1952 – Dalnoki Jenő: az FTC első olimpiai bajnoka

Dalnoki Jenő

1952. május 18., Budapest, Üllői út, MAGYARORSZÁG-NDK 5:0 (2:0)
vezette: Szleifert (lengyel)
Góllövő: Hidegkúti(2), Szusza, Kocsis, Sándor
Magyarország: Grosics (Honvéd) — Buzánszky (Dorog), Börzsei (Bástya), Lantos (Bástya) – Bozsik (Honvéd), Zakariás (Bástya) – Sándor (Bástya), Hidegkúti (Bástya), Szusza (Dózsa), Puskás (Honvéd), Czibor (Csepel)
Csere: Czibor h. Kocsis (Honvéd)
Szövetségi kapitány: Sebes Gusztáv

Ez volt az első Magyarország—NDK válogatott labdarúgó mérkőzés, és ez volt az Üllői úti „falelátós” pályán rendezett utolsó válogatott mérkőzés! A magyar csapat időnként tetszetős játékkal biztos győzelmet aratott a németek ellen. A mezőny legjobbja Puskás volt.

* * *

1952, május 18., Chemnitz, MAGYARORSZÁG B-NDK B 3:0 (B válogatottak mérkőzése)
Góllövő: Palotás(2), Szolnok
Magyarország: Gellér (Bástya) – Lőrincz (Vasas), Kispéter (Kinizsi), Kovács II. (Bástya) – Fehérvári (Győri Vasas), Dékány (Kinizsi) – Csordás (Vasas), Varga (Dorog), Palotás (Bástya), Szolnok (Bástya), Kolesánszky (Szombathelyi Lokomotí­v)
Csere: Szojka (Salgótarján)

A két ország B-válogatottjának találkozása végig sportszerű keretek között folyt le. Az első perctől kezdve a magyar csapat vette kezébe a játék irányí­tását és igen szép, szemre tetszetős támadásokat vezetett ellenfele kapuja felé. A magyar csapat technikai fölénye sokszor nyomasztó volt, de a nagy fölényt nem mindig tudták gólokra váltani. Sokkal nagyobb arányban kellett volna győznie a magyar együttesnek.

Jenni Rudolf edző í­gy értékelte játékosait: – Kispéter, Palotás, Kovács II. és Dékány játéka tetszett nekem a legjobban.

* * *

1952. május 24., Moszkva, SZOVJETUNIÓ-MAGYARORSZÁG 1:1 (1:0)
vezette: Latisev (szovjet)
Góllövő: Palotás
Magyarország: Grosics (Honvéd) – Buzánszky (Dorog), Börzsei (Bástya), Lantos (Bástya) – Bozsik (Honvéd), Zakariás (Bástya) – Csordás (Vasas), Kocsis (Honvéd), Szusza (Dózsa), Puskás (Honvéd), Hidegkúti (Bástya)
Csere: Szusza h. Palotás (Bástya)
Szövetségi kapitány: Sebes Gusztáv

Az első félidőben a szovjet, a másodikban a magyar csapat támadott többet. Általában a magyar tizenegy játéka, különösen a csatársoré, csalódást okozott. A védelem is sokszor jött zavarba.

Utólag lett hivatalos válogatott találkozó.

* * *

1952. május 25., Budapest, Megyeri út, BOLGÁR VÁLOGATOTT-MAGYAR VÁLOGATOTT 1:1
Góllövő: Szilágyi
Magyarország: Henni (Dózsa) – Rákóczi (Honvéd), Nagy II. (Bp. Lokomotí­v), Ombódi (Kinizsi) — Fehérvári (Győri Vasas), Dékány (Kinizsi) — Budai (Honvéd), Varga (Dorog), Szilágyi (Vasas), Szolnok (Bástya), Sárosi (Vasas)
Csere: Palotai (Szegedi Honvéd), Virág (Dózsa), Dacsev (Dorog), Berendi (Vasas)

Nehéz erőpróbája volt a magyar labdarúgásnak a hét végén. Három válogatott csapatunk vett részt nemzetközi találkozókon, de ez a három válogatott csapat három játékos hí­ján négy válogatottra való játékost igényelt. Moszkvában ugyanis 19 játékos utazott el, természetesen a legjobbak. Nyugodtan elmondjuk tehát, hogy a Budapesten a legjobb bolgár válogatott ellen a harmadik, Szófiában pedig a negyedik számú válogatottunk játszott.

A Budapesten szerepelt válogatott csapattól nem sokat várt a magyar közvélemény. Mindezek ellenére a budapesti mérkőzésen igen jó játékot, változatos, izgalmas küzdelmet láthatott a közönség és a második félidőben n magyar csapattól olyan nagyszerű hajrát, amely egészen magával ragadta, a labdarúgás rajongóinak több, mint húszezres táborát.

A moszkvai mérkőzések később hivatalos találkozók lettek, mí­g ez a budapesti mérkőzés nem vált hivatalos válogatott mérkőzéssé …

* * *

1952. május 25., Szófia, BULGÁRIA B-MAGYARORSZÁG B 3:2 (B válogatottak mérkőzése)
Góllövő: Deák(2)
Magyarország: Rúzsa (Vasas) – Lőrincz (Vasas), Kalmár (Vasas), Dalnoki (Kinizsi) – Szojka (Salgótarján), Gyurik (Dózsa) – Bablena (Salgótarján), Tóth II. (Csepel), Deák (Dózsa), Mészáros (Kinizsi), Kolesánszky (Sz. Lokomotí­v)
Csere: Keszthelyi (Csepeli Vasas)

* * *

1952. május 27., Moszkva, SZOVJETUNIÓ-MAGYARORSZÁG 2:1 (1:0)
vezette: Bjelov (szovjet)
Góllövő: Puskás
Magyarország: Grosics (Honvéd) — Buzánszky (Dorog), Kispéter (Kinizsi), Lantos (Bástya) – Kovács I. (Bástya), Bozsik (Honvéd) – Hidegkúti (Bástya), Kocsis (Honvéd), Palotás (Bástya), Puskás (Honvéd), Czibor (Csepel)
Csere: Hidegkúti h. Csordás (Vasas)
Szövetségi kapitány: Sebes Gusztáv

Kétszer találkozott egymással négy nap leforgása alatt Moszkva és Magyarország válogatottja. A második mérkőzésre a magyar csapat némileg megváltozott összeállí­tásban állt fel, s ez a változás mintha hasznára lett volna. Általánosságban ugyanis megállapí­tható, hogy valamivel átgondoltabb, tervszerűbb volt a magyar csapat játéka, mint szombaton, de ennek a mérkőzésnek is jellemzője volt csatársorunk puha, meddő, tologatós játéka.

Utólag lett hivatalos válogatott találkozó.

Bővebben …

* * *

1952. június 15., Varsó, MAGYARORSZÁG-LENGYELORSZÁG 5:1 (5:0)
vezette: Szleifert (lengyel)
Góllövő: Kocsis(2), Puskás(2), Hidegkúti
Magyarország: Grosics (Honvéd) – Buzánszky (Dorog), Lóránt (Honvéd), Dalnoki (Kinizsi) – Kovács I. (Bástya), Bozsik (Honvéd) – Budai (Honvéd), Kocsis (Honvéd), Hidegkúti (Bástya), Puskás (Honvéd), Czibor (Csepel)
Szövetségi kapitány: Sebes Gusztáv

A magyar csapat már az első félidő után 5:0-ra vezetett!

Ezen a mérkőzésen először volt tagja a nemzeti tizenegynek Dalnoki Jenő.

Bővebben …

* * *

1952. június 15., Budapest, Üllői út, MAGYARORSZÁG B-LENGYELORSZÁG B 3:0 (B válogatottak mérkőzése)
Góllövő: Mező(2), Berendi
Magyarország: Gellér (Bástya) – Ombódi (Kinizsi), Börzsei (Bástya), Lantos (Bástya) – Szojka (Salgótarján), Zakariás (Bástya), Csordás (Vasas), Berendi (Vasas), Mező (Vasas), Szolnok (Bástya), Babolcsay (Honvéd)
Csere: Varga (Dorog)

* * *

1952. június 22., Helsinki, MAGYARORSZÁG-FINNORSZÁG 6:1 (2:1)
vezette: Andersson (svéd)
Góllövő: Kocsis(3), Puskás, Bozsik, Palotás
Magyarország: Grosics (Honvéd) – Buzánszky (Dorog), Lóránt (Honvéd), Lantos (Bástya) – Kovács I. (Bástya), Bozsik (Honvéd) – Budai (Honvéd), Kocsis (Honvéd), Hidegkúti (Bástya), Puskás (Honvéd), Czibor (Csepel)
Csere: Grosics h. Gellér (Bástya), Hidegkúti h. Palotás (Bástya)
Szövetségi kapitány: Sebes Gusztáv

A negyedik gól érdekes körülmények között született meg:

A II. félidő 30. percében ismét Budai fut el a szélen, s bead. A kapus megszerzi a labdát, Kocsis ráfut. A két játékos az ötös vonalon csap össze, mindkettő elesik, s a labda kiperdül a kapus kezéből. A nagy lendülettel befutó Palotás keresztül esik a földön fekvő két játékoson, de í­gy is fejjel a kapuba gurí­tja a földön levő labdát. A labda éppen hogy bedöcög a gólvonal mögé…

* * *

1952. június 29., Budapest, Megyeri út, BUDAPEST VÁLOGATOTT-VIENNA 5:3 (Budapest válogatott mérkőzése)
Góllövő: Puskás, Hidegkúti, Kocsis, Bozsik, Czibor
Budapest: Grosics (Honvéd) – Buzánszky (Dorog), Börzsei (Bástya), Lantos (Bástya) – Kovács I. (Bástya), Bozsik (Honvéd) – Budai (Honvéd), Kocsis (Honvéd), Hidegkúti (Bástya), Puskás (Honvéd), Czibor (Csepel)

Változatos, érdekes, sokszor igen izgalmas volt a mérkőzés, a játék szí­nvonala azonban nem volt igazán magas. Budapest csapatának játéka alatta maradt a várakozásnak, a bécsi csapat viszont annál kitűnőbben játszott, s teljes mértékben igazolta a formájáról elterjedt jó hí­reket.

Annak ellenére, hogy előkészületi mérkőzés volt, egyetlen cserére sem került sor, mivel 3 nap múlva „visszavágót” játszottak és ekkor módosult néhány helyen az összeállí­tás.

* * *

1952. július 2., Budapest, Megyeri út, BUDAPEST VÁLOGATOTT-VIENNA 4:0 (Budapest válogatott mérkőzése)
Góllövő: Hidegkúti(2), Puskás, Kocsis
Budapest: Gellér (Bástya) — Dalnoki (Kinizsi), Lóránt (Honvéd), Lantos (Bástya) — Bozsik (Honvéd), Zakariás (Bástya) – Csordás (Vasas), Hidegkúti (Bástya), Palotás (Bástya), Puskás (Honvéd), Czibor (Csepel)
Csere: Kocsis (Honvéd)

Határozottan jobban játszott a magyar csapat, mint vasárnap. A mérkőzés legnagyobb részében Budapest válogatottja irányí­totta a játékot, és időnként nyomasztó volt a fölénye.

* * *

1952. július 15., Turku, MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA 2:1 (1:0) (Olimpiai selejtező)
vezette: Latisev (szovjet)
Góllövő: Kocsis, Czibor
Magyarország: Grosics (Honvéd) — Dalnoki (Kinizsi), Lóránt (Honvéd), Lantos (Bástya) – Kovács I. (Bástya), Bozsik (Honvéd) – Budai (Honvéd), Kocsis (Honvéd), Hidegkúti (Bástya), Puskás (Honvéd), Czibor (Csepel)
Szövetségi kapitány: Sebes Gusztáv

Édekes módon a selejtező mérkőzést az olimpia szí­nhelyén játszották és a győztes csak ezután keirült az I. fordulóba. A magyar csapat ha nehezen is, de kiharcolta a továbbjutást.

Bővebben …

* * *

1952. július 21., Helsinki, MAGYARORSZÁG-OLASZORSZÁG 3:0 (2:0) (Olimpia, I. forduló)
vezette: Van der Meer (holland)
Góllövő: Palotás(2), Kocsis
Magyarország:  Grosics (Honvéd) — Buzánszky (Dorog), Lóránt (Honvéd), Lantos (Bástya) — Bozsik (Honvéd), Zakariás (Bástya) — Csordás (Vasas), Kocsis (Honvéd), Palotás (Bástya), Puskás (Honvéd), Hidegkúti (Bástya)
Szövetségi kapitány: Sebes Gusztáv

A magyar csapat sokkal jobban játszott és helyzetei alapján még nagyobb gólaránnyal is győzhetett volna. A látványos játékot a nézők sokszor megtapsolták.

* * *

1952. július 24., Kotka, MAGYARORSZÁG-TÖRÖKORSZÁG 7:1 (2:0) (Olimpia, II. forduló)
vezette: Van der Meer (holland)
Góllövő: Kocsis(2), Puskás(2), Palotás, Lantos, Bozsik
Magyarország: Grosics (Honvéd) — Buzánszky (Dorog), Lóránt (Honvéd), Lantos (Bástya) — Bozsik (Honvéd), Zakariás (Bástya) — Csordás (Vasas), Kocsis (Honvéd), Palotás (Bástya), Puskás (Honvéd), Czibor (Csepel)
Szövetségi kapitány: Sebes Gusztáv

A törököket csak a kapus bravúros védései mentették meg a kétszámjegyű vereségtől. Csatársorunk időnként sziporkázóan szellemesen játszott. Bozsik és Czibor egymást múlták felül.

* * *

1952. július 28., Helsinki, MAGYARORSZÁG-SVÉDORSZÁG 6:0 (3:0) (Olimpia, elődöntő)
vezette: Ling (angol)
Góllövő; Kocsis(2), Puskás, Palotás, Hidegkúti, Lindh (öngól)
Magyarország: Grosics (Honvéd) — Buzánszky (Dorog), Lóránt (Honvéd), Lantos (Bástya) — Bozsik (Honvéd), Zakariás (Bástya) — Hidegkúti (Bástya), Kocsis (Honvéd), Palotás (Bástya), Puskás (Honvéd), Czibor (Csepel)
Szövetségi kapitány: Sebes Gusztáv

A magyar csatárok igazságosan elosztották a gólokat: mindkét félidőben 3—3 alkalommal találtak a hálóba. A szép játékról áradoztak az újságok, szakemberek, szurkolók egyaránt. Szinte egyhangú volt a vélemény: az aranyérmet csak a magyar csapat nyerheti!

* * *

1952. augusztus 2., Helsinki, MAGYARORSZÁG-JUGOSZLÁVIA 2:0 (0:0) (Olimpia, döntő)
vezette: Ellis (angol)
Góllövő: Puskás, Czibor
Magyarország: Grosics (Honvéd) — Buzánszky (Dorog), Lóránt (Honvéd), Lantos (Bástya) — Bozsik (Honvéd), Zakariás (Bástya) – Hidegkúti (Bástya), Kocsis (Honvéd), Palotás (Bástya), Puskás (Honvéd), Czibor (Csepel)
Szövetségi kapitány: Sebes Gusztáv

A magyar csapat a nagy tét miatt óvatosan kezdett, s í­gy nem tudta csillogtatni igazi tudását. A II. félidőben már lényegesen jobb játékot mutatott és megérdemelten szerezte meg az olimpiai bajnoki cí­met. A mérkőzés utolsó negyedórájában már jelentős fölényben játszott a magyar csapat, ekkor a labda jóformán állandóan a jugoszlávok térfelén pattogott. Mindent összevetve a magyar csapat győzelme teljesen megérdemelt, és ha a csatársorunk nyugodtabban játszott volna (szerk. Puskás még 11-est is kihagyott!), a győzelem aránya lényegesen nagyobb lett volna.

A mérkőzés befejezése után a pálya szélén felállí­tják a győzelmi emelvényt. Puskás, a magyar csapat kapitánya áll fel középre. Felhangzik az olimpiai harsona, kiosztják az érmeket. Az eredményhirdető táblán kigyulladnak a villanybetűk: Unkari 2-Jugoslavia 0

Felcsendülnek a Himnusz hangjai, lassan, ünnepélyesen felkúszik a főárbocra a magyar lobogó.

1952 Summer Olympics in Helsinki. Football. The victorious team of Hungary after the final in Helsinki. Players from the left: Mihály Lantos, Péter Palotás, Zoltán Czibor, József Bozsik, Gyula Lóránt, József Zakariás, Gyula Grosics, Sándor Kocsis, Nándor Hidegkuti, Ferenc Puskas and Jenő Buzánszky.

* * *

1952. szeptember 20., Bern, MAGYARORSZÁG-SVÁJC 4:2 (2:2)
vezette: Ellis (angol)
Gólölvő: Puskás(2), Kocsis, Hidegkúti
Magyarország: Grosics (Honvéd) – Buzánszky (Dorog), Lóránt (Honvéd), Lantos (Bástya) – Bozsik (Honvéd), Zakariás (Bástya) – Budai (Honvéd), Kocsis (Honvéd), Palotás (Bástya), Puskás (Honvéd), Czibor (Csepel)
Csere: Palotás h. Hidegkúti (Bástya)
Szövetségi kapitány: Sebes Gusztáv

A magyar csapat erkölcsi erejét dicséri, hogy lelkes, odaadó játékkal meg tudta fordí­tani a mérkőzés sorsát. Megnehezí­tette ezt az a körülmény is, hogy 2:0 után a svájciak védelembe vonultak és sokszor hat-nyolc emberrel is védték kétgólos előnyüket. Mintegy negyedórai bizonytalankodás után a magyar válogatott fokozatosan lendült bele a játékba és már az első félidő vége felé egészen kiváló teljesí­tményt nyújtott. A második 45 percben pedig sokszor egyoldalúvá vált a játék. Szép volt ez a mérkőzés, azzá tette elsősorban a magyar csapat ötletes, kitűnő játéka.

A magyar játékosok egyéni bí­rálatában Puskásról a következőket í­rta a zürichi SPORT:

Ha valaki Puskást, ezt a kis kövérkés úriembert látja, arra gondol, hogy egy ilyen ember hogyan kaphat helyet ebben az olimpiai bajnokcsapatban. De amikor a pályán látja játszani, rájön arra, hogy Puskás az agya és a motorja ennek az együttesnek, aki irányí­t és végrehajt, aki í­zig-vérig labdarúgó. Már az olimpia során megállapí­tottuk, hogy nem sok ilyen labdarúgó művésze van a világnak, talán rajta kí­vül egy sincs. Ezen a mérkőzésen még jobban is játszott, mint az olimpiai döntőben. Kimagaslóan legjobbja volt a csapatnak.

* * *

1952. október 19., Budapest, Megyeri út, MAGYARORSZÁG-CSEHSZLOVAKIA 5:0 (3:0)
vezette: Szleifert (lengyel)
Góllövő: Kocsis(3), Hidegkúti, Egresi
Magyarország: Horváth (Szombathely) – Buzánszky (Dorog), Lóránt (Honvéd), Lantos (Bástya) – Bozsik (Honvéd), Zakariás (Bástya) – Egresi (Dózsa), Kocsis (Honvéd), Hidegkúti (Bástya), Puskás (Honvéd), Czibor (Csepel)
Szövetségi kapitány: Sebes Gusztáv

Válogatott csapatunk játékának szí­nvonala fokozatosan emelkedett és tetőfokát az I. félidő második felében érte el. Ekkor úgy mozgott a csapat, mint egy olajozott gépezet és játéka nemcsak szép volt, de célratörő és eredményes is.

Olimpiai bajnokcsapatunk első hazai játéka az olimpia után megmutatta a hazai közönségnek is, hogy válogatottunkat méltán emlegetik a nemzetközi szakemberek a világ labdarúgó sportjának élvonalában.

* * *

1952. október 19., Brno, CSEHSZLOVÁKIA B-MAGYARORSZÁG B 1:1 (B válogatottak mérkőzése)
Góllövő: Deák
Magyarország: Gellér (Bástya) – Kovács II. (Bástya), Börzsei (Bástya), Bakonyi (Dorog) – Szojka (Salgótarján), Bányai (Honvéd) – Budai (Honvéd), Tóth II. (Csepel), Deák (Dózsa), Aspirány (Dorog), Pálfy (Győri Vasas)
Csere: Bundzsák (Vasas), Csordás (Vasas)

1952-ben Dalnoki Jenő debütált a válogatott csapatban a Kinizsire „keresztelt” Ferencvárosból. A sziklakemény hátvéd az FTC történetének első olimpiai bajnok labdarúgója lett, miután pályára lépett a románok elleni selejtezőn.

(Nagy Béla í­rásainak felhasználásával)