„Voltak anyagilag jobb ajánlataim is” – interjú a Fradi légiósával, Mark Ottennel

A Ferencváros egyik legkomolyabb nyári erősí­tése a Feyenoordban is megfordult Mark Otten lehet, aki kettő plusz egy évre igazol a Fradiba. Az elmúlt szezonban 21 meccset játszott a holland élvonalban a NEC Nijmegen szí­neiben, de nem jött ki az edzőjével, és a szerződése is lejárt, ezért úgy döntött, hogy 25 évesen légiósnak áll. A holland utánpótlás-válogatottakban közel hetvenszer szerepelt Otten az [origo]-nak elmondta, hogy főleg a klub történelme és Prukner László vezetőedző szakmai elképzelései miatt választotta az FTC-t. Otten korábban játszott Dzsudzsák Balázs ellen, akit jobb focistának tart annál, hogy az orosz bajnokságban szerepeljen, de megérti a magyar válogatott szélső döntését, hogy a Mahacskalába igazolt.

– Járt már korábban Magyarországon?
– Az U19-es holland válogatottal játszottunk már Budapesten egy selejtezőt, sok helyzetet dolgoztunk ki azon a meccsen, de sajnos kikaptunk. Budapest más, mint amihez szoktam, de nagyon tetszik a város.

– Mit tud a Ferencvárosról?
– Hallottam már korábban is a Fradiról, Hollandiában ennek a magyar csapatnak van a legnagyobb hí­re. Tudom, hogy vannak a klubnak legendái, tudom, hogy Albert Flórián, akiről elnevezték a stadiont, 1967-ben Aranylabdát nyert, de olyan remek focisták is játszottak itt, mint Nyilasi Tibor vagy Lipcsei Péter, utóbbiról tudom, hogy tavaly hagyta abba a futballt, és most a második csapat edzője. Amikor megkerestek a Fraditól, a közvetí­tő menedzseriroda, az SEG képviselője, Georgi Attila elmondta a legfontosabb tudnivalókat a klubról, eljöttem próbajátékra, kaptam egy ajánlatot, hazautaztam, hogy kikérjem a nekem fontos embereknek a véleményét, majd úgy döntöttem, hogy belevágok ebbe a kalandba.

– Miért pont a Ferencvárost választotta?
– Kerestek Németországból, Ausztráliából, Dániából, Svédországból és Romániából is, voltak anyagilag jobb ajánlataim is, de ez nem minden. Játékost tudsz venni pénzen, de történelmet nem, márpedig a Fradinak komoly történelme van, tudom, hogy 28-szoros bajnok és szerepelt a Bajnokok Ligájában is.

– Nem tartja visszalépésnek a magyar NB I-et a holland első osztályhoz képest?
– Megértem, hogy az emberek azt gondolják, hogy ez egy visszalépés, de én inkább ésszerű választásnak nevezném. Szakmai, szociális és anyagi szempontok alapján döntöttem, és a Fradi jött ki győztesen ebből a versenyből. Az egyértelmű, hogy a holland bajnokság erősebb, mint a magyar, de az edzőmmel sem igazán jöttünk ki az elmúlt időben, többek között ezért is jöttem el a Nijmegentől. Szeretném végre ismét élvezni a játékot, és úgy gondolom, hogy a Ferencvárosban erre lesz lehetőségem.

– Mi a véleménye a csapat vezetőedzőjéről?
– Csupán két napot töltöttem Prukner Lászlóval, de ennyi idő alatt is sikerült meggyőznie. Elmondta, hogy holland stí­lusú játékot szeretne játszatni a csapattal, és hogy ebben kulcsszerepet szán nekem, annál pedig nincs jobb érzés, amikor ennyire bí­znak az emberben. A futballhoz való hozzáállása és a futballról alkotott filozófiája megegyezik az enyémmel, í­gy nem kellett sokat agyalnom azon, hogy szakmailag jó helyre kerülök-e.

– Középső védőként és védekező középpályásként is bevethető, hol érzi magát jobban?
– Teljesen mindegy, ott játszom, ahol az edzőm szeretné. A védekező középpályás poszt talán egy kicsit közelebb áll hozzám, hiszen ott többet vagy játékban, amellett, hogy fegyelmezetten védekezel, kreatí­vnak is kell lenned, és előre is kell játszanod. A négyvédős rendszerben szeretek középső védőt is játszani, mert ha a társam fogja az ellenfél középcsatárát, akkor én bekapcsolódhatok a játékba.

– Korábban hosszú ideig volt sérült, most hogy érzi magát?
– A térdemmel akadtak problémák, keresztszalag-szakadásom volt, de utoljára 2009-ben voltam sérült, azóta minden rendben van. Tavaly már több mint húsz meccset játszottam.

– Most először áll légiósnak, nem tart tőle?
– Mitől kellene tartanom? Én úgy nőttem fel, hogy azt nevelték belém, hogy ha tudod, hogy mit, miért csinálsz, akkor nem alakulhatnak rosszul a dolgok. Én pedig tudom, hogy mi a célom a Ferencvárosnál, ezért nem is lehet gond.

– Mi a célja?
– Az Európa-ligában minél tovább menetelni, a bajnokságban pedig javí­tani a tavalyi harmadik helyen. Nem lesz egyszerű, mert távozott Marek Heinz és a házi gólkirály André Schembri is, de a futball erről is szól, a játékosok eligazolnak, az í­gy keletkező lyukakat pedig be kell foltozni új emberekkel.

– Közel hetvenszer szerepelt a holland utánpótlás-válogatottakban, elérhetőnek tartja még a felnőtt nemzeti csapatot is?
– Gyerekként mindenki arról álmodozik, hogy válogatott legyen, de ma már reálisabban látom a helyzetet. Dolgozom keményen, de jelenleg a Ferencváros a legfontosabb a számomra, hogy itt jó teljesí­tményt nyújtsak, a válogatottnál a közeljövőben biztos nem jöhetek szóba.

– Babos Gáborral együtt szerepelt a Nijmegenben, milyen volt a kapcsolata a magyar kapussal?
– Gábor egy remek kapus, és fantasztikus ember, nagyon tisztelem őt. Amikor a hátsérülése miatt meg kellett műteni, sokat beszélgettem vele, nagyon jó, szinte már baráti kapcsolatba kerültünk. Rajta kí­vül Vadócz Krisztiánnal és Hrepka Ádámmal játszottam még egy csapatban, mindkettőjükkel jóban voltam.

– Játszott viszont Dzsudzsák Balázs ellen. Mi a véleménye róla mint játékosról és a döntéséről, hogy Dagesztánba igazolt?
– Balázs eremek focista, ezt a saját bőrömön tapasztaltam, amikor a PSV ellen játszottunk. Tiszteletben tartom a döntését, hogy a Mahacskalába igazolt, de szerintem ő tudna ennél magasabb szinten is játszani. Az orosz bajnok nem biztos, hogy jobb a holland bajnoknál, de összességében a bajnokság erősebb. Egyre több holland klub küzd anyagi gondokkal, Oroszországban azonban rengeteg pénzt invesztálnak a fociba, ennek köszönhetően rohamos ütemben fejlődik ott a labdarúgás, tehát mindenképp előrelépés Dzsudzsák számára a Mahacskala.

– Magyarországon viszont finoman fogalmazva sem adottak mindenhol a körülmények a nyugodt munkához. Hallott a Ferencváros anyagi problémáiról?
– Természetesen már az elején felvilágosí­tott Prukner László, és beszéltem a klub elnökével, Kubatov Gáborral is, aki elmesélte, hogy mi történt az elmúlt néhány évben a Fradinál. Tisztában vagyok a körülményekkel, de a vezetők látják már az alagút végét, én pedig úgy döntöttem, hogy velük tartok. Remélhetőleg egy hosszú és sikeres közös utazás lesz ez a Fradival.

(Kakas Péter, origo.hu)