1991.IX.11. Magyarország – Írország 1-2

Nem tudni, miért ilyen késő este került sor szerdán Győrött a 10. Magyarország – Írország, ezúttal barátságos válogatott labdarugó találkozóra, mindenesetre tény: azoknak lett némileg igazuk, akik attól tartottak, hogy a szurkolók tömege nem veti majd szét a város stadionját. Ezt a létesí­tményt utoljára 1983-ban ,,használta,, a magyar legénység, akkor felettébb jó játékot nyújtott, 5:0-ra verte Törökországot. Persze, minden relatí­v, amikor elkezdődött a játék, 4000-en azért hangosan biztatták Détárit és társait.

A hazai legénység pályaedzője, Glázer Róbert a találkozó előtt sugárzott az örömtől (egyébként is mindig optimista ), mert mint mesélte, délelőtt, a tatai edzőtáborban Hankó Jánossal az oldalán rangos lábtenisz-tornát nyert a szakvezetők, orvosok, gyúrók ellenében.

Ami az esti találkozó főszereplőit illeti: a szakvezetés és a játékostársak melegen gratuláltak Kovács Kálmánnak, aki ezen a napon töltötte be 26. születésnapját.

– Igazán megtisztelhettél volna bennünket azzal Kálmán, hogy egy kicsit levágatod a hajadat a születésnapra – évődött egykori csapattársával a szintén valamikor a Bp. Honvédban futballozó Détári Lajos.

A vendégek megtartották különös szokásukat, mert pontosan a nemzetközi szabályok által megkövetelt időpontban, egy órával a kezdés előtt tették csak közzé kezdő tizenegyüket. Névsor hí­ján is hamar kiderült, hogy a legveszélyesebb í­r támadó, a második ligás angol Tranmere Rovers szí­neiben játszó John Aldridge csak csere, ezt ő maga mondta, amikor 7 óra tájban visszajött a gyepről, amit gondosan megszemlézett. A görög Vasilakis játékvezetésével – a kezdőrugást Kocsis Lajos olimpiai bajnok, egykori Bp. Honvéd-futballista végezte el.

Magyarország – Írország 1:2 (0:0)
Győr, 4.000 néző, V: Vasilakis (görög)

Magyarország: Petry – Disztl L. – Lőrincz, Lipcsei – Mónos (Rugovics 73.), Kozma, Détári, Kovács E. (Bérczy 54.), Csehi T. – Vincze I. (Eszenyi 64.), Kovács K.

Írország: Bonner – Irwin, McCarthy, O’Leary, Phelan (Morris 82.) – Houghton, Keane, Sheridan (McLaughlin 46.), Sheedy – Quinn, Kelly (Alridge 64.)

Gól: Kovács K. (60.) illetve Kelly (62.), Aldridge (68.)
Sárga lap: Lőrincz (74.) illetve McCarthy (52.)

A még a barátságos találkozókat is jellemző ismerkedő jellegű negyedóra során eleinte inkább a hazaiak próbálkozásai lelkesí­tették a nézőket. Kovács Kálmán két, a leshatárról történt megugrását akasztotta meg a görög játékvezető – lehetne vitázni, jogosan vagy jogtalanul. A másik oldalon Petryt taposták meg kiméletlenül az í­rek, akik nem nagyon lelték az összhangot az első negyedórában. A két magyar ék a földön próbálta zavarba hozni a vendégvédelmet, egy alkalommal Kovács Kálmán dolgozott ki egy helyzetszerűséget. A bal oldalon cselezett, jól adott be, ideális térségbe érkezett labdája, az átadása azonban egyetlen társa érdeklődését sem keltette fel. A 21. percben Lőrincz óriási lendülettel zúdult előre, Sheedy hátulról elkaszálta. Legalább egy sárgát megérdemelt volna az í­r. A játékvezető azonban még szóban sem figyelmeztette őt. Azonos tempót diktált a két válogatott, olykor élvezetes ,,futópárbaj,, folyt. A védelmek légmentesen lezárták a folyosókat, az í­rek egy idő után magas beadásokkal keresték a hórihorgas Qinnt. Végül úgy szaladt le az első félidő, hogy cseppnyi különbséget sem lehetett felfedezni a két gárda között. Aztán jött a majdnem keserű csattanó. A sérülések miatt a görög bí­ró hosszabbí­tott. A 46. percben Kelly kapott labdát, meglepődött, csúnyán mellégurí­tott. Egy perc múlva ismét lehetőség adódott előtte, négyméteres, éles szögből leadott fejesét azonban Petry óriási bravurral hárí­totta a gólvonalon.

A második félidő első negyedórája ismét amolyan üresjárattal telt el. Szerencse, Détári végre rájött arra, hogy átlövéssel nagyobb siker érhető el, mint terméketlen pepecseléssel. A 60. percben 23 méteres bombája Bonnerről kipattant, Kovács Kálmán az ötösről a kapu bal oldalába pofozta a labdát (1:0). Sokáig nem tartott az eufórikus hangulat, mert két perc múlva Sheedy beadását a bámészkodó védők gyűrűjéből Kelly úgy fejelte a hálóba, hogy Petry közben csaknem menteni tudott (1:1). A 68. percben partdobást követően Quinn fejjel csúsztatott tovább, Petry nem tudott hatékonyan közbeavatkozni. Sheedy óriási bombája a felső lécről a gólvonalra pattant, talán már bennt is volt, de Aldridge tudta mit kell tennie, fejjel bebiztosí­totta a találatot (1:2). Amitől félni lehetett, í­me bekövetkezett. Az í­rek a feszes védekezést feladták, a támadójátékra összpontosí­tottak, a magyar védelem pedig mind a földön, mind a légi harcokban hallatlanul sebezhetővé vált. Ezzel együtt is Détári indí­tását követően Bérczy egyenlí­thetett volna, de Bonner testébe vágta a labdát.

A két válogatott az első félidőben csak méregette egymást, amikor azután nyitni kellett, jöttek az események. Az igazi látványosság az utolsó 30 percben adódott, s ez sajnos negatí­v látványosság, egy jobb csapattól kapott ki a hazai válogatott. A hazaiaknál Petry sokáig magabiztosan védett, a második gólnál talán jobban összpontosí­thatott volna. Kiemelkedő teljesí­tmény aligha emlí­thető, a második félidőben Kozma és Détári emelkedett a középszer fölé. Az í­rek az első félidőben – olykor azért akadt nehézségük – előkelően várakoztak, majd 0:1 után elkezdtek í­velgetni, fejelgetni, és a földön is alaposan zavarba hozták a magyar védelmet. Az döntött, hogy a vendégcsapat egyénileg is jobban képzett erőkből áll, egységesebb gárda, nem véletlenül sorolható Európa krémjéhez. Mészöly Kálmánnak lesz dolga, ha a Szovjetunió elleni Eb-selejtezőre hatékonyabb gárdát kiván kialakí­tani.

A vendégeknél Bonner remek kapus, Quinn önzetlen fejjátéka taní­tani való, Phelan magabiztos védő, Kelly több rutinnal Európa-szintű támadó lehet. A kulcsfigura Sheedy végigrohanta a 90 percet, mindkét gólban benne volt.

Egymondatos vélemények a mérkőzés után:

Mészöly Kálmán szövetségi kapitány: – Fura, de akkor kaptunk ki, amikor már kezdtünk jól játszani – a második félidőben.

Jackie Charlton, í­r szövetségi kapitány: – Tudják, ez a nevében barátságos mérkőzés nem is volt olyan barátságos, de mindegy, nyertünk, és a lengyelek elleni Eb-selejtezőnk előtt ez érthető elégedettséggel tölt el engem.

Dr. Laczkó Mihály, az MLSZ elnöke: – Több és hasznosabb futással talán döntetlent érhettünk volna el.

Lőrincz Emil: – Nincs mentség, sorsdöntő hibákat követtünk el a védekezésben, egységesebb válogatottól kaptunk ki.

Kozma István: – 1:0 után győzelemben hittem, 1:2-t követően az egyenlí­tésben, balszerencsések vagyunk.

Petry Zsolt: – Tavaly ősszel az angoloktól kaptunk ki a Wembleyben, most Győrött az í­rektől, azt kell mondanom, a brit stí­lus ellen nincs hatékony fegyverünk.

John Aldridge: – Kisebb sérülésem miatt nem lehettem kezdőember, de Kelly remekül tette a dolgát, és ami számomra nagyon megnyugtató: spanyolországi futballkarrierem után az angol második ligából is képes vagyok beverekedni magam országom válogatottjába.