1995.X.18. BL csoportkör, Real Madrid – Ferencváros 6-1

Ferencvárosi szekunda a madridi „Real-tanodában”.

Novák Dezső: – A Real is a világ legjobb csapatai közé tartozik, még akkor is, ha a mostani bajnokságban egyelőre a vártnál gyengébben szerepel hazájában. Ez az ő oldaluk, ami pedig bennünket illet: óriási elszántsággal, nagyon fegyelmezetten kell játszanunk, s akkor talán sikerül elhoznunk az egyik pontot. Én határozottan állí­tom: már a döntetlen is igen nagy siker lenne.

*

Nagyí­táshoz klikk a képre!

Nagyí­táshoz klikk a képre!

Emlékezetes estélyéhez érkezett a Ferencváros labdarúgócsapata. Szerda este a spanyol főváros Bernabeu-stadionjában a Bajnokok Ligája D-csoportjának harmadik találkozóját ví­vta a nagy múltú Real Madriddal a magyar bajnok, amely a kupahistóriában még sohasem ütközött meg ezzel a klasszis klubbal. Az európai futballsport egyik szentélyében, a Bernabeuban nem remélhettek nézőszámbeli csúcsjaví­tást, hiszen az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) az állóhelyek számát megkurtí­totta, í­gy – elvileg – 72.574 érdeklődővel számolhattak a szervezők.

Az ibériai legénység amúgy különös támogatásban részesült. A Marca cí­mű lap szerdai számában egy nyí­lt levél látott napvilágot. Szerzői, illetve aláí­rói között mások mellett olyan kiváló holland szakvezető, mint Johan Cruyff, pompás futballista (Frank Rijkaard), és a nagyszerű sakkozó, Jan Timman neve is szerepel. További népszerű holland szí­nészek, a kulturális élet ismert személyiségei úgy fogalmaztak ebben, hogy a Real Madridnak a holland kultúra nevében megsemmisí­tő csapást kell mérnie a Ferencvárosra. Cruyffék azért í­rták meg ezt a levelüket, mert szerintük a Ferencváros szurkolói az Ajax elleni Üllői úti csatán rasszista módon viselkedtek, fékezhetetlenül hujjogtak, ami az ő értékrendjük szerint megengedhetetlen, hiszen ezzel a magyar drukkerek megfélemlí­tették a holland gárda szí­nesbőrű játékosait.

Minimum fura eljárás…

Pedig a nyí­lt levél nélkül is a Real volt az esélyesebb, ezt senki sem vitatta. Lorenzo Sanz, a hazaiak klubelnök-helyettese például azt mondta az AS cí­mű lapnak, hogy csapatuk nemcsak a magyar együttest győzi le szerda este, de megnyeri a Bajnokok Ligáját is. A spanyol sajtó egyoldalúan úgy harangozta be a 90 percet, hogy Zamoranóék szakadatlanul ostromolják a magyar falat, és fel is törik azt. Az ibériai drukkerek szintén felettébb optimista hangulatban gyülekeztek, nem csoda hát, hogy szép számban fogytak az utcákon a Real-mezek. Pedig egy-egy ilyen szuvenir nem éppen olcsó, 8.000 forintnak megfelelő pezetát kell leszurkolni érte.

Real Madrid (spanyol) – Ferencváros 6-1 (3-0)
Madrid, Bernabeu-stadion, 38.000 néző, V: Uzunov (bolgár)

Real Madrid: Buyo – Quique, Sanchis, Hierro (Nando 63.), Soler – Michel, Milla, M. Laudrup (Luis Enrique 59.), Amavisca (Esnaider 59.) – Raúl, Zamorano

Ferencváros: Hajdu – Telek – Milovanovic (Hrutka 60.), Szűcs, Keller – Nyilas, Vincze O. (Albert 46.), Lisztes, Kecskés – Kopunovic, Kuntic (Nagy Zs. 68.)

Gól: Raúl (24., 25., 84.), Zamorano (34., 47.), Hierro (55.) illetve Kopunovic (63.)
Sárga lap: Kecskés (20.), Milovanovic (54.), Szűcs (85.)

Ami azt illeti, a Real az első 45 percet nem vesztegette el, gyakorlatilag eldöntötte a három pont sorsát. A 3. percben egy jobbról beí­velt labdát Raúl tiszta helyzetből elvetődve fölé lőtt. Négy perc múlva Laudrupon volt a sor, ő 16 méterről hasonlóan erős bombát eresztett meg, valamivel közelebb járt a célhoz, de lövése fölé vágódott. A 12. percben jutott első lehetőségéhez a Ferencváros, amikor Kecskés a bal oldalon az alapvonalig verekedte el magát, ügyesen í­velt át Kuntic elé. A szerb csatár nem volt éppen ideális lövőhelyzetben, í­gy nem csoda, hogy az oldalhálóba bombázott. Az ellenakció végén Zamorano lesgólt szerzett. A chilei csatárral élvezetes, késhegyre menő harcot ví­vott a hosszú sérülési időszakát követően visszatért Keller, és eleinte jól is ellenőrizte a dél-amerikai légióst. A spanyolok akcióförgetege állandó veszélyt okozott. A magyar bajnok ugyanakkor csak mutatóban tette tiszteletét a hazai térfélen. A 17. percben baloldali támadásszövés végén Laudrup 10 méterről lőtt kapura, de mivel labdája nem volt túl erős, Hajdu hárí­thatott. Két perc múlva Zamorano jeleskedett, balra irányí­tott lövését megszelí­dí­tette Hajdu. Úgy festett, egyre jobban belemelegszik a ferencvárosi kapus, és ezt jó jelként értékelhette a ferencvárosi szurkolótábor. A szép álomnak azonban hamar végeszakadt, amikor a 24. percben egy bal oldalról beí­velt szögletrúgást követően a labda tovább pattant a lazán felálló magyar védelem tagjai között a gólvonaltól két lépésnyire helyezkedő Raúlhoz, és a hazai támadó testi épségét nem kí­mélve fejjel a hálóba továbbí­tott (1-0). Jószerével újra sem kezdett a Ferencváros, amikor a 25. percben mintaszerűen megkomponált spanyol akció végén a középen üresen kilépő Raúl 12 méterről, ballal, laposan a bal alsó sarokba helyezett (2-0). Érthető volt a ferencvárosi k.o.-hangulat, és az sajnos mit sem oldódott. A 34. percben a vérszemet kapott Raúl úgy akarta elérni mesterhármasát, hogy ügyesen átemelt Hajdun. Okos gondolat volt, az emelés sikerült, a labda azonban a felső kapufáról visszapattant. Mindenki másnál előbb ébredt Zamorano, csukafejessel hét méterről a kapu gazdátlan jobb oldalába talált (3-0). A 41. percben újabb látványos Real-akció jött soron, Hajdu előbb Laudrup, majd Zamorano bombáját fogta szí­npompásan, holott mindkét lövés gyakorlatilag gólt ért, vagy érdemelt volna…

A pazar formában játszó Raúl a szünet után arról adott tanúbizonyságot, hogy nemcsak a helyzetkihasználáshoz ért, de hajlandó alázatosan kiszolgálni társait is. A 47. percben a jobb oldalról, az alapvonal közeléből í­velt középre a 18 esztendős reménység. Zamorano az ötös vonalán helyezkedve óriási erővel a földre fejelte a labdát, amely a léc alá vágódott (4-0). A következő öt perc során Laudrup növelhette volna az előnyt, ám két alkalommal is hibázott. Pedig látszott, jószerével csak őt próbálták helyzetbe hozni, társai arra tettek kí­sérletet, hogy a dán légiós is találjon a magyar hálóba. A közönségnek Raúl futballja tetszett, alkalmi rigmusokat farigcsálva éltették a fiatalembert. Az 55. percben egy legurí­tott szabadrúgást Hierro 26 méterről bődületes erővel bombázott a jobb felső sarokba (5-0). Cserékkel frissí­tett a spanyol gárda, és talán ezért, talán más ok miatt, a Ferencváros lehetőségekhez jutott. A 63. percben Lisztes labdáját Kopunovic nyolc méterről ügyesen továbbí­totta a jobb alsó sarokba (5-1). A szépí­tést követően tovább próbálkozott a magyar bajnok a gólkülönbség csökkentésével, de igazán komoly új lehetősége erre nem volt, noha a 74. perctől Zamorano sérülése miatt a Real Madrid tí­z emberrel folytatta, fejezte be. Ám mielőtt befejezte volna, a 84. percben egy újabb, a ferencvárosi védők számára követhetetlen kombináció végén, Raúl 12 méterről a kapu közepébe talált (6-1).

httpvh://www.youtube.com/watch?v=DETWFCpYXKE

A Ferencváros szempontjából gyakorlatilag értékelhetetlen ez a 90 perc, hiszen mindvégig az történt, amit a Real Madrid eltervezett. A kiütéses vereség pontosan jelzi a két ország futballsportja közötti szakadéknyi különbséget. A Real gépies pontosságú, mégis ötletes, szórakoztató teljesí­tményére nem volt, nem lehetett válasza a Ferencvárosnak, amely csak egészen ritkán tudott labdát szerezni. És ha véletlenül mégis begyűjtötték a magyarok a bőrgolyót, azzal nem sok gondot okoztak. Novák Dezső csapatát azért illeti meg dicséret, mert 0-5 után is volt lelkiereje szépí­teni, noha mindvégig látszott, többosztálynyi különbség van a két gárda között. Ezzel az újabb vereséggel a zöld-fehér csapat gyakorlatilag lemondhat negyeddöntős álmairól, de nem mindegy, hogy hátralévő három összecsapásán amolyan végzethangulatban, vagy a súlyos madridi vereséget követően magát össszeszedve fejezi be a D-csoport küzdelmeit. A hazaiaknál Raúl, Laudrup és Zamorano kulcsemberhez méltó módon futballozott, a Ferencvárosból viszont egyetlen labdarúgó sem tudott kiemelkedni – nem, mert erre lélegzetvételnyi esélyt sem hagyott a fehérmezes királyi gárda.

Novák Dezső: – Nehéz feladatra vállalkoznék, ha most értékelni kellene a láttottakat. Erre kell egy kis idő. Az Ajax és a Real között van némi különbség, a hollandok fizikailag nőttek fölénk két hete, a spanyol bajnok pedig igazán szellemes játékot nyújtott. Sajnálom az 1-6-os vereséget, hiszen, ha labdarúgóim jobban bí­ztak volna magukban, föltehetően nem szenvedünk ilyen jelentős különbségű vereséget. Nem mondtam még le arról, hogy esetleg bejutunk a nyolc közé, de ha nem javul lényegesen a formánk az elkövetkezendő két hét során, akkor az Üllői úton is kemény leckét kaphatunk a Realtól.

Jorge Valdano: – Ezt vártam ettől az estétől Fontos győzelmet arattunk, most kezdjük felidézni azt a tavalyi Realt, amely bajnoki cí­met szerzett. A 90 perc során az első félórát követően mintha egy autópályán robogtunk volna előre, semmiféle ellenállásba nem ütköztünk. Büszke vagyok erre a féltucat gólra, hiszen manapság Európában ritkán rúgnak hat gólt egy kupasorozatban. Nem is hiszem, hogy egyhamar megismételhetjük ezt a bravúrt. A második félidőben talán kicsit nehezebben rúgtuk akkori három gólunkat, mert a magyarok egynémely kontraakciója veszélyes volt. Most elindulhatunk fölfelé a spanyol bajnokságban is.

A „D” csoport állása:

1. Ajax Amsterdam 3 3 – – 9- 1 9 pont
2. Real Madrid 3 2 – 1 8- 2 6
3. Ferencváros 3 1 – 2 5-11 3
4. Grasshoppers 3 – – 3 0- 8 0