A Fradi naptára, augusztus 19.

Évfordulók:

113 éve született Bíró Sándor
51 éve született Forrai Attila
31 éve született Kodro, Kenan
101 éve hunyt el Procskó Mihály

Mérkőzéseink ezen a napon:

1917. MAC – FTC 2:1, Edzőmérkőzés
1928. Beogradszki – Ferencváros 0-7, KK
1933. Crisana – Ferencváros 3-1, nemzetközi barátságos
1934. Ballspiel Club – Ferencváros 5-6, nemzetközi barátságos
1941. Elektromos – Ferencváros 1-2, Szt. István kupa
1942. Szolnoki MÁV – Ferencváros 1-3, Szt. István kupa
1943. Újpest – Ferencváros 2-1, Szt. István kupa
1944. Ferencváros – Kispest 2-3, Szt. László kupa
1953. Váci Vörös Lobogó – Bp. Kinizsi 3:3, Edzőmérkőzés
1962. Ferencváros – Bp. Honvéd 2:3, NB1
1963. Komló – Ferencváros 0:4, NB1
1964. Debreceni Kinizsi – Ferencváros 1:5, MK
1971. Ferencváros – Videoton 6:2, NB1
1973. Dorog – Ferencváros 1:0, NB1
1974. Ferencváros – Pirin Blagoevgrad 4:0, MLSZ kupa
1978. Ferencváros – Újpesti Dózsa 3-2, MK
1979. FC Almeria – Ferencváros 1-0, Nemzetközi torna
1983. Elche CF – Ferencváros 1-2, Nemzetközi torna
1986. Vasas – Ferencváros 3-1, Jubileumi mérkőzés
1987. Bp. Honvéd – Ferencváros 2-0, NB1
1989. PMSC – Ferencváros 3-1, NB1
1995. Békéscsaba – Ferencváros 1-3, NB1
2000. Nyírség-Spartacus – Ferencváros 0-1, NB1 alapszakasz
2002. Mór – Ferencváros 1-5, Edzőmérkőzés
2006. Szolnoki MÁV – Ferencváros 2-5, NB2
2009. MTK – Ferencváros 0-1, Ligakupa
2012. Újpest – Ferencváros 2-1, NB1
2020. Ferencváros – Djurgarden 2-0, BL selejtező

Összes díjmérkőzés: 25 mérkőzés, 15 győzelem, 10 vereség, 63-39 gólkülönbség

Ezen a napon játszotta első díjmérkőzését a csapatunkban:

1933. Hazuda Tivadar
1973. Máté János
1974. Pogány László
1983. Kiss Zoltán
1983. Kovács Imre

Ezen a napon játszotta utolsó díjmérkőzését a csapatunkban:

1933. Hazuda Tivadar

Ezen a napon ült utoljára az FTC kispadján díjmérkőzésen:

2012. Détári Lajos

Ezen a napon játszotta első válogatott mérkőzését az FTC csapatából:

1945. Lakat Károly dr.
1945. Mike István
1998. Mátyus János

„Ritkán adatik meg egy mérkőzésen, hogy a 9. percben már 3:0-ra vezessen egy csapat. Ezt a remek bravúrt a Fradi érte el Belgrádban, ezzel tulajdonképpen elég hamar eldöntötte az egész továbbjutás kérdését. Takács II és Turay gólparádéját olyan áhí­tattal szemlélték a hazai szurkolók, hogy el is felejtették, hogy a gólokat az a csapat kapta, melynek a győzelméért jöttek ki a stadionba. Főleg Turay kapásgólja és Takács II. csukafejese okozott ámulatot a hazai szurkolók körében. Ahogy a végén többen is megjegyezték: ilyen szépen és okosan játszó csapatot még nem láttak játszani. A BSK elnöke ezeket mondta a mérkőzés után: „…el kell ismernem, hogy a Ferencváros játéka élménye volt Belgrádnak, amit sokáig megemleget a közönség.” (1928 – Beogradski)

„A berlini meccs és az utazás sokat kivett a Ferencvárosból, de azért győzött Chemnitzben” (1934 – Ballspiel Club)

„Befejeződtek a Szent István Kupa 1941. évi küzdelmei: 1. Ferencváros, 2. Elektromos. A döntőre nem telt meg teljesen az Elektromos pálya. Talán azért nem, mert a kezdés előtt vészes felhők tartottak a Latorca utca felé. De azért í­gy is több mint 15 ezer néző gyűlt egybe! Az öltözőkben nem igen volt izgalom, sőt igazi baráti hangulatról tanúskodott. A Ferencváros fehér ingben és fehér nadrágban jön ki a pályára…Miért maradt el a Fradi nagyobb győzelme? A mérkőzés meglepetése azt volt, hogy a Ferencváros csak egy góllal nyert. Miért is? 1. Az I. félidőben úgyszólván nem volt iram, s í­gy a II. félidőben az Elektromos nem csuklott össze. 2. Az Elektromos lestaktikával játszott, amit a Fradi tudott előre, de nem készült fel kellően. 3. Az Újpest elleni aratott 7:1-s győzelmet a mérkőzés után illik is megünnepelni…4. A Ferencváros mint már annyiszor most is átvette az Elektromos játékmodorát, tehát a játék helyett csak küzdött. 5. A be nem rúgott 11-es…Ha a Ferencváros értékesí­teni, akkor az Elektromos alighanem összeroppan. 6. Nem utolsósorban: az Elektromos derekasan küzdött!” (1941 – Elektromos)

„A Latorca-utcai Elektromos-pálya ötvenkét hatalmas reflektora kialudt. Sűrű, áthatolhatatlan sötétségbe burkolódzik a gyep, a beton körlépcsők, csak a tribün karcsú vonalain csillog meg az utolsó lámpák fénye. A hatalmas hangorkán emléke még itt remek a levegőben, de most már csak távoli morajjá csendesülve szűrődik felénk a távozók zsibongása. A Szent István-kupa küzdelmei véget értek. Néhány perccel ezelőtt még itt sorakozott fel a most már csendbe borult pálya közepén izzadtan és a kemény harc hevéből lihegve a ferencvárosi tizenegy, amelyet elárasztott a közönség tomboló lelkesedése. Most itt állunk a sötéten hömpölygő folyó partján és éjszakai csendben. Velünk szemben Sárosi György dr. Hosszantartó sérülés után a Szent István-kupa mérkőzésein állt újból a ferencvárosi csapat élére és kitűnő, eredményes játékával oroszlánrészese lett a győzelemnek. Most megint búcsúzik és mire ezek a sorok megjelennek, Sárosi György dr. már nem a labdarúgópályán, hanem a messzi keleti harctéren teljesí­ti önként vállalt magyar kötelességét. — Semmi olyat nem mondhatok, amit esetleg félre ne értenének, inkább hallgatok. Ha í­gy tettem volna a múltban is, sok nehéz perctől kí­mélhettem volna meg magamat…Nagyon örülök, hogy a Ferencvárosnak az idén is sikerült megnyernie a Szent István-kupát és boldog vagyok, hogy ebben a győzelemben nekem is volt egy kis részem. Annyit azonban hozzátennék, hogy a durvaságot ki kell í­rtani a magyar labdarúgásból, mert ez nem a fejlődés útja. Most elmegyek, ki az igazi harc mezejére és szent meggyőződéssel hiszem, hogy ott is kiví­vjuk a győzelmet – mondta búcsúzóul Sárosi doktor.” (1942 – Szolnoki MÁV)

„A mérkőzés elején a jól küzdő bányászok veszélyeztettek többet, de helyzeteiket elügyetlenkedték. A két gyors gól után a Ferencváros játéka egyre biztosabbá vált, főleg a támadások előkészí­tésénél mozogtak igen céltudatosan a csatárok. A komlói csapat szünet után már jóval kisebb lendülettel játszott, s korán belenyugodott a vereségbe.” (1963 – Komló)

„A Ferencváros elsősorban gyorsabb támadásvezetésével és helycserés támadásaival törte meg a hazaiak kemény ellenállását.” (1964 – Debreceni Kinizsi)

„Kupaküzdelem volt a javából! Azzá tette a nagy iram, a heves, váltakozó harc, a kemény összecsapásokkal tarkí­tott, gyors ritmusú játék, az eredmény érdekes alakulása. A Ferencváros meglepetésre nemcsak egyenrangú ellenfele volt a bajnokcsapatnak, hanem harcosság és igyekezet tekintetében időszakonként felül is múlta. És sokkal jobban játszott mint eddigi MNK mérkőzésein. Sok volt a mozgás, a gyors megugrás, a lendületes támadás. A Dózsa az egyenlí­tés után higgadtabb, körültekintőbb csapatjátékkal egy ideig felülkerekedett, s úgy látszott, meg is nyeri a mérkőzést. És hogy ez nem következett be, abban jelentősen közrejátszott az, hogy 2:1-es újpesti vezetés után Fekete az üres kapuba sem tudott betalálni! Végül is a Ferencváros nagyon energikus, odaadó játékával bravúros győzelmet aratott.” (1978 – Újpesti Dózsa)

„Az iramos, sportszerű találkozón a képzettebb játékosokból álló, szellemesebb labdarúgást játszó ferencvárosiak sikere megérdemelt volt. A hajrára a békéscsabaiak teljesen elkészültek erejükkel…A 22. percben Kecskés remekül tálalt Kuntic elé, aki a 16-os sarkáról éles szögből a jobb sarokba lőtt (0-1)…Szünet után a 46. percben Lisztes ügyes csele után az elalvó Baji mellett a jobb sarokba lőtt 15 méterről (0-2). A 48. percben szépí­tett a Békéscsaba. Fodor beadása után Szarvas futtából, nagy erővel a jobb felső sarokba lőtt (1-2). Változatos, élvezetes volt a játék, hol az egyik, hol a másik kapu forgott veszélyben. A 77. percben formás jobb oldali akcióból Simon beadása után Kopunovic öt méterről a kapuba fejelt (1-3). A hátralévő percekben a Ferencváros akarata érvényesült a játéktéren, az eredmény már nem változott.” (1995 – Békéscsabai EFC)