1909.IX.19. FTC – Wiener AC 4:1

A holnapi program érdekes mérkőzéseiből messze kimagaslik az a küzdelem, a mely délután fél 4 órakor fog lezajlani a millenáris versenypályán a Ferencvárosi Torna Klub és a Wiener Atletiksport Klub között.

(Budapesti Hí­rlap, 1909. szeptember 19.)

1909. szeptember 19., 15:30, Millenáris, FTC – Wiener AC 4:1 (2:1)
vezette: Fehéry Ákos (Csepel)
nézőszám: 5 000
FTC: Fritz — Rumbold, Manglitz — Weinber, Bródy, Gorszky — Rónai, Kucsera, ?, Schlosser, Weisz
Wiener AC: Kroff — Studnicka, Tekusch II., Stürmer, Klement, Tekusch I., Winter, ?
Gól: Schlosser (11., 69., 87.), Rónai (?.) illetve Klement (?.)
Kiállí­tva: Klement (8x.)

Vasárnap délután a millenáris versenypálya igazi országos futball-esemény szí­nhelye volt, a mely odairányitotta minden érdeklődő figyelmét. A Ferencvárosi Torna Klub, a legjobb magyar csapattal biró egyesületünk szállt küzdelembe Bécs város esztendők óta vezető helyen lévő csapatával, a Wiener Atletiksport Klub-bal. Ennek a találkozásnak a jelentőségét nem kell méltatni, tisztában volt vele minden sportember, hogy ez a küzdelem az elsőbbségért folyt, azért, hogy végül eldőljön a kérdés, a melynek eldöntésén évek óta vitáznak nálunk és a Lajtán túl — Magyarország-e vagy Ausztria? A magyar futball-sport-e az erősebb, vagy az osztrák? És a tegnapi mérkőzés tisztázta a kérdést — a magyar futball-sport javára billentve a mérleget. A Ferencvárosi Torna Klub 4:1 arányban legyőzte a Wiener Atletiksport Klub-ot. A ferencvárosiak fényes győzelmüket több mint ötezer főnyi közönség tomboló lelkesedésétől kisérve ví­vták ki olyan imponáló felsőbbségben, olyan fair, korrekt és gyönyörű játékkal, hogy nemcsak az egész magyar sportközönség őszinte elismerésére és dicséretére szolgáltak rá, de a bécsiek hódolatára is. A W. A. K. kapitánya, a népszerű Studnicka nemes ellenfélhez méltóan az elsők között volt, a ki üdvözölte a győztes csapatot és kijelentette, hogy a magyar csapat ma messze fölötte áll valamennyi osztrák csapatnak. (…) A vasárnapi mérkőzés részletes eredménye a következő:

A Ferencvárosi Torna Klub 4:1 (félidő 2:1) arányban legyőzte a Wiener Atletiksport Klub-ot. — A mérkőzés első félideje egyike volt a legszebb és legerőteljesebb küzdelemnek, a mi valaha a millenáris versenypálya sok csatát látott porondján lefolyt. A nagyobb erő, de főképpen a nagyobb lelkesedés a magyar csapat részén volt, a melynek Manglitz kivételével, minden tagja teljes erővel hozzájárult a szép győzelem kiví­vásán. Veisz Ferenc a balszélen ezúttal olyan nagyszerű játékot produkált, hogy egyszeriben kárpótolt mindenért, a mivel a múltban nem egyszer szerzett boszuságot a nézőknek. Oly tökéletes labdateknikája nincsen még egy magyar játékosnak, mint Veisz-nek. Nagyszerű leadásaival és pontos passzolásaival óriás hasznára volt csapatának. Schlosser teljes képességeinek birtokában ragadta sokszor tapsra a közönséget. Eltekintve attól, hogy három gólt rúgott, remekül játszott és rászolgált a legteljesebb elismerésre. Lövései rettenetes erővel süví­tenek a kapu irányába és bizony kitűnő kapuvédőnek kell lennie a bécsi kaput védő Kroffnak, hogy belőlük jó sokat ártalmatlanná tudott tenni. — A födözet sorban kimagaslott Gorszky agilis, fáradhatatlan játéka. Ez az alacsony termetű játékos rendkí­vüli erővel és kitartással szolgálja azt a fontos pozí­ciót, a mit csapatában betölt. Bródi és Veinbeer is megtette kötelességét. A védelemben Rumbold és Fritz becsülettel működött, ellenben Manglitz olyan indiszpozicióval küzdött, hogy szinte kirí­tt a csapatból.

A W. A. K. csapatában Kwietek helyén Tekusch II., Andres helyén Adi Stürmer játszott. A bécsiek mintha sokat veszí­tettek volna régi formájukból. Az egész csapatban egyedül Klement jobb öszszekötő magaslik ki veszedelmes kiszökéseivel és éles lövéseivel. Studnicka higgadt adogatásaival még mindig nélkülözhetetlen. A W. A. K. az első félidőben még egyenlő erejű ellenfélnek bizonyult, de a második félidőben annyira visszaesett, hogy önkéntelenül is szánalmat érzett, a ki végignézte a W. A. K. régi félelmetes gyorsasággal dolgozó csapatának eddigi budapesti szerepléseit.

A játék első gólját Schlosser csinálta Veisz beadásából a tizenegyedik percben. A bécsiek Klement révén, de Manglitz hibájából, hamarosan kiegyenlí­tettek. A ferencvárosiakat újabb gólhoz Rónai sikerült lövése juttatta. A második félidőben a F. T. K. a helyzet ura, annyira, hogy a W. A. K. alig tudott átvergődni a félvonalon. Schlosser két gyönyörű lövéssel a huszonnegyedik és negyvenkettedik percben megjaví­totta a győzelem arányát 4:1-re. A befejezés előtt Klementet a biró kiállí­totta, Tekusch I. pedig megsérült és kiállt, a W. A. K. tehát kilenc játékossal fejezte be a mérkőzést.

A F. T. K.—W. A. K. mérkőzés előtt a F. T. K. ifjúsági csapata 3:0 arányban legyőzte a B. T. K. ifjúsági csapatát.

(Budapesti Hí­rlap, 1909. szeptember 21.)

Az elmúlt hét kimagasló eseményét a FTC.-nek a WAC. ellen aratott nagyarányú győzelme képezi. A két szomszédos ország football sportjának erődifferenciájául fenti eredményt oly nagy gólarányban kifejezve még sem fogadhatjuk el. A Ferencvárosnak Bécsben kell elhatározó diadalt aratni a császárváros legjobb csapata ellen, hogy a magyar footballsport fölényéről beszélhessünk.

A hét második a kuliszák megetti szenzációjával szintén a Ferencvárosi Torna Club szolgált. A fegyelmi bizottság ugyanis a FTC. vezetőjének Malaky Mihálynak játékos csábí­tási ügyét beigazoltnak találta. Az í­télet még hivatalosan nyilvánosságra nem hozatott, épen azért különösnek találjuk, hogy a napilapok egyike az í­téletet teljes terjedelmében közölte.

FTC.—WAC. 4:1. (Millenáris.) Az őszi idénynek mindenesetre legkimagaslóbb eseményét fogja képezni: a legjobb magyar csapatnak biztos győzelme a legjobb osztrák csapat felett. A WAC.-nak a MTK. ellen honi pályán elért 3:1 arányú győzelme után, valósággal szenzáció számba megy, hogy egy héttel később meg a FTC. csapatától nem kevesebb, mint 4:1 arányban szenved vereséget! Nem játéka-e ez a sorsnak, gondolhatta a WAC. kapitánya, az öreg Studnicska! Tényleg sok köze van az egyes football-eredmények kialakulásában a pillanatnyi kondí­ció stb. mellett még a véletlennek is. Mert jelen esetben is megállapí­tható, hogy a magyar csapat ilyen arányban nem volt jobb osztrák ellenfelénél. A magyar fiuk győzelmüket a magyar közönség jelenléte mellett nagyobb állóképességüknek tulajdoní­thatják, amit viszont az a körülmény, hogy a bécsieknek hosszú ut után kellett játszaniok, mig mieink teljesen pihenten állhatták ki, mindenesetre még inkább megmagyaráz. A WAC. az első félidőben ugyanis, bár a FTC. nyeri ezt a félidőt is 2:1-re, határozottan jobb volt a ferencvárosiaknál. Különösen labdakezelésük volt elsőrangú, amiben még most is nagyon a bécsiek mögött vagyunk. A második félidőben a fáradság jelei mutatkoznak a WAC.-on és a FTC. játéka evvel arányban jut érvényre. A halfsor munkája ekkor hatalmas arányokban domborodik ki. Valósággal meg-megujuló nyomásként törtek előre a csatársorral, úgy, hogy csak időkérdés volt, hogy mikor jut harmadszor a labda a WAC. hálójába. A WAC. csatársor csak lerohanásokkal operálhat, amelyeket elég biztosan tart a zöld-fehérek védelme. A FTC. Schlosser által, mivel ez közbe kézzel segí­t a labdának — érvénytelen gólt rúg. Az általános ostrom alatt sok szabadrúgás esik a FTC. javára, amelyek egyikét 20 méterről a FTC. kitűnő balösszekötője a gólba vágja. 3:1! A FTC. most abszolút fölénybe kerül, annál is inkább, mert Tekusch középfedezet lábrándulás miatt kiáll. A FTC. a 42-ik percben negyedik gólját éri el Schlosser hatalmas lövése révén, alaposan kidolgozott helyzetből.

A mérkőzés első félidejében a bécsi csapat volt jobb, a másodikban pedig a magyar csapat bizonyult elhatározottan jobbnak. A FTC. második félidőbeni fölénye a halfsor biztos játékában volt lefektetve s a csatársor balszárnyának tökéletes összjátékában jutott kifejezésre. A három half és a csatársor balszárnya olyan kiforrott játékot mutatott, amely előtt a WAC. védelemnek meg kellett hajolni. A FTC. jobb oldala gyenge volt. Kucserának helye a hátvédsorban van, helyette jobb lett volna a MAC. ellen kitünően játszó jobbösszekötő.

A WAC. csapat játékáról ez alkalommal is a legnagyobb elismerés hangján szólhatunk. Technika tekintetében a magyar csapat felett állt, játéka azonban ez alkalommal nem volt szerencsés. A csatársor uj összeállí­tása igen sikerült. Általában az eszközölt változtatások a csapat javára történtek. Kiváltak Winter (hátvéd), Klement (balszélső), (kár, hogy mindkettő durva) és az öreg Studnicska.

A mérkőzést, amelyen a borús és esős idő dacára hatalmas közönség jelent meg, Fehéry Ákos (Csepel) vezette.

Szövetségi dí­j mérkőzések. FTC. II. — LIT. FC. I. 7:0. (Soroksári-u. p.) Biró: Friedmann Mór (TTC.)
Barátságos mérkőzések. FTC. II. — LYTHOGRAPHIA I. 7:0. (Soroksári-u. pálya.) D. e. barátságos mérkőzés. A félidő közepéig egyforma a két csapat, de Lythographia visszaesik s FTC. könnyen éri el góljait, Biró: Friedmann Mór (TTC.)

(Nemzeti Sport, 1909. szeptember 25.)

A múlt vasárnapi labdarugó mérkőzések legérdekesebb eseménye az ezidőszerint legjobb magyar és osztrák csapatnak találkozása volt. A mérkőzés bár az előjelek inkább a bécsi csapatnak kedveztek, a mieink győzelmével végződött; eldöntve ismét jó időre a magyar és osztrák labdarugósport közötti elsőbbség kérdését.

A mérkőzés igen magas ní­vójú s mindenképen méltó volt a legjobb magyar és osztrák csapat játéktudásához. A FTC klasszikus és angolokéra emlékeztető játékmodora, a legszebb reményekkel töltheti el a magyar labdarugósport barátait, mert ezután a játék után még sok igen szép és jelentőséges eredményt és sikert várhatunk ettől a lelkes, észszerűen és komolyan játszó magyar csapattól.

FTC—WAC 4:1. A WAC, mely egy héttel előbb győzelmet aratott a hiányos csapattal s hibás taktikával játszó MTK felett, most kénytelen volt legjobb csapatunk felsőbbséges tudása előtt meghajolni, s tőle teljesen reális vereséget szenvedett.

Óriási közönség töltötte be e napon a millenáris pálya nézőterét s valóban élvezte e két kitűnő csapat magas ní­vón álló játékát. Különösen a FTC-ét, mely csapat ugylátszik visszanyerte már tavaszi fényes formáját A WAC-ban főleg a védelem magaslott ki, mig csatázósora nem nagy szerencsével játszott. A zöld-fehéreknél ellenben az egész csapat egyformán kitünően dolgozott. A csatázó és fedezetsor mintaszerűen egyöntetű munkát végzett s a védelem is jól teljesí­tette tisztét.

A mérkőzés kezdetén Bécs látszik fölényben lenni, de csakhamar a FTC lendületbe jön és már a 12-ik perczben Schlosser révén megszerzi a vezetést. A WAC első meglepetéséből felocsúdva hirtelen erős iramot diktál s néhány percz múlva kiegyenlí­t. A félidő végéig változatosan folyik a játék, közben a FTC, Weisz —Rónay még egy igen szép gólt ér el. A második félidőben a FTC fölénye még jobban kibontakozik. A WAC mindinkább védekezésre szorul, de nem tudja megakadályozni, hogy a 24-ik perczben egy szabadrúgásból,s az utolsó percekben egy szépen keresztüljátszott labdát Schlosser a bécsiek hálójába ne juttasson. Mindkét gól valósággal védhetetlen volt.

A birói tisztet megelégedésre Fehéry Ákos töltötte be.

(Sport-Világ, 1909. szeptember 25.)