A Fradi naptára, augusztus 26.

Évfordulók:

18 éve hunyt el Bircsák Gusztáv
20 éve hunyt el Nagy József

Mérkőzéseink ezen a napon:

1906. Besztercebánya – FTC 0:3, Edzőmérkőzés
1917. BAK – FTC 1-2, NB1
1921. Boldklubben ’93 – FTC 5-1, nemzetközi barátságos
1923. UTE – FTC 0-2, NB1
1928. Ferencváros – Beogradszki 6-1, KK
1933. Juventus Bukarest – Ferencváros 4-5, nemzetközi barátságos
1953. Kecskeméti Kinizsi – Bp. Kinizsi 1:3, Edzőmérkőzés
1959. Bp. Helyiipar – Ferencváros 1:3, Edzőmérkőzés
1962. Vasas – Ferencváros 2:0, NB1
1964. Bp. Honvéd – Ferencváros 4:1, NB1
1970. San Lorenzo – Ferencváros 0:0, Nemzetközi torna
1971. Ferencváros – Üllői Kossuth SE 8:1, Edzőmérkőzés
1977. Nyirbátori BSC – Ferencváros 1-7, Edzőmérkőzés
1978. Salgótarjáni TC – Ferencváros 1-1, NB1
1985. ZTS Kosice – Ferencváros 0-0, nemzetközi barátságos
1989. Ferencváros – Váci Izzó 1-0, NB1
1997. Ferencváros – Helsingborg IF 0-1, UEFA selejtező
1999. Constuctorul 93 Chisinau – Ferencváros 1-1, UEFA selejtező
2006. Ferencváros – Makó 4-0, NB2
2009. Haladás – Ferencváros 0-0, NB1
2020. Celtic – Ferencváros 1-2, BL selejtező

Összes díjmérkőzés: 16 mérkőzés, 7 győzelem, 5 döntetlen, 4 vereség, 26-21 gólkülönbség

Ezen a napon játszotta első díjmérkőzését a csapatunkban:

1917. Bódis János
1962. Géczi István dr.

Ezen a napon játszotta utolsó díjmérkőzését a csapatunkban:

1917. Steinitz Henrik
1933. Tamássy Zoltán
1999. Selimi, Zenun

„Az FTC első őszi hadibajnoki mérkőzése szép számú közönséget vonzott. Sajnos a csapatok nem nyújtottak semmi különöset, a játékosok formájuk legelején vannak. A mérkőzés egyébként durva lefolyású volt s a bí­ró – akinek a munkáján meglátszott a tréning hiánya – kénytelen volt az FTC-ből Bódist, a BAK-ból Károlyt kiállí­tani. A győztes csapatban kitűnő volt a harctérről hazaérkezett két hátvéd: Wiener és Szandovics. A 12. percben Nemes révén ér el az FTC első gólját, öt perccel később Wilhelm tizenegyes büntető rúgást helyez pompásan rendeltetési helyére. A BAK gólja a 32. percben esett. A Ferencváros megérdemelten nyert.” (1917 – BAK)

„Minden jel arra mutat, hogy teljes gőzzel haladunk bele a nagy szezonba. Az FTC-UTE meccsek mindig nagy érdekességet í­gértek: í­gy volt ez legutóbb is, amikor az UTE közvetlenül a bajnokság megnyerése előtt állott, a zöld-fehérek azonban idegizgató küzdelemben döntetlent értek el. A mostani küzdelem is nagy izgalmakat í­gért és tipikus nyári mérkőzés lett a vége. A mai küzdelem meglepetése azt volt, hogy az FTC-nek ilyen körülmények között mégis sikerült megszereznie a győzelmet. Ez a győzelem végeredményben annál értékesebb, mert Pataki és Potya nélkül ví­vta ki. A mérkőzés java részében kí­nos volt nézni a bajnokjelölt csapatok igen gyenge futballját. Mindkét csapat elkerülte a kombinációs játékot, a labdát éppen odaadták, ahová kedvük kí­vánta. A csapatok különösen a második félidőben játszottak gyatrán. Az FTC ekkor már könnyen beszélt, mert 2:0-ra vezetett, az UTE azonban hiába igyekezett, nem tudott szép kombinációkkal a kapu elé nyomulni és a kí­nálkozó lehetőségeket értékesí­teni.” (1923 – UTE)

Tempó, Fradi!: Arról persze lehetne elmélkedni, hogy mennyire volt komoly a visszavágó akkor, amikor az első összecsapáson leiskoláztuk a jugoszláv csapatot. Kérdés csupán az volt, hogy sikerül-e „túlteljesí­teni” a belgrádi gólparádét, vagy esetleg a Beogradskinak sikerül szépségtapasszal hazautazni. Ez persze nem azt jelentette, hogy esetleg győztesen hagyják el Budapestet, hanem az, hogy esetleg sikerül-e bevenniük Amsel kapuját. Az első félidőben a feltett kérdések közül az egyik megvalósult. Marjanovics büntetőjével gólt szereztek a jugoszlávok, ráadásul ezzel a találattal egyenlő is volt az állás, Szedlacsik 4. percben lőtt góljára válaszoltak. Az egyenlí­tés annyira fellelkesí­tette a vendégeket, hogy néhány percre át is vették a játék irányí­tását. Az erőviszonyokat ismerve, ez a lelkesedés csak addig tartott, amí­g a Fradi a közönség lelkes biztatása közepette ritmust nem váltott, hogy a félidő hátralévő részében, Takács II. duplájával és Turay fejesével (háttál állva a kapunak bólintotta a negyediket) egyértelműsí­tse, hogy ki az igazi úr a pályán. Főleg Takács II. második gólja ragadtatta tapsra a szurkolókat, mikor egy esernyő csel után úgy szlalomozott át a vendégek védelmén, mint egy gokart versenyző, majd mikor már végleg elfogytak előle a védők, a hálóba bombázott. „Ahogy ez meg volt szúrva” – lelkesedtek is a szurkolók. A második félidőt már új mezben kezdték a csapatok (a Fradisták tiszta zöldben pompáztak), a közönség meg azt találgatta, hogy vajon sikerül-e túlszárnyalni a belgrádi hetest – nem sikerült, „csak” egy hatos lett a vége. (1928 – Beogradski)

„Szokott formáját játszotta a Ferencváros. Az I. félidőben vakí­tóan szép és elegáns kombinációkkal gördült a labda, szinte állandóan a bukaresti csapat térfelében és szebbnél szebb gólok estek a Juventus hálójába. Szünet után a Ferencváros előtt már a vasárnapi nehéz mérkőzés lebegett, a fiúk takarékoskodni kezdtek erejükkel, a Juventus lendületbe jött, végül akcióba lépett a bí­ró is és megszületett a furcsa eredmény. A Ferencváros fölényét és nagyobb tudását tehát távolról sem fejezi ki ez a kétszámjegyű végeredmény.” (1933 – Juventus Bucuresti)

„Az első félidőben behozhatatlan előnyt szerezhetett volna a Ferencváros, ehelyett azonban csak egy gólt lőtt, azt is büntetőből. A szépségdí­jasnak aligha nevezhető 90 perc a papí­rformát igazolta, erre a mérkőzésre azonban a győztes sem lehet igazából büszke, játékosai ezért a teljesí­tményért nem sokat érdemeltek abból, ami az Üllői úti stadionnal szomszédos épületben készül – az Állami Pénzverőben…..A 20. percben jogosan megí­télt büntetőt (Limperger harcolta ki, Gelei kapussal szemben, de kellett Bánki mesteri inditása is, ami nélkül az előremerészkedő beállós nem késztethette volna szabálytalanságra a váciak 1-esét.) Pintér értékesí­tette. A mérkőzés hajráját a váciak bí­rták jobban, ez viszont szerény vigasz lehetett a számukra, hiszen a Ferencváros mind a három pontot otthon tartotta, ráadásul Dukon a 90. percben még kapufát is lőtt.” (1989 – Vác)