2010.X.1. Ferencváros – MTK: 3-0

Tovább folytatódott az MTK 2002 szeptembere óta tartó rossz sorozata az Üllői úton: a kék-fehérek simán kikaptak 3–0-ra a Ferencvárostól a 199. örökrangadón, és sorozatban hetedszer kaptak ki ősi riválisuktól idegenben. Garami József csapata elsősorban az első félidőben nyújtott gyenge teljesí­tményt, az FTC sikere megérdemelt. A Ferencváros csapatkapitányát, Rósa Dénest Szabó Ádám belépője után hordágyon kellett levinni a pályáról, csúnya sebbel.

* * *

Mérkőzés előtti nyilatkozatok:

Prukner László: – Az MTK egy jól működő szisztémára épülő csapat, amelyből ha kikerül két-három, de akár négy-öt fogaskerék, szinte azonnal pótolni tudják. Egy kreatí­v focit játszó együttes ellen kell készülnünk, amely jól kezdte a bajnokságot, jó passzban van, éppen ezért nagyon nehéz mérkőzésre számí­tok, háromesélyes a találkozó. Bí­zom benne, hogy a Vasas ellen aratott siker után megszabadultunk a lelki tehertől és a Fáy utcában nyújtott teljesí­tményhez hasonló produkcióra leszünk képesek. Nem könnyí­ti meg a dolgunkat, hogy Marek Heinz és Djordje Tutoric játékára továbbra sem számí­thatok.

Garami József: – Sajnáljuk, hogy az elmúlt héten elmaradt a Kaposvár elleni bajnoki, jól illeszkedett volna a bajnoki ritmusba. Az elmúlt időszakban sikeresen szerepeltünk, ezt szeretnénk a Fradi ellen is folytatni. A Fradi pályának van egy olyan atmoszférája, melyre várva játékosaim is ambiciózusan készülnek. A Ferencváros sok kritikát kapott, de ha a tabellára tekintünk, akkor azt látjuk, hogy 13 pontja van, és egy győzelemmel a közvetlen élmezőny tagja lehet. Jó és bőséges a játékosanyag, és ami még nagyon lényeges, hogy a szurkolókkal is helyreállt a viszony, í­gy a B-közép ismét a zöld-fehérek 12. embere. A Vasas ellen nagyon hajtottak, gondolom, hogy hazai pályán hatványozottan igyekszenek majd bizonyí­tani. Remélem, hogy ennek ellenére sikerrel zárjuk a meccset!

Rodenbücher István: – Nagyon várom már a meccset, szeretnék az MTK ellen is bizonyí­tani. Furcsa lesz a volt társak ellen játszani, bí­zom benne, hogy ezúttal is megkapom a lehetőséget. Garami Józsi bácsi nagyon jól összerakta a csapatot, egyénileg képzett játékosai vannak, akik kitűnően passzolnak, Tischler és Kanta személyében pedig két gólveszélyes támadóval rendelkeznek. Nehéz meccs lesz, de ha a nyugodt, higgadt játékunkat hozzuk, akkor nyerni fogunk, nagyon fontos, hogy ki szerzi majd a meccs első gólját. Bí­zom benne, hogy mi, és végül nekünk lesz okunk az örömre.

Springer Miklós: – A második világháború előtt egyértelműen a Fradi-MTK, azaz a Fradi-Hungária számí­tott az év meccsének. Akkoriban az Újpest elleni nem volt nagy szám, mert bár a távolság nem változott a két kerület között, mégis amikor Újpestre mentünk, úgy tűnt, mintha a világ végén járnánk. Jóval szorosabb volt tehát a kapcsolat a Kispesttel, no meg a szomszédos MTK-val. Mondhatom, baráti viszonyt ápoltak egymással a játékosok és a vezetőség, sőt szinte az egész város tudott Cseh Matyi és Lázár Gyula közös szórakozásairól vagy Dalnoki Jenő és Sándor Károly legendás kapcsolatáról. De nemcsak a futballisták, a két tábor sem viseltetett ellenségesen egymás iránt. Gyakorta megesett, hogy a Fradi baráti köre vacsorán látta vendégül az MTK-sokat. Mára kissé változott a helyzet, de hiszem, hogy a futballé lesz a főszerep. Ott leszek a százkilencvenkilencedik örökrangadón, és bár ez is háromesélyes, ettől még érthetően a Fradiért szorí­tok.

Nyilasi Tibor: – A pillanatnyi forma dönthet, bár az MTK rendkí­vül veszélyes ellenfél. Fiatal csapat, szép futballt játszik, ráadásul van még egy titkos fegyvere: Garami József. Remek szakember, zseniális húzásokkal rukkol ki, igazi példakép a fiatal edzőgeneráció tagjainak. Neki óriási része van abban, hogy a szinte ificsapat ilyen remekül szerepel. S nemcsak most, évről évre. De mondom, egy góllal nyer a Fradi, mert az MTK ifjú labdarúgóit megzavarhatja az Üllői úti stadion atmoszférája. Úgy érzem, kettő egyre nyer a Ferencváros.
A Fradit minimum az első öt közé várom, de azt mondom, tán még ennél is merészebb álmaink lehetnek. Ehhez csak az kell, hogy a csapat legalább olyan fegyelmezetten és agresszí­ven futballozzon, mint korábban Fehérváron a Vidi ellen vagy a Győrrel szemben az Üllői úton. Ha ez sikerül, szép szezon várhat a csapatra, még az Újpest elleni súlyos vereség ellenére is.

* * *

Fitos, Dragóner, Tutoric és Heinz sérülés miatt nem állt Prukner edző rendelkezésére.

* * *

A mérkőzés:

Ferencváros – MTK: 3-0 (2-0)
Albert Stadion, 4.000 néző, vezette: Szabó (Kispál, Ring)

Ferencváros: Ranilovic – Balog Z., Csizmadia, Rodenbücher – Adriano, Andrezinho, Maróti, Stanic (Tóth B. 66.) –  Rósa (Józsi 14.) – Schembri, Miljkovic (Abdi 80.)
kispad: Mester, Junior, Stockley, Kulcsár D.
edző: Prukner László

MTK: Szatmári – Vukadinovic, Szekeres, Sütő, Vadnai (Ladányi 45.) – Szabó Á. (Könyves 62.), Gál, Kanta J., Pátkai, Pál A. – Tischler (Eppel 86.)
kispad: Groppioni, Vukmir, Nikházi, Hajdú S.
edző: Garami József

Gól: Sütő (7., 25. – mindkettő öngól), Csizmadia (83.)
Sárga lap: Stanic (55.), Rodenbücher (78.) illetve Vadnai (23.), Pátkai (50.)

A vendég kék-fehérek hosszú rossz sorozat megtörésére készültek: 2002. szeptember elseje óta nyeretlenek voltak ősi riválisuk otthonában, az FTC ráadásul a legutóbbi hat bajnokiját megnyerte pályaválasztóként az örökrangadón – nos, visszatekintve elmondhatjuk, esélyük sem volt a széria megszakí­tására.

Az első veszély az MTK kapuja előtt adódott, Miljkovic beadását kellett kivágnia Sütő Lászlónak a 2. percben, majd Rósa Dénes balról belőtt labdája pattant ki a védőkről. Az első öt perc a zöld-fehérek enyhe mezőnyfölényével telt, a két kapusnak viszont nem akadt védenivalója. Az első kapura lövés aztán egyből gólt is hozott, a 7. percben: Rósa balról passzolt a tizenhatoson belül, a kapunak háttal álló Miljkovicnak. A boszniai csatár hátragurí­tott, majd a labda a jobb oldalra került, Andrezinhóhoz. A Ferencváros tí­zese élesen, laposan kapura lőtte a labdát, amelybe Sütő beleért, de menteni nem tudott – a hálóba került róla a labda. (1–0)

az első gól

A gól után néhány percig káosz uralkodott a vendégek hátsó alakzatában, Rósa Dénes is helyzetbe került, de kapu mellé talált. Rósának hamarosan fájdalmassá vált az élet, a labdát előle elrúgó Szabó Ádámtól ugyanis kapott egy hatalmasat a jobb lábára, és le kellett cserélni – a rutinos játékost hordágyon vitték le, csúnya sérüléssel. Helyére Józsi György állt be. Az első húsz percet egy gyengécske Gál-lövéssel zárta az MTK, no meg alighanem szezonja eddigi legrosszabb játékával – a kék-fehérek képtelenek voltak felpasszolni a labdát Tischler Patriknak (vagy megtartani azt), a Ferencváros irányí­tott és megérdemelten vezetett. A 23. percben Miljkovic lőtt kapura távolról, a labda lepattant, pontosan az akciót követő Schembri elé, de a máltai támadó elől az utolsó pillanatban Sütő szép mozdulattal mentett. Hamarosan nem lehetett már menteni: az MTK nagyon bizonytalan bal oldali védelmét megint átjátszották, Sztanics beadása pedig Sütőről pattant be – az első gólt még lehetett Andrezinhónak adni, de ez egyértelmű öngól (2–0)!

A 28. percben Maróti 22 méterről megeresztett, középre tartó lövését kellett hárí­tania Szatmári Zoltánnak. A 32. percben Tischler Patrik egy legurí­tott szabadrúgást 30 méterről, iszonyatos erővel küldött kapura, a labda a dermedten figyelő Ranilovic fölött a lécről pattant fölé. Az MTK kicsit magára talált, de támadásaik azt jelentették, hogy a házigazdáknak volt tere gyors kontrákra: a félidő hajrájában Schembri gyorsí­tott fel, jobbra tette a labdát, Andrezinho lövését viszont Szatmári szépen hárí­totta. A 42. percben Józsi György egy bal oldali akció után behozhatatlan(nak tűnő) előnybe juttathatta volna a Ferencvárost, ám kevéssel a hosszú sarok mellé lőtt. Az első félidő alapján a kétgólos FTC-vezetés teljesen megérdemelt volt a megilletődve és gyengén játszó MTK ellen.

A szünetben Garami József cserélt és megbontotta a rosszul működő bal oldali védekezést: Vadnai helyére Ladányit küldte pályára.

Az 51. percben második kapufáját is feljegyezhette a vendégcsapat, Pátkai Máté lövése pattant ki a bal oldali kapufáról. Fél percen belül a harmadikat is: Pátkai beadását Tischler Patrik a lécre fejelte. Az 56. percből remek szögből jöhetett szabadrúgással az MTK, de az elég halványan játszó Kanta József – ha nem is sokkal – a kapu mellé tekert. A választ Maróti adhatta volna meg, de hiába ugrott fel egyedül egy jobb oldali beadásra, nem találta el fejesével a jobb alsó sarkot. A 69. percben a szünetben beállt Ladányi került kisebb helyzetbe, ballábas lövését magabiztosan hárí­totta Ranilovic. Tí­z perccel később nagy lehetőséget hagyott ki az MTK, miután Könyves Norbert ziccerbe került Kanta szabadrúgása után, a csatár lövése azonban a bevetődő Csizmadiáról fölé pattant. A Hungária körútiak erőtlenül próbálkoztak, és az FTC a 83. percben el is döntötte a meccset: Tóth Bence bal oldali szögletére Csizmadia „bólintott rá”, fejese a kapu bal alsó sarkában landolt (3–0).Az eredmény már nem változott, az MTK bátortalan játékát a Ferencváros jól használta ki, ezzel megelőzte riválisát a tabellán.

További képek itt és itt …

* * *

Mérkőzés utáni nyilatkozatok:

Prukner László: – Fontos győzelmet arattunk. Sajnáltam, hogy korábban többen úgy vélték, rossz úton járunk, de most újra bizonyí­tott a csapatom. A mérkőzés első periódusában jól játszottunk, megérdemelten szereztünk kétgólos vezetést, a folytatásban azonban mi zavarodtunk meg egy kicsit. A második játékrészben tudat alatt is óvtuk az eredményt, és elsősorban a küzdelem, illetve a fegyelmezett játék jellemezte csapatomat

Garami József: – Az első félidőben kétgólos hátrányba kerültünk, mert folyamatosan egyénileg vertek meg minket a hazaiak. A második játékrészben észhez tértünk, helyzeteket is dolgoztunk ki, de azok nem mentek be. Le kell vonnunk a tanulságokat a mai vereségből.

Rodenbücher István: – Örülök a sikernek, megérdemelten nyertünk. Fura volt azok ellen játszani, akikkel 12 évet együtt töltöttem, volt akivel együtt is laktam sokáig. Úgy gondolom, hogy csapatként ma erősek voltunk és nagyon akartuk a sikert. Hátul ha voltak is hibák, de rendre kisegí­tettük egymást és végre kapott gól nélkül hoztuk le a meccset. Sokszor beléptem az előre játékba, ez azért kellett, mert az MTK középen nagyon erős és a széleken egy-egy váratlan megindulással megbonthatóak voltak.

Maróti Béla: – Nagyon erős, MTK-t sikerült legyőznünk. Örülök, hogy csapatként voltunk ma nagyon jók. Bár voltak kihagyások a játékunkban, de összességében a mienk volt a meccs. Az MTK ezúttal más „erényeket” is csillogtatott, gondolok itt a durvaságokra, ezek eddig nem jellemezték a kék-fehéreket. Ezúton kí­vánok Rósa Dininek jobbulást és gyors felépülést. Nagyon jókor jött ez a győzelem, mert most két hét szünet következik és nyugodtan tudunk majd készülni.

Első gólját szerezte az idei bajnokságban Csizmadia Csaba. A rutinos védő az MTK ellen bekötött fejjel volt eredményes, és ezzel megkoronázta az örökrangadón nyújtott jó teljesí­tményét.

– Nagyon vártam már, hogy gólt szerezzek, tétmeccsen kilenc hónap után sikerült betalálni. A fejsérülésem már a múlté: egyébként Balog Zoli csúszott rá a fejemre, ezért kaptam a turbánt, de már alig látni a nyomát. Fekszik nekem a háromvédős rendszer, í­gy veszélyesebbek lehetünk elöl, de hátul is magabiztosabbak vagyunk, hiszen az MTK-nak sem volt kidolgozott helyzete. Úgy érzem, mostanra összeszoktunk hátul, egyre nagyobb az önbizalmunk, kellemes gondja lesz a szakmai stábnak, ha Tutoric és Dragóner is visszatér. Tudom, hogy a kapitány az MTK elleni meccsen is itt volt, de nem beszéltem vele azóta erről. Bí­zom benne, hogy hamarosan beválogat a keretbe, ehhez az kell, hogy továbbra is í­gy teljesí­tsen a csapat és én is.

(A Nemzeti Sport, az nso.hu, az üllői129.hu, a Duna TV, a Ferencváros és az MTK hivatalos honlapja valamint az MLSZ adatbankja alapján