1990.V.28. Magyarország – Egyesült Arab Emirségek 3-0

Barátságos labdarugó mérkőzésen a franciaországi Nimes-ben Magyarország válogatottja Kovács Kálmán góljaival 3:0-ra (1:0) győzött az Egyesült Arab Emirségek csapata ellen.

,,Semleges,, pályán, a franciaországi Nimes stadionjában vivott barátságos mérkőzést a magyar labdarugó válogatott hétfőn este az Egyesült Arab Emirségek vb-döntős csapatával. Az előkészületi 90 perc – miként arról Vándor Kálmán, az MLSZ uj sajtófőnöke az MTI-nek telefonon beszámolt – nem hozta lázba a franciákat, talán ha félezren ültek a nézőtéren, amikor az iraki játékvezető, Ben Chamane jelt adott a kezdésre.

Az emirátus válogatottjának brazil szakvezetője, Carlos Alberto a mérkőzés előtt elmondta, hogy tudatosan választották ellenfélül a magyar együttest. Ugy itélték meg, hogy a Mészöly-legénység játékának tükrében képet alkothatnak az európai labdarugásról. Hozzátette még, hogy a magyarok elleni találkozó alapján reményei szerint már valósabban itélheti meg csapata Mondiale-esélyeit.

Magyarország – Egyesült Arab Emirségek 3:0 (1:0)
Nimes, 500 néző, v: Ben Chamane (iraki)

Magyarország: Gelei – Pintér – Mónos, Disztl L., Garaba, Szalma – Varga I., Bognár Gy., Mészáros F. (Fischer 46.) – Kiprich (Balog T. 57.), Kovács K.

Egyesült Arab Emirségek: 

Gól: Kovács K. (36., 62., 83.)

A visszafogottság jegyében telt el a mérkőzés eleje. Mészöly Kálmán taktikai utasitása ugyanis az volt, hogy jobb az óvatosság, és az első negyedórát inkább az ellenfél kiismerésére kivánta forditani. Az arab ország válogatottjairól kiderült, hogy elsőrendüen kezelik a labdát, valamennyien technikásak, és nagyon gyorsak.

Husz percnyi játék után vették át az irányitást Garabáék, ám a kiegyensulyozott küzdelemben az első két kapuralövést az arab csatárok hajtották végre. Aztán viszont egymás után háromszor is – Kovács, Varga, végül Kiprich révén – a magyarok próbálkoztak. Az első igazán veszélyes helyzet azonban – a 23. percben – mégis Gelei kapuja előtt adódott. Az először válogatott fiatal kapus a 16-osig futott előre, és a ,,rohamtól,, megriadt Talyami fölé emelt. Ugyanezt tette a 32. percben Kovács Kálmán is, aki ragyogó cselsorozat után küldte rossz helyre a labdát. A 36. percben azonban már nem hibázott. Kiprich a baloldalon futott fel, de ugy tünt, semmi sem lesz a dologból, mert elveszitette a labdát. Szerencsére nem adta fel, harcias erényeket csillogtatva visszaszerezte a játékszert, a kapu elé guritott, és Kovács 5 m-ről elegánsan továbbitott a hálóba. A 40. percben Mészáros megsérült, igy a szünetig tiz emberrel játszott a válogatott, a csereember, Fischer csak a második félidőre jött be.

Szünet után a magyar csapat játéka Fischer Pál szinrelépésével lendületesebb, céltudatosabb, erőteljesebb lett. Egymás után futottak a szellemes, szép támadások, a közönség többször is közbetapsolt. Az 53. percben Fischer felhőfejese hajszállal kerülte el a kaput. Az 57. percben Kiprichet lecserélték, Balog Tibor állt be a helyére, aki nem sokkal később meghálálta a szövetségi kapitány bizalmát. Fischer meredek kiugratásával átverekedte magát őrzőjén, középre guritott, s a nagy lendülettel érkező Kovács Kálmán egy csel után behelyezte a második gólt. Szinte egyfolytában az arab térfélen zajlott a játék, az ellenfél ritkán tudott eljutni a magyar kapuig. A 67. percben az időt huzó kapus kezéből Kovács K. kipöccintette a labdát, a hálóba vágta, de a játékvezető ezt nem adta meg. Nem sokkal később azonban megvolt a mesterhármas. Mónos a jobbszélen futott föl, laposan keresztbe adott, pontosan Kovács elé, aki harmadszor sem hibázott.

Gelei meggyőzően mutatkozott be a válogatottban, a védők közül szinte mindenki hibátlanul játszott, bár Pintérnek volt néhány könnyelmü megmozdulása. A középpályán Varga jól irányitott, Bognár rengeteget mozgott elől és hátul, az átadásokkal azonban nem volt mindig szerencséje. Kovács Kálmán volt a legveszélyesebb játékos, három gólja önmagáért beszél. Fischer bekapcsolódása sokat lenditett a támadójátékon.

Az arabok szakvezetője, Carlos Alberto gratulált, mondván, nem csalódott a magyar futballban, amelynek képviselőit 1966-ban, az angliai világbajnokságon látta utoljára.

Mészöly Kálmán a mérkőzés után igy nyilatkozott:

– Fegyelmezetten játszott a csapat, betartotta a taktikai utasitást. A szünet után, amikor már tisztába jött az ellenféllel, kezébe vette a játék irányitását, és megérdemelten győzött. Ha egy kis szerencsénk van, a különbség még nagyobb lehetett volna. Ezzel a válogatottal bátran vágunk neki a Kolumbia elleni mérkőzésnek, amely jóval nehezebb lesz, mint a ma esti volt, mert a dél-amerikai labdarugás jóval előrébb tart.