2002.VII.16. Ferencváros – Kaposvár: 3-1 (edzőmérkőzés)

Kórházba került a védő

Bognár Zsolt megérkezett az Üllői útra. Ám mert a papí­rjai nincsenek rendben, bármennyire is vágyott rá, nem vehetett részt a Ferencváros kedd délelőtti edzésén.

A győri védő a Magyar Labdarúgó Liga fellebbviteli bizottságának határozata nyomán péntektől szabadon igazolható. A döntéshozók ugyanis megállapí­tották, hogy a játékosnak június 30-tól nincs szerződése a Győri ETO FC-hez. De hiába a határozat, amí­g nem foglalják í­rásba, addig a Ferencváros óvatosságból nem alkalmazza Bognárt. Garami József szakmai igazgató szerint a játékossal nem csak bővül, de erősödik is a keret.

Bognár persze nemcsak a délelőtti edzésen, a délutáni mérkőzéseken sem lehetett ott az ezüstérmes együttesben. Garami József ezúttal is kettéosztotta a keretet; a B-csapat a BKV Előrével mérkőzött, az A-csapat pedig a feljutási álmokat szövögető Kaposvári Rákóczi FC-NABI-val találkozott. Mindkét mérkőzésre az Üllői úton került sor, s ez azt jelenti, a felkészülés utolsó szakaszára a Ferencváros a Népligetből visszaköltözött a stadionba. A BKV edzője a korábban az MTK-nál dolgozó Disztl László lett, ő segí­tőjének pedig bátyját, az egykori válogatott kapust, Disztl Pétert választotta. A tavalyi csapat lényegében együtt maradt, és az összeszokottság meg is látszott a BKV játékán. Disztl László együttese 3–2-re nyert, és a sárga mezesek küzdeni akarásból is jelesre vizsgáztak. A Ferencvárosban egy próbajátékos is szerepelt, mégpedig az Erdélyből származó Vajda Attila, aki tavasszal az NB III-as Tápiószentmártonban futballozott.

A szintén NB I B-s kaposváriak sem vallottak szégyent. Igaz, a Fradi nélkülözte válogatottjait, talán éppen ezért kicsit nehezen lendült játékba. Aztán a második félidőben beállt Alekszander Jovics és brazil Leandro, s attól kezdve már az történt a centerpályán, amit a házigazdák akartak. Sajnálatos, hogy a mérkőzés 10. percében Marius Cheregi megsérült, felszakadt homlokán a bőr, és a Sportkórházba szállí­tották.

A kaposvári kispadon az egykori kiváló kispesti labdarúgó, Kovács Kálmán ült. A szakember elmondta, túl van az ismerkedésen, és úgy érzi, teljesí­thetők a célok Kaposvárott; a feladat az első három valamelyikének megszerzése. Hamarosan elkészül a stadion, és Kovács szerint augusztusban már a minden igényt kielégí­tő arénában játszhatják hazai mérkőzéseiket. A vezetőedző segí­tője az egykori kaposvári kedvenc, Meksz Gyula lett. Tulajdonképpen Kaposvárott is együtt maradt az elmúlt bajnokságban szereplő keret. Sikerült megtartani a gólerős Rajczi Pétert is, aki az Üllői úton is bebizonyí­totta, hogy barátságban van a labdával; ő szerezte a vendégek gólját.

A mérkőzés:

Ferencváros – Kaposvár: 3-1 (0-1)
Üllői út, 2.000 néző, vezette: Herbály

Ferencváros: Udvarácz – Vukmir, Cheregi (Halgas 13.), Keller – Kriston, Kapic (Leandro 46., Lipcsei 80.), Lipcsei (Kapic 79.), Szkukalek – Szili (Jovic 46.), Andone, Penksa (Szili 73.)

Kaposvár: Házi (Balajcza) – Mezô (Tamás, Bank), Csí­k (Lassú), Petrók (Szabó M.) – Máté (Nagypál) – Kovacsevics (Finta, Jovánczai), Tóth G. (Farkas), Horváth Z. (Tóth B.), Madar T. (Marcsek) – Rajczi (Milovanovics), Anghel (Jéger, Petranovics)

Gól: Leandro (57.), Jovic (59., 86.) illetve Rajczi (13.)

Nehezen lendültünk játékba, látszott a csapat teljesí­tményén, hogy szokatlan összeállí­tásban kellett pályára lépni. Válogatott játékosaink a dunavarsányi edzőtáborban készülnek az EB-selejtezőkre, ezért Szűcs Lajos, Gyepes Gábor, Dragóner Attila és Gera Zoltán nem állt Garami József szakmai igazgató rendelkezésére. A vendégek érezték, hogy ma lehet keresnivalójuk, ügyesen adogattak, nem álltak be védekezni és amikor tehették, gyors támadásokat vezettek. Egy ilyen akció végén, kihasználva Udvarácz és a védők figyelmetlenségét a 16. percben megszerezték a vezetést. A gól előtt három perccel kellett lecserélni Marius Cheregit, aki összefejelt egy kaposvári játékossal és felszakadt a bőr a homlokán. A gól után kiegyenlí­tett játék folyt a pályán, de a kapuk ritkán kerültek veszélybe.

A második játékrészben Leandro és Jovic beállása után aktí­vabbak lettünk, több í­géretes akciót is vezettünk és két perc alatt sikerült fordí­tanunk. Az 57. percben Lipcsei indí­totta Jovicot, aki középre gurí­tott és Leandro 14 méterről a jobb sarokba lőtt. Az 59. percben Vukmir a mi térfelünkről indí­totta Jovicot, aki elfektette a kapust is és a hálóba gurí­tott. Az idő múlásával az egyre fáradó kaposváriak ellen fokozatosan vettük át az irányí­tást. A 80. percben újabb sajnálatos sérülés történt: Leandro a felezővonalnál egy párharc során rúgást kapott a bokájára és el kellett hagynia a játékteret. A hajrában ismét Jovic villant: a szerb légiós a 86. percben előbb kötényt adott az egyik kaposvári játékosnak, majd négy védőt is lerázott magáról, kényszerí­tőzött Lipcseivel és a visszakapott labdát úgy lőtte a kapuba, hogy az még egy védőn is megpattant.

A mieink második félidei jó teljesí­tményükkel rászolgáltak a győzelemre.

*

Ferencváros-B – BKV Előre 2-3 (1-1)
Üllői út, 200 néző, vezette: Ari

Ferencváros B: Szabó – Takács, Hrutka, Balog Z., Kardos – Vajda (Földvári), Földvári (Huszti), Somorjai, Károlyi – Varga Z. (Nógrádi), Zombori

BKV Előre: Szűcs – Diszalov, Csordás T., Varga A., Szekeres – Kozma (Bene F.), Kovács A., Vörös, Ruppert (Molnár T.) – Ruzics (Bene G.), Bánka (Török)

Gól: Zombori (2) illetve Bánka, Varga A., Bene G.

(Az nso.hu és a Ferencváros hivatalos honlapja alapján)