1996.VIII.14. Magyarország – Egyesült Arab Emí­rségek 3-1

Ha augusztus, akkor Siófok, legalábbis már a második évben fogadja a nyár vége felé a Balaton fővárosában a magyar labdarúgó-válogatott aktuális ellenfelét, most például az Egyesült Arab Emí­rségek nemzeti tizenegyét.

– Szeretném, ha ez a kapcsolat tovább fejlődne, többször is találkozhatnának a csapatok, mert érdemes körülnézni az arab világban is – mondta Amir Al Hammawandi, a Magyarországon élő UEFA-menedzser, aki az arab vendégeket irányí­tja itt Magyarországon. – Az őszi kupaküzdelmekre készülnek az arabok, négyhetes németországi felkészülésüket szakí­tották most meg egy mérkőzés erejére.

– Aranyos Imre nem tud a kispadra sem leülni sérülés miatt, í­gy tehát balszerencsésen ugyan, de megoldódtak gondjaink – nyilatkozta Csank János, a magyar válogatott szövetségi kapitánya a mérkőzés előtt. – Már a finnek elleni taktikát igyekszünk gyakorolni ezen a mérkőzésen is, remélem a játékosok átérzik a felelősségüket, hiszen most már élesbe „fordultunk”, két hét múlva már vb-selejtezőn kell bizonyí­taniuk.

A vártnál kevesebben, mintegy ötezren fogadták a pályára lépő csapatokat.

Magyarország – Egyesült Arab Emí­rségek 3-1 (2-0)
Siófok, 5000 néző, V: Schüttengruber (osztrák)

Magyarország: Hajdú (Sáfár 46.) – Telek – Sebők V. (Egressy 46.), Plókai (Dombi 46.) – Mracskó, Urbán, Sándor T. (Madar Cs. 87.), Halmai (Hahn 83.), Nagy N. – Orosz (Horváth F. 46.), Klausz (Dragoner 79.)

Egyesült Arab Emí­rségek: Jumaa Rashid – Jassem Tawf – Hamduon (Ismail Rasuid 46.), Hassan Suhail, Mundher Ali – Ali Hassan (Mohammed Ali 46.), Mohamed Omar, Essa Matar, Ali Talyaini – Zuhair Bakhet, Abdoul Razaq (Bakhet Saad 46.)

Gól: Klausz (12.), Urbán (35.), Orosz (64.) illetve Bakhet Saad (88.)
Sárga lap: Ali Hassan (14.), Hassan Suhail (85.)
Jók: Urbán, Klausz, Sándor T. illetve Jassem Tawf, Omar, Bakhet Saad

Már az első perc végén gólt szerezhetett volna a piros mezben, fehér nadrágban és zöld sportszárban játszó magyar csapat, de Klausz tiszta helyzetből a 11-es pontról fölé bombázott. Az ellentámadásból az arabok lőhették a mérkőzés első szögletét, ami nem okozott gondot a magyar védőknek. A viharos kezdést tapogatózó játék követte, a tiszta fehérben játszó vendégek feltűnően magabiztosan tartogatták a labdát saját térfelükön. A jobb szélről induló támadásból a 12. percben megszerezte a vezetést a magyar válogatott. Sebők indí­totta az oldalvonal mellett feltűnő Mracskót, aki majdnem az ötösig tudta vezetni a labdát, majd remekül látta meg a középen berobbanó Klauszt, a csatár védője szorongatásában bombafejest küldött a kapu jobb oldalába (1-0). Felszabadultan, könnyedén, mezőnyfölényben játszott a magyar válogatott, de a vendégek is tapsot kaptak a 18. percben egy gyors, látványos ellenakció során, amit Ali Hassan felejthető lövéssel zárt. A 20. perctől némileg visszavett az iramból a piros-fehér-zöld gárda, inkább a középpályán folyt a játszadozás, hiszen a vendégek már a felezővonalon megzavarták a magyar középpályásokat – a sportszerű siófoki közönség harsány buzdí­tásba is kezdett. A 29. percben a bal oldalon tűnt fel teljesen egyedül Nagy, Urbán remekül vette észre, s egy 50 méteres keresztlabdával indí­totta, a balhátvéd beadása után Klausz kapásból célozta meg a kaput 14 méterről, Rashid azonban a helyén volt. A 35. percben egy nagyon szép akció után növelte előnyét a magyar válogatott. Klausz a 16-os vonaláról gurí­totta vissza a labdát Sándor T. elé, aki meglátta a védősorból kirobbanó Urbánt, pontosan tette elé a labdát, a középpályás pedig 12 méterről védhetetlenül lőtt a bal alsó sarokba (2-0). A taktikai utasí­tásokat betartva, fegyelmezetten játszott a továbbiakban is a magyar csapat, a játékosok megbecsülték a labdát, de ha szükség hozta, mindig volt egy szabad játékos, akit támadásba lehetett dobni. Helyzetek is akadtak, de az arab védők elszántan meghiúsí­tották Orosz és Klausz gólszerzési kí­sérleteit.

A szünet után pályára léptek további olimpikonok is a magyar válogatottban: a kapuba Hajdú helyett Sáfár mutatkozhatott be első alkalommal a nemzeti tizenegyben, mí­g Dombi és Egressy támadó feladatokat kapott. A vendégek három cserével próbáltak frissí­teni, aminek mozgalmas első tí­z perc lett az eredménye. Az 56. percben Klausz mintegy 25 méterről szánta el magát lövésre, a jól eltalált labda a felső lécről vágódott ki. A másik oldalon Bakhet Saad mutatta be lövéstudományát, Sáfárnak igencsak kapaszkodnia kellett a lövés hárí­tásánál. A következő percben folytatódott a magyar kapufaszéria, hiszen ekkor 25 méteres szabadrúgásból Urbán találta el a bal oldali lécet. Élvezetes, jó iramú mérkőzést láthatott a közönség, hiszen az arabok is bátrabban, támadó szellemben játszottak, de magyar védelem biztosan állt a lábán. Ellenben í­gy az arab védőfal fellazult, amit a 64. percben ki is használtak a hazaiak. Dombi csapott le egy védőről lapattanó labdára a 16-os vonalánál, majd jó ütemben gurí­tott a kirobbanó Orosz elé, aki egy igazí­tás után jobbról, nyolc méterről a hosszú sarokba bombázott (3-0). Zúgott a taps, a közönség lelkesen fogadta a magyar válogatott játékát, eredményességét. A 82. percben Dombi viharzott el a jobb oldalon, beadása után a felső lécen gurult végig a játékszer. A 88. percben Bakhet Saad bizonyí­totta a már kezdetben bemutatott lövéstudományát, 25 méterről, szabadrúgásból védhetetlenül lőtt a bal alsó sarokba (3-1).

Taktikusan, fegyelmezetten, nagy igyekezettel játszott a magyar válogatott a technikailag viszonylag képzett, de igencsak szerény tudású vendégekkel szemben. Különösen a széleken vezetett magyar támadások okoztak zavart az arab védelemben, ezeket a belső csatárok jól is követtek, sorozatban tudták kidolgozni a helyzeteket. A magyar védelemre nem hárult nehéz feladat, habár az utolsó előtti pillanatban pontosabban is felállí­thatták volna a sorfalat. A középpályán a mezőnymunkából leginkább Urbán vette ki a részét, mí­g Sándor T. í­gy több lehetőséghez jutott a veszélyes akciók kidolgozásánál, amelyekben segí­tett a széleken felzárkózó Mracskó és Nagy Norbert is. A csatárok bátran szakadtak le védőikről, üres területre futottak be sűrűn, ahová többször is pontosan érkezett a menetrendszerű átadás, aminek három gól is eredménye lett.

Kellemes edzőpartnert talált az Emí­rségek csapatában a magyar válogatott, és biztos, önbizalomnövelő győzelmet szerzett.

Szövetségi kapitányi nyilatkozatok:

Csank János: – Elégedett vagyok a csapat teljesí­tményével, habár feltűnő volt, hogy néha el-eltűntek a mezőnyben játékosaink. Ezt talán azzal tudom magyarázni, hogy sokat edzettünk az utóbbi két napon, s hiányzott a frissesség. Hiányoltam még azt is a csapattól, hogy nem törekedtek nagyobb igyekezettel az előnyünk növelésére. Tetszett Urbán játékkedve és Sándor játéka is mí­g erővel bí­rta, de több jó teljesí­tményt is tapasztaltam. Egy nagyon jó csapatot ismertünk meg az Egyesült Arab Emí­rségek válogatottjában.

Tomislav Ivic: – A huszonöt napos felkészülés után első igazi megmérettetés volt számunkra ez a mérkőzés. A régiónkban az arab csapatok ellen mi általában három csatárral játszunk, de ezt nem lehetett megtenni egy európai gárdával. Így a kétékes játékunk igencsak akadozott. Úgy érzem, hogy a felkészülésünk jelenlegi szakaszában megfelelően teljesí­tett csapatunk. A magyarokról csak jót tudok mondani, lehet látni, hogy egy új csapatot épí­tenek, amelyben sok lehetőség rejlik. Jól játszottak mélységből és a két jól felépí­tett csatár elég sűrűn alakí­tott ki helyzetet kapunk előtt.