1909.IX.26. FTC – UTE 6:2

A Ferencvárosi Torna Klub az Újpesti Torna Egyesülettel mérkőzik a millenárison, a W. S. K.—B. T. K. mérkőzése előtt délután 2 órakor.

(Budapesti Hí­rlap, 1909. szeptember 26.)

1909. szeptember 26., 14:00, Millenáris, FTC – UTE 6:2 (1:1)
vezette: Fehéry Ákos (Csepel)
FTC: Fritz — Rumbold, Manglitz — Weinber, Bródy, Gorszky — Rónai, Kucsera, Koródy, Schlosser, Weisz
UTE: Kazár — Ludwig, Molnár, Surmik, Szabó, ?
Gól: ? (27.), Schlosser (48., 57.), Koródy vagy Schlosser (81., 84., 88.) illetve Szabó vagy Surmik (26.), Ludwig (61.)

A F. T. K.—U. T. E. mérkőzés csak hosszas, kemény küzdelem árán hozta meg a bajnokcsapat győzelmét. Már úgy látszott, hogy szenzációs eredménnyel záródik a küzdelem, előbb vezetnek az újpestiek, majd a kiegyenlités után még mindig olyan szí­vósan ellentállottak, hogy a ferencvárosiak hí­vei aggódni kezdték. A játékidő vége felé azután mégis csak megtört az U. T. E. és átengedte magát a vereségnek (6:2.)

A Ferencvárosi Torna Klub 6:2 arányban (félidő 1:1) legyőzte az Újpesti Torna Egyesületet. — A W. S. K.—B. T. K. mérkőzés előtt folyt le a két csapat küzdelme, a melyben a ferencvárosiaknak csak az utolsó öt percben sikerült a mérkőzés sorsát végérvényesen a maguk javára fordí­tani. A F. T. K. korántsem mutatott olyan formát, mint a W. A. K. elleni játékában, úgy tetszett, mintha várásra dolgozott volna. Az idő jórészében lanyhán, unottan működtek a játékosai és csak akkor vetették rá magukat az ellenfélre teljes erőből, a mikor veszélyben forgott a győzelem.

Ha az újpestiek csatázósora a kapu előtt több határozottsággal tudott volna föllépni, úgy lehetséges, hogy szenzációs eredményről kellene számot adnunk. — Fritznek alig volt dolga, mert az ellenfél csatázói még a lövések előtt elvesztették a labdát. A két gól nem volt kivédhető, olyan élesen és közelről jöttek a lövések. Manglitz tegnap is boszantóan rosszul játszott, úgy hogy még partnerét, Rumboldot is deprimálta. A födözetsorban ezúttal Veinbeer volt a légkielégitőbb. Bródi és Gorszky nem volt diszponálva. A csatázósorban most is, mint a W. A. K. ellen, Veisz Ferenc tűnt ki igazán ügyes és hasznos játékával. Schlosser — a ki negyedórával meg késett — nem volt a szokott. Az ellenfél védelme erősen lefogta. Koródy közepesen, Rónai és Kucsera gyöngén szerepelt.

Az U. T. E. lényeges erősséget nyert a katonai szolgálatból visszatért játékosaiban. Szorgalmas tréning után és ha a csatázósor összejátszásra szert tesz, az U. T. E. később erős ellenfele lesz valamenynyi csapatnak. Kazár, attól eltekintve, hogy két gólt az ő számlájára kell í­rni, nagyszerűen védett. A hátvédők, különösen Ludwig, a födözetek között a középső, a csatázók pedig egyénileg szép játékot produkáltak.

Az első félidőben a F. T. K., bár csat tiz játékossal állott ki, erősen támadott, de eredményt nem ért el. A 26-dik percben az újpesti csatázósor kiszabadult és Szabó védhetetlen gólt lőtt. A következő percben a F. T. K. kiegyenlí­tett. A második félidőben Schlosser a harmadik és a tizenkettedik percben lőtt góljaival megszerezte a vezetést. A tizenhatodik percben Ludvig szabadrúgásból második gólhoz juttatta az újpestieket. Ezután húsz percig az U. T. E. volt a támadó fél, majd az utolsó öt percben a ferencvárosiak olyan vehemens tempót diktáltak, hogy az újpestiek nem tudták őket föltartani. A szép játék eredménye 3 gól volt.

(Budapesti Hí­rlap, 1909. szeptember 28.)

FTC.—UTE. 6:2. (Millenáris.) Erős iramú, de mindvégig fair és változatos játék után fenti eredménynyel végződött a két csapat bajnoki küzdelme. Az újpestiek meglepő készültségről tettek tanúságot s a két csapat erőviszonyát nem fejezi ki hí­ven a 6:2 gólarány. Újpest a mérkőzés legnagyobb részében méltó ellenfél volt s csak a második félidő utolsó negyedórájában roppant össze.

A győztes csapat legkitűnőbb része a fedezetsor, mely a csatárláncot szinte tolja előre. A védelemben Manglitz sokat hibázott. Szép munkát végzett a csatársor s főleg annak baloldala, bár ezúttal a jobb szárny is sok ügyes akciót vitt keresztül. Az újpestiek főerőssége kitűnő védelmükben rejlik (Kazár, Molnár, Ludwig) s hogy a mérkőzés végén rendesen kifuladnak, ennek oka a mostani fedezetsor gyönge klasszisában keresendő. Csatársoruk, főleg a baloldal, Surmik—Szabó révén volt veszélyes. A vezetést Újpest ragadja magához, a második félidőben pedig jó ideig 3:2 áll a gólok aránya, mikor UTE. hirtelen összeesik s FTC. rövid idő alatt hatra növeli a gólok számát. Félidő 1:1. Biró: Fehéry Ákos (Csepel).

Szövetségi dí­j mérkőzések. FTC. II.—UTE. II. Utóbbi feladta.

(Nemzeti Sport, 1909. október 2.)

FTC—UTE 6:2. Erős; változatos mérkőzés, melyben egész a második halftime utolsó negyedórájáig az újpestiek teljesen méltó ellenfelei voltak a FTC-nak. Különösen a védelem munkája érdemel itt ismét kiemelést, mig a zöld-fehéreknél a fedezetsor dolgozott régi hí­rnevéhez méltóan. A csatársor is jó volt s igen szép összjátékot produkált. Az első félidő a FTC támadásával kezdődik, de azután meglehetős változatos játék folyik. Az első gólt is UTE éri el Surmik révén a 25-ik perczben. Erre a FTC hevesebb iramot kezd s egy perczczel utóbb kiegyenlí­t. A félidő végéig ezután jobbára a zöld-fehérek vannak fölényben. A szünet után FTC erősen támad és csakhamar 2 gólt ér el. Majd az UTE jut gólhoz — szabadrúgásból. — Ezután az UTE csakhamar kifárad és összeesik, mire a FTC a 36., 39. és 43-ik perczekben még három gólt lő Korody, illetve Schlosser révén. Biró: Fehéry Ákos volt.

(Sport-Világ, 1909. október 2.)