a pályáról … más volt a mérce …
Konkrétan: Fogalmam sincs … azért fizetünk szakembereket … de önmagához képest még egy belga, egy svájci, egy osztrák futball is sokat lépett előre … a magyar futball tele van önelégült emberrel, akik szerint MI tudunk mindent, a „külföldiek” sem jobbak … látnék már 1 (csak egy!!!) magyar edzőt, akit komoly csapathoz hívnak … tudod, kedves László, a ’70-es-’80-as években a kuwaiti, emirátusok-béli stb. bajnokságok tele voltak magyar edzőkkel … ma már ODA SEM kellenek! Ennyi a történet … azért, csak azért is: HAJRÁ FRADI!!! A temetésemen a Fradi-induló is szólni fog … megrendeltem!
Egy nemzetnek, mely egyszer a történelemben egy bizonyos Nagysí gal bìrt és a sportban (labdarùgí sban) egyarí nt még 50 (? vagy több) évvel ezelôtt sikert sikert utí n halmozott, az valòjí ban nagyon nehezen birkòzik meg a jelen kudarcakkal.
Pedig az 1970-es évek elején a Magyar csapatok nem is voltak olyan rosszak. Bí r egy Argentiní t vagy Olaszorszí got nem gyûrték volna le, de becsületesen harcoltak.
Aztí n jöttek az 1980-as évek és valòjí ban mi történt ott nem tudom, de aztí n megkezdôdött a hanyatlí s.
Minek tulajdonìtani ? Ha ezt tudní nk, akkor legalí bb megtudní nk keresni az ellenszerét.
A Chelsea-meccs nekem megmutatta, hogy a Fradi megint oda került, ahol el kezdte az 1900-as évek elején: Az angoloktòl (vagyis a németektôl) kell tanulni.
A mùlt dicsôsége persze még mindig eggyes fejekben van. De, ha bí tran és merészen beismerjük, hogy igenis, vannak dolgok amihez mí r nem értünk, akkor megvan a remény, hogy egyszer majdcsak méltò lesz a Magyar labdarùgí s megint egykori hirnevéhez.
Csak a régi focistí k nem kelnek ki a sìrjukbòl, hogy kiharcoljí k a gyôzelmet, mint ezt Szent Lí szlò megtette a tatí r (vagy Török ?)-korben.
„A közönség az angol szakembert megilletô tisztelettel fogadta több téves itélkezését”.
Elnézést kérek, nem értem egészen.
Lehet nem irònia-mentes ez a mondat. Akkor megértettem.
Különben a cikk nagyon szépen visszatükrözi a parí zs hangulatot és harcot.
Persze csodí latos a filmes-hìrmondò is.
A filmzene érdekes: Elôször a Radetzky-indulòt jí tszottí k, aztí n meg a „Jazz”-kor két hìres szí mí t. (Black Bottom az eggyike a mí sik bí r ismerôs, de nem jut eszembe). A Black bottom (fekete fenék) persze passzol valahogy a vìzben ugrò fiatalokhoz, melyeknek ez a testrészük fog legutoljí ra a vìzbe kerülni.
A Radetzkyt meg a Jazz-et felví ltja a cigí nyzenekar.
De milyen zenét jí tszottak az FTC-Sparta meccs zenésìtése közt ?
Laci, tényleg fantasztikusak ezek a régi tudósítások! Néha mosolyog az ember -hiába, változik a nyelv-, de sokkal többet elárulnak a meccs hangulatából, mint egy mai tudósítás … szinte percenként beszámoltak a közönség hangulat-változásáról is … tényleg csodálatos! Az angol bíró … nos, nehogy már egy „ellenséges” csapatot segítsen a GB-vel szövetséges csehekkel szemben … nem csalt, „csak” nem adott meg egy gólt és egy11-est … azért ez el is döntötte a kupa sorsát … 4-0-lal vagy 4-1-gyel más lett volna kimenni Prágába … kedves L-né Lázár Gabriella, ha olvassa: tud valamit arról, hogy Édesapja miért nem játszott? Alapból -1 gól a Fradinak itthon, a Tanár Úr nélkül … mint a Barca egy döntőben Iniesta nélkül …
Fantasztikus ilyen emlékekről olvasni, hajdani hőseinkről … köszönet érte! Elég kritikus volt az akkori sportsajtó … pedig mégis csak egy kvázi BL-döntőt játszottunk! Ahogy a tudósítás is kezdődik, a tét, hogy ki a kontinentális Európa legjobb csapata! Akkori hőseink produkcióját nem a maiakkal kell összehasonlítani -százszor elmondom az ifjabbaknak-, hanem a maguk korának többi csapatáéval … más kérdés, hogy akkor úgy lehetett valaki akár csak III. osztályú játékos, hogy egész gyerekkorában napi 6-8 órát focizott rongy- vagy gumilabdával, tenyérnyi grundon … azaz: a mai edzésmódszerek és felszerelések mellett valószínűleg AKKORI klasszisaink MA IS klasszisok lennének … magasan volt a mérce … ld: ’38-as (és ’54-es) VB-döntő utáni csalódás … Ha jól „fordítom le”, ’35-ben a Fradi – Sparta kb. egy mai Real – Bayern döntőnek felelhetett meg … az biztos, hogy mindkét csapatot az AKKORI Európa 5-10 legnagyobb klubja között tartották számon …
Szia lacimadí r (drusza)
Jò olykor lí tni, hogy egy elég messze visszanyulò foci-eseményt mai szemmel is lehet nézni.
Hozzí szòlí sodban egyrészt az akkori Kornak akkori szemmel valò nézését emlìted. Aztí n a mai „ifjabbakat” az akkoriakkal hasonlìtod össze. A mai edzésmòd valòjí ban annyival rosszabb lenne ma, mint a mùltban többet (6-8 òrí t) edzettek volna ezelôtt ?
Talí n az akkori fiataloknak „csak” a Sport Volt az a menedékük sají t koruk elviselhetetlen és meg nem magyarí zhatò tökéletlenségeibôl, hogy — nem törôdve a jelennel, csakis a tehetség tökéletesìtésn fí radozí sí n — a jövôre bîztí k, hogy mi és ki lesz belôlük.
Milyen befolyí sal lehetett az egyesült í llamoknak „minden lehetséges” (filmhôsök stb) jelszava ?
A tí nyérmosòbòl lett miliomos képzete talí n a mùlt fiataljaiban inkí bb meg Volt, mivel csakis sají t magukra szí mìthattak.
Lehet, hogy igazad van, hogy ma a fiatalabb korosztí lynak talí n inkí bb kivesznek minden göröngyöt és követ az ùtjí bòl, ne hogy megbotlon. Lehet abban is igazad van, hogy az akkori klasszisok még most is klasszisok lennének.
Ha nézem a Fradi U19 és U21-es neveltjeit, mégis van belôlük, akkor is, mikor mí r azt hisszük, hogy kivérzik az FTC.
ítmeneti korszakot élünk ?
Szerintem most jò kézben vannak azok is (Doll mester), akiknek pont a sají t í tmeneti korszakuk (U…-felnôtt csapat) jelenti a legnagyobb problémí t.
Kedves László, nyilván, ma az edzésmódszerek 100-szor fejlettebbek, persze, hogy ma egy Sárosi dr-t az AKKORI kondíciójával „megennének” … azt mondtam, hogy az akkori srácok évtizedeken át saját maguk szórakozására, klub nélkül fociztak napi 6-8 órákat … a franzstadti, kőbányai, kispesti, újpesti, angyalföldi., szentlőrinci stb. proligyereknek EZ volt a szórakozás, esetleg néhány havonta 1-1 mozi … magyarul, mire egyikük-másikuk komolyabb klubba került, FUTBALLOZNI már nem kellett megtanítani őket … a labdával MINDENT tudtak … kondícióban, taktikában lehetett fejleszteni … ma meg válogatott szinten beadást, lőtt passzt, szögletrúgást stb. kell tanítani … Erre mondom, hogy ha Sárosiék, Lázárék, Toldiék, Gyetvaiék stb. az AKKORI alapokkal a MAI edzésmódszerek szerint (nem a mai magyar, hanem a mai holland, német, spanyol stb. edzésmódszerek szerint) készülnének fel, ma IS világszerte ismert SZUPERKLASSZISOK lennének, és Magyarországon egyetlen gyerek sem akarna CR vagy Messi lenni, mert úgy, mint a 60-as évekig, itt lenne nálunk is tucatnyi világklasszis zsonglőr … gyerekkoromban a többség Albert vagy „vargazoli” akart lenni, de a Dózsa, Vasas, Honvéd-drukker haveroknak is akadt példakép bőven (Bene, Göröcs, Fazekas, Farkas, Mészöly, Tichy, Kocsis L. stb.) … a lényeg: évtizedeken át Magyarországon még a 3-4. osztályba is teljesen képzett, a labdával bánni tudó, a labdát „oda rúgom, ahova akarom”-játékosok kerültek fel … ez tört el 30-40 éve … a németek., hollandok, belgák, svájciak stb. tudtak váltani (grund helyett képzés), mi nem … a magyar klubok csak várják az „ügyes” kis kölyköket … egy akadémista edz napi 1-1,5 órát … ennek töredékében találkozik a labdával … Sárosiék, Puskásék éveken át napi 6-8-10 órán át fociztak, dekáztak, célba lőttek, egyérintőztek, fejelőversenyt rendeztek stb. és UTÁNA lettek igazolt játékosok …
Kedves lacimadí r
Most mí r jobban értem azt, amit valòszìnûleg mondani akartí l a hozzí szòlí sodal.
Lenne egy kérdésem, mivel Te ùgy lí tom a Magyar edzésmòdszert sokkal jobban ismered mint én.
Mivel különbözik az, mondjuk példí ul a német edzésmòdszertôl (Itt persze Doll mòdszerét szeretném megismerni jobban, ezt összehasonlìtví n a magyaral).
Mi lenne — szerinted — az a fejlôdés és irí nyzat, melyel a Magyar labdarùgí s (nem csak, de fôleg a Fradira gondolok) el tudní nyerni a régi méltòsí gí t ?
Lehet, hogy Te mí r ezzel a témí val kapcsolatban, halmoztad mí r a betûket.
Benyomí som, ahogy emlìtettem a kezdetben, hogy Te — mint edzô vagy „beavatott” értesz a dolgokhoz.
Ezért érdekes lenne szí momra az „Insider”-véleményed.
Kedves László, abszolút „outsider” vagyok… csak szurkoló, csak rajongó … akitől, ha 30-40 éve megkérdezték volna, hogy feláldozza-e az életét a Fradiért, gondolkodás nélkül igent mondott volna … ma már csak a gyermekeimért … esetleg a Hazámért, ha FELTÉTLENÜL az én életem kell a boldogságához … nem értek az edzői szakmához, csak évtizedek óta látom, amit látok … talán G.B. Shaw mondta: „Nem tudok tojást tojni, de el tudom dönteni, hogy a rántotta finom, vagy nem?” … Értjük mi egymást … látjuk, hogy évtizedeken át világszerte megbecsült „márka” volt a Ferencváros neve, mindenütt vagy rettegték, vagy tisztelték, mint ahogy az MTK-t, az Újpestet, a Honvédot, a Vasast is … nekik is volt 1-1 nagy korszakuk … nekünk meg kb. 70 év, amikor 5 kontinensen elismert név volt a FERENCVÁROS … ennyi … a ’75-ös KEK-döntő után 20 évvel még BL-16 -papíron Európa legjobb 12 csapatában voltunk!- … azóta? 3 év NB II Vecsésen, Bőcsön, Tuzséron … az NB I-ben pedig szenvedés Pápán, Pakson, Kecskeméten … egy Fradista -és egy hozzám hasonló korú MAGYAR szurkoló- NEM EHHEZ szokott!!! Mondjam azt, hogy láttam, amikor ’66-ban majdnem kifütyülték a válogatottat, mert 5-0-s félidő után „csak” 6-0-ra vertük Dániát, holott 12-0 is lehetett volna … ’77-ben a magyar-görög 3-0 és magyar-bolív 6-0 VB-selejtezők második félideje tömény füttykoncert volt … hál’Istennek, mindkétszer rúgunk a végén 1-1 gólt, különben lefütyülte volna a közönség a GYŐZTES(!!!) magyar csapatot a pályáról … más volt a mérce …
Konkrétan: Fogalmam sincs … azért fizetünk szakembereket … de önmagához képest még egy belga, egy svájci, egy osztrák futball is sokat lépett előre … a magyar futball tele van önelégült emberrel, akik szerint MI tudunk mindent, a „külföldiek” sem jobbak … látnék már 1 (csak egy!!!) magyar edzőt, akit komoly csapathoz hívnak … tudod, kedves László, a ’70-es-’80-as években a kuwaiti, emirátusok-béli stb. bajnokságok tele voltak magyar edzőkkel … ma már ODA SEM kellenek! Ennyi a történet … azért, csak azért is: HAJRÁ FRADI!!! A temetésemen a Fradi-induló is szólni fog … megrendeltem!
Kedves lacimadí r
Köszönöm ví laszodat.
Egy nemzetnek, mely egyszer a történelemben egy bizonyos Nagysí gal bìrt és a sportban (labdarùgí sban) egyarí nt még 50 (? vagy több) évvel ezelôtt sikert sikert utí n halmozott, az valòjí ban nagyon nehezen birkòzik meg a jelen kudarcakkal.
Pedig az 1970-es évek elején a Magyar csapatok nem is voltak olyan rosszak. Bí r egy Argentiní t vagy Olaszorszí got nem gyûrték volna le, de becsületesen harcoltak.
Aztí n jöttek az 1980-as évek és valòjí ban mi történt ott nem tudom, de aztí n megkezdôdött a hanyatlí s.
Minek tulajdonìtani ? Ha ezt tudní nk, akkor legalí bb megtudní nk keresni az ellenszerét.
A Chelsea-meccs nekem megmutatta, hogy a Fradi megint oda került, ahol el kezdte az 1900-as évek elején: Az angoloktòl (vagyis a németektôl) kell tanulni.
A mùlt dicsôsége persze még mindig eggyes fejekben van. De, ha bí tran és merészen beismerjük, hogy igenis, vannak dolgok amihez mí r nem értünk, akkor megvan a remény, hogy egyszer majdcsak méltò lesz a Magyar labdarùgí s megint egykori hirnevéhez.
Csak a régi focistí k nem kelnek ki a sìrjukbòl, hogy kiharcoljí k a gyôzelmet, mint ezt Szent Lí szlò megtette a tatí r (vagy Török ?)-korben.
„A közönség az angol szakembert megilletô tisztelettel fogadta több téves itélkezését”.
Elnézést kérek, nem értem egészen.
Lehet nem irònia-mentes ez a mondat. Akkor megértettem.
Különben a cikk nagyon szépen visszatükrözi a parí zs hangulatot és harcot.
Persze csodí latos a filmes-hìrmondò is.
A filmzene érdekes: Elôször a Radetzky-indulòt jí tszottí k, aztí n meg a „Jazz”-kor két hìres szí mí t. (Black Bottom az eggyike a mí sik bí r ismerôs, de nem jut eszembe). A Black bottom (fekete fenék) persze passzol valahogy a vìzben ugrò fiatalokhoz, melyeknek ez a testrészük fog legutoljí ra a vìzbe kerülni.
A Radetzkyt meg a Jazz-et felví ltja a cigí nyzenekar.
De milyen zenét jí tszottak az FTC-Sparta meccs zenésìtése közt ?
Laci, tényleg fantasztikusak ezek a régi tudósítások! Néha mosolyog az ember -hiába, változik a nyelv-, de sokkal többet elárulnak a meccs hangulatából, mint egy mai tudósítás … szinte percenként beszámoltak a közönség hangulat-változásáról is … tényleg csodálatos! Az angol bíró … nos, nehogy már egy „ellenséges” csapatot segítsen a GB-vel szövetséges csehekkel szemben … nem csalt, „csak” nem adott meg egy gólt és egy11-est … azért ez el is döntötte a kupa sorsát … 4-0-lal vagy 4-1-gyel más lett volna kimenni Prágába … kedves L-né Lázár Gabriella, ha olvassa: tud valamit arról, hogy Édesapja miért nem játszott? Alapból -1 gól a Fradinak itthon, a Tanár Úr nélkül … mint a Barca egy döntőben Iniesta nélkül …