Tóth József
Tóth II. József (1929. május 16., Mersevát – 2017. október 9.) a csepeli grundokról jutott el az NB I-ig, később a válogatottig, s ezzel együtt a világhírig. Tóth II. József olyan időszakban lett válogatott, amikor jobbnál jobb játékosok, köztük természetesen szélsők is vetélkedtek a címeres mezért. A hetes számúért például Budai II. László, sőt, időnként egykori csapattársa, az egyébként balszélsőt játszó Czibor Zoltán is.
Tóth a Csepel saját nevelésű játékosa, 1948 őszén mutatkozott be a nagyok között. Előtte bajnokságot nyert az együttes, ám, a tehetséges ifi szélső abba a remek csapatba is beverekedte magát. Később a válogatók is felfigyeltek rá: tagja lett az aranycsapatnak, sőt, az 1954-es világbajnokságon emlékezetes mérkőzéseken is szerepelt.
A sokoldalú csatár klubcsapatában a támadósor minden helyén szerepelt. A válogatott együttesben csak a jobbszélen játszott — kitűnően. Technikás, jól cselező, gyors és kapura is veszélyes szélsőnek bizonyult. A kombinatív játékban ügyesen vett részt. Beadásai használhatók voltak. Bátorsága, küzdőszelleme ellen sem lehetett kifogást emelni.
Néha kicsit könnyelmű volt, sérülékeny is, ezért állt meg a tizenkétszeres válogatottságnál, valamint öt gólnál. Válogatottbeli pályafutása (1953-57) során mindössze egyszer volt vesztes csapat tagja.
1948 és 1961 között 296 bajnoki találkozón játszott és 78 gólt szerzett a Csepel színeiben.
1957 tavaszán a Húsvéti tornán két győztes mérkőzésen szerepelt a Fradiban.
Pályafutása befejezése után kisebb csapatoknál edzősködött
(Antal Zoltán és Hoffer József írásainak valamint a Csepel kiadványainak felhasználásával)
Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez
Vélemény, hozzászólás?
Isten éltesse Bozsi bácsit! Nagyon reméltem – de e honlapon kívül nem látom nyomát -, hogy a tradicionális összeállítású Aranycsapat végleges elsiratása után jut egy kis figyelem az olyanoknak is, akik Londonban ugyan nem játszottak, de példának okáért gólt lőttek a 7:1-es visszavágón, a németek elleni csoprtmeccses 8:3-on és szétrúgott lábbal, hősiesen végigküszködték a 4:2-es brazilverést. De itt, itt minden és mindenki megvan, köszönet és hála érte, uraim.